A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-15 / 26. szám

mondanak sokat. Legfeljebb azt árul­ják el, hogy odalent igencsak foeleg lehet, mert még a kövek is megolvad­nak. A fúrófejekbe apró gyémántok vannak beágyazva. A villanymotor, amely a fúrót for­gatja, 50 lóerős. Többnek véltem. Megnézzük a brigád szállását: fa­házikóban, úgynevezett „jáchymovi sejtben" laknak a munkások. A házi­kóban hat ágy, ruhásszekrények, rá­dió- és tévékészülék és olyan példás rend, hogy még Milka is elcsodálko­zik. Hiába, katonaviselt emberek lak­ják a házikót... — Milyen a kép? — mutatok a té­vére. — Egész jó — mondja Kacók Vince. Amin viszont én csodálkozom, hiszen szinte érthetetlen, merre jön be a té­vészignál ebbe a hegyekkel körülzárt völgybe. A házikó előtt alacsony, kezdetleges ' tévéantenna, olyan mint valami falusi köcsögtartó ... A Geológiai Kutató Vállalat Nová Bana-i üzemének igazgatója, Panuska Stefan mérnök nagy darab szélesvál­­lú ember. Valamikor aktív futballista volt, a második ligában játszott. A sportolást nyolc évvel ezelőtt hagyta abba, amikor igazgató lett. Ebből, gondolom, az is kiderül, hogy Panuska igazgató aránylag fiatal ember, akár­csak a legtöbb vezető ebben a szak­mában, a geológiai kutatásban. Mert hisz Szlovákiában maga a geológiai kutatás is csak alig huszonöt éves múltra tekinthet vissza. Az igazgatói iroda falai mellett üvegszekrények, vitrinek sorakoznak, megrakva különféle színű és formájú kődarabokkal. A kövek mellett két fel­irat. Az egyik azt közli, hol találták, a másik, hogy milyen fémet tartalmaz. Az, amelyikben sárgásán csillogó szem­csék vannak, rezet, az ezüstös fényűek horganyt, illetve ólmot tartalmaznak, de gyakran egyazon kőzetben is elő­fordul mind a három fém. — Arany nincs? — érdeklődöm. — Az arany kedvéért nem kellene ilyen mélyre fúrnunk. Az ugyanis 150— 200 méternyi mélységben fordul elő, ha előfordul. 1000—1200 méter mé­lyen ezen a vidéken rezet, ólmot és horganyt keresünk. Helyesebben a vi­dék geológiai feltérképezése folyik. Arra, hogy hol mit lesz érdemes fel­tárni és kibányászni, csak a térkép teljes elkészülte után válaszolhatnánk. Kevesen tudják — folytatja az igaz­gató — hogy ásványi anyagokból az utóbbi harminc év alatt többet fo­gyasztott az emberiség, mint azelőtt egész történelme folyamán. A tudo­mányos-műszáki forradalom előre ha­ladásával egyre inkább növekszik az ás­ványi anyagok felhasználása. Az ipar jelenleg mintegy 90 vegyi elemmel dol­gozik (száz évvel ezelőtt mindössze 16- tal), növekszik a nem fémes ásványi anyagok ipari felhasználása is. Min­den ország igyekszik felkutatni és a lehető legnagyobb mértékben feldol­gozni saját ásványi kincseit. Hiszen robbanásszerűen nőnek az ásványi anyagok világpiaci árai, az ércek ára például az utóbbi tíz év alatt megtiz^ szereződött. Az új feladatokat csak jól szervezett, az egész társadalom által támogatott, állami geológiai szolgálat oldhatja meg. A geológiai kutatás elégtelensége, lassúsága fékezi a nép­gazdaság arányos fejlődését. Szlovákiában jelenleg 372 lelőhelyen folyik az ásványi nyersanyagok kiter­melése. A kitermelt hatvanöt millió tonna nyersanyag értéke meghaladja a négymilliárd koronát. A szakemberek szerint minden nyersanyagból növelhe­tők a tartalékok, fokozható a termelés. Ez a geológiai üzem a közép- és nyugat-szlovákiai kerület 11 járásában végez geológiai kutatást. Panuska Stefan igazgató a meg­szállottak lelkesedésével gondoskodott arról, hogy legyen mit feljegyeznem, valóságos kis előadást rögtönzött a geológiai kutatás jelentőségéről, amit felelőtlenség lenne kétségbe vonni. ZS. NAGY LAJOS (KONTÁR GYULA FELVÉTELEI) , ■’'Milka, a kísérőnk

Next

/
Thumbnails
Contents