A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-11-04 / 37. szám
Munkásnők egy új ellenőrző mérőműszerrel, az optiméterrel ismerkednek A gyémántpasztákat, az 1 m átmérőig terjedő gyémántkorongokat és késeket lémek, ötvözetek, műanyagok és ásványok megmunkálására használják Gyémántgyár Poltavában A gyémánt □ legkeményebb és a legszebb ásvány mind közül, amit a természet létrehozott. De nemcsak díszítésre kell. Vajon sok gyémánt van-e a Földön? Ezer év óta, amikor Indiában az első csodálatos köveket megtalálták, 1972-ig az egész világon — a Szovjetunió nélkül — kb. egymiliárd karát, vagyis 200 tonna gyémántot bányásztak ki. Ma évente 40 millió karátot bányásznak, azaz nyolc tonnát. Az arany kétszázadrészét. Az ipar és a tudomány gyémántszükségletét nem könnyű kielégíteni. Az utóbbi időben szigorú arányt állapítottak meg: egy iparilag fejlett országban a megtermelt acél minden millió tonnájára legalább 200 000 karát gyémántnak kell jutnia. Kell!... A Szovjetunió régebben külföldről szerezte be a gyémántot. Magas áron vásárolta, s az eladók mindenféle módon korlátozták az üzletet. Az ötvenes években aztán a gyémánt „stratégiai listára" került, eladását megszüntették. Honnan volt azután a Szovjetuniónak gyémántja? Jakutföldön, a nagy szibériai tábla tajgai folyóiban, a Jenyiszej és a Léna között nagy gyémántlelőhelyekre bukkantak. A világon azonban kevés a természetes gyémánt, készletei kimerülőben vannak. Az ipar növekvő igényeinek kielégítésére gyártani is kell gyémántot, A Szovjetunióban Leonyid Verescsagin akadémikus állított elő elsőként mesterséges gyémántot az ötvenes évek végén, Moszkvában, a Szovjet Tudományos Akadémia Magasnyomású Fizikai Intézetének laboratóriumában. Bál Ludmilla Dolinszkaja hot hónapig tanult, hogy képesített ultrahanggép-kezelő lehessen A gyémánt húzágyűrük nem kopnak, Így több száz kilogramm hihetetlen vékonyságú huzal készíthető velük az elektronikai ipar szükségleteinek kielégítésére azóta nem sok idő telt el, Jerevánban és Poltavában már több éve teljes kapacitással dolgoznak azok a gyárak, amelyeknek műhelyeiben a megadott kristályszerkezetű, méretű és szilárdságú gyémántokat „sajtolják". Prózaion csengenek ma ezek a szavak: „új technológia". Lássunk mégis néhány példát. Teljes elkopásáig a gyémóntszerszám 600 m2 márványt darabol fel, a csiszolókorong viszont mindössze 0,5 métert. A félvezetők megmunkálása annyira bonyolult, hogy a belőlük készített termékek önköltsége csaknem eléri az arany órszintjét. Ha a germániumot vagy a szilíciumot acélszerszámmal vágják fel vékony lemezkékre, az anyagnak csaknem 60 %-a hulladék, a műveletre pedig órákat fordítanak. Gyémántszerszámmal ugyanez a munka százszor gyorsabban végezhető, hulladék pedig szinte egyáltalán nincs. Sokszorosan javul a termék minősége is. Köszörüléskor egy gyémántkorong 15 tonna közönséges csiszolókorongot helyettesít. Azzal kezdtük, hogy a gyémánt a legkeményebb ásvány. Igen, ha a természet által teremtett ásványokról van szó. Az ember azonban létrehozott már a gyémántnál keményebb anyagokat is. Az ezekből készített szerszámokkal (vágószerszámokkal, húzógyűrűkkel, marókésekkel) a legkeményebb fémek és ötvözetek is megmunkálhatok, vagyis ezeknek az anyagoknak a megmunkálása forradalmasítható. A Szovjetunió cimü lap nyomán MINDENFÉLE Leningrad védőinek emlékművét, melynek makettje képünkön látható, azon a helyen állítják fel, ahol 1941-ben sikerült feltartóztatni az ellenséget. Az ország minden részéből küldenek pénzt az emlékmű építésére és sokan jelentkeznek, hogy részt vehessenek a munkában. Az emlékmű alatt múzeumot alakítanak ki, mely bemutatja Leningrád védelmét. Az emlékoszlop 48 méter magas lesz. Megkezdték a Szpidola-250 típusú tranzisztoros rádiókészülék gyártását, melynek kimenőteljesítménye jóvol nagyobb, mint az előző típusé. Módosult a készülék elektromos felépítése, hogy a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok között is zavartalanul működjék. Az új rádiót Vega, Reneva és Comics-250 néven Angliába, Franciaországba és Panamába exportálják. Nemrég ünnepelte fennállásának 450. évfordulóját a Szovjetunió legrégibb könyvtára, a Lett Tudományos Akodémia Könyvtára. Egy korabeli dokumentum tanúsága szerint az első könyveket a rigai magisztrátus egyik tagja, bizonyos Dreiling adományozta azzal a megjegyzéssel, „hogy haszonnal forgattassanak és a köz javát szolgálják“. A könyvtárban 2 500 000 kötet könyvet őriznek. Új szovjet fényképezőgépeket mutattak be a moszkvai népgazdasági kiállításon, például a Kijevi-est, o Benit-16-ost, valamint a képünkön látható Szaljut K-t, melynek tükrös képkeresője van, redőnyzárás, megvilágítási ideje pedig 1/2—1/1000 mp között változtatható. A Vega- 12-esnek 2,8x90-es az alapobjektivje és négy csereobjektiv is készül hozzá. A filmkocka nagysága a kazettától függően 55,5x55,5 és 45x55,5 lehet. Nemrég a moszkvai népgazdasági kiállítás Juhtenyésztés pavilonjának látogatói is megszemlélhették a képen látható nagy gyapjúhozamú szovjet merino juhot. A Doncsak nevű juh' most ötéves. Évente 25 kg hosszúszálú finomgyapjút ad, amelyből kiváló minőségű szövet készíthető. Az ötévi gyapjúhozamból hatvan öltöny készülhet.
