A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-21 / 36. szám
valamennyi országából, de még az Egyesült Államokból, Kanadából, sőt Japánból is, hogy tanúi legyenek egy érdekes természeti jelenségnek. A sarkok körül ugyanis az év bizonyos szakában a Nap hosszabb ideig, még éjfélkor is a horizont felett marad. A tünemény tartama a földrajzi szélességgel változik, magán a sarkon, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között, teljes fél esztendeig tart, a sarktól az egyenlítő felé haladva folyton csökken, és a sarkköröknél (a pólusoktól 23,5° távolságra levő szélességi kör) megszűnnék, ha a légköri sugártörés nem volna. Ennek következtében azonban még a mérsékelt övnek (az északi féltekén) legészakibb részein is látható, így nemcsak Norvégia, de egész Európa legészakibb pontján, az Északi-fokon (norvégül Nordkap) Május 15 és július 31 között állandóan, napi teljes 24 órán át a szemhatár fölött van. A nyári napéjegyenlőség idején megindul a népvándorlás az Északi-fok felé, mindenki tanúja akar lenni a különös természeti attrakciónak — az éjféli napnak. A turistaipar természetesen felkészült a látogatók tömegeinek fogadására. Aránylag jó autóút — bár meglátszanak rajta a zord északi éghajlat nyomai — vezet Honingsvag kikötőjéből, ahová komphajók szállítják a gépkocsikat, autóbuszokat és utasaikat, a még 32 kilométerre levő célig: a Nordkapig. Noha a behajózásra való hatórás várakozás nemigen emeli a hangulatot, mindenért kárpótol a várvavárt pillanat, amikor ott leszünk Európa legészakibb pontján. Előbb azonban még a sorompó fogad: vámot kell fizetni a legutolsó útszakaszon való áthaladásért. Közvetlenül az Északi-fokon földszintes épület áll, vendéglővel, postahivatallal és az elmaradhatatlan szuvenír-bolttal, ahol egyebek között — nyolc norvég koronáért — bizonylatot lehet kapni arról, hogy az ember ott járt a Nordkapon, vagyis Mageröysziget legészakibb pontján; pontos földrajzi meghatározása: északi szélesség 72° IV 21". A vendéglő északi fala csupa üvegből van, hogy a turisták kényelmesen szemlélhessék, egy pohár coca-cola vagy egy csésze tea mellől az éjféli napot. Mi is eltöítöttünk egy éjszakát az Északi-fokon, hogy tanúi lehessünk a közép-európai ember számára nem mindennapos természeti jelenségnek. Mintegy 100 gépkocsi, 20 autóbusz és néhány motorkerékpár áll már a parkolóhelyeken. Többségükkel Oslóból elindulva útközben — Bodö, Narvik, Tromsö, Alta vagy Hämmertest megtekintésekor — találkoztunk, együtt laktunk a kempingekben vagy együtt gyönyörködtünk a fjordok szépségében a komphajókon utazva. Jócskán csikorogtok a fékek, amikor az út mentén feltűnt egy sátor, körülötte lapp családdal. Az első lappok az autóút mentén, persze csak úgy idegenforgalmi látványosságként. A rövid nyár folyamán, a turistaidényben számos lapp az idegentorgalomból él; felőlük érdekes, tarka népviseletüket és — szuvenírokat árulnak. A mi esetünkben is a lapp fiúcska előbb bezsebelte a baksist s csak azután állt oda a fényképezőgép lencséje elé. Északabbra, Altában vagy Hammerfesfben már gyakrabban lehet lappókkal találkozni. Norvégia sarkkörön túli területén mintegy huszonötezer — jórészt félnomád rénszarvastenyésztő — lapp él; és bizonyos kisebbségi jogokkal rendelkeznek. Egyébként a Lappföldön, Észak- Európónak Finnországhoz, Norvégiához, Svédországhoz és a Szovjetunióhoz tartozó, kb. 400 000 km2 kiterjedésű területén mintegy 35 ezer lapp él. A lappok korábban halász-vadász életmódot folytattak, a partmenti vidékeken ma is főképp halászatból élnek, a fennsíkokon, tundrákon rénszarvast tenyésztenek. A rövid sarki nyár folyamán csordáikkal legelőről legelőre vándorolnak, úgyhogy falvaik, téli telepeik ottjártunkkor teljesen kihaltak voltak. A legészakibb területekre szorultak ki más, harciasabb népek s a civilizáció elől, amit azonban ma már ők is kezdenek elfogadni. Láttam lapp családokat Altában, ahogy a jól felszerelt ABC-áruházban bevásároltak, s mindennek a teteje az volt, hogy utána beszálltak a saját gépkocsijukba és úgy hajtottak haza. Télen, a beláthatatlan hómezőkön is sokan közülük már szkúter-szerű motoros szántalpakon közlekednek. Nehéz lenne szavakban ecsetelni Norvégia természeti szépségeit, a ma még hamisítatlan őstermészet csodáit. Mindezt — látni kell! ízelítőül azonban hadd álljon itt legalább néhány fénykép. VLADIMÍR PRIPUTEN (A szerző felvételei) 1. Éjféli nap a fjord fölött 2. Bodö 3. Halászhálók 4. Lapp család 5. Hammerfest — Európa legészakibb fekvésű városa 6. Lapp gyerekek 7. Jelzőoszlop az északi sarkkörön 17
