A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-21 / 36. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítást MÉRLEGVONÁS ELŐTT Interjú GOGH LÁSZLÓval, a CSEMADOK KB Szervezési Osztályának vezetőjével Társadalmi és kulturális szervezeteink életében az évzórá taggyűlések mindig nagy jelentőséggel bírnak, hiszen itt nyílik mód arra, hogy a tagság számot vessen az elmúlt időszakban végzett munkáról. Természetesen, így van ez a CSEMADOK-ban is, ahol az idei évzáró taggyűlések időpontját október 15-től december 31-ig hotórozta meg szövetségünk központi bizottságának elnöksége. Az évzárók célkitűzéseiről és várható eredményeiről Gogh Lászlóval, a CSEMADOK KB Szervezési Osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Az évzáró taggyűlések valóban fontos mozzanatát jelentik helyi szervezeteink egész évi munkájának, hiszen itt nyílik a legjobb olkalom az elmúlt időszakban végzett tevékenység értékelésére és a jövő esztendő feladatainak megtárgyalására — mondja Gogh László, majd az előtte fekvő iratokba pillantva folytatja: — Gondolom, lesz miről mérleget vonni e taggyűlések során, hiszen helyi szervezeteink zöme aktívan bekapcsolódott hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére indított felajánlási mozgalomba. E kötelezettségvállalások teljesítése során példáuj közel 123 ezer órát dolgoztak le önkéntes társadalmi munkában. Helyi szervezeteink mindegyikében ünnepi ülést is tartottak a felszabodulás évfordulója kapcsán, melyeken legjobb szavalóink, irodalmi színpadaink, tánccsoportjaink, színjátszó- és esztrádegyütteseink is felléptek. Mivel azonban a felszabadulási ünnepségek csupán egy-egy fontos mozzanatát jelentették helyi szervezeteink lelkes munkájának, így szinte mindenütt valóban tartalmasnak Ígérkezik az elmúlt esztendő tevékenységéről szóló beszámoló. Ahol viszont különböző gondok, problémák folytán gyengébb munkát végeztek, véleményünk szerint, ott éppen az évzáró taggyűlésnek kell új ösztönzést és lendületet adnia a rendszeres, jó munkához. — Évzáróink rangját emeli, hogy azok egybeesnek a Csehszlovák — Szovjet Barátsági Hónap akcióival is ... — Igen, s ez remek alkalmat nyújt arra, hogy a beszámoló vagy egy külön előadás keretében beszéljünk a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink jelentőségéről. Az évzárókon szólni kell helyi szervezeteinknek a CSKP közelgő XV. kongresszusa előtti aktivizálásáról és pártunk megalakulásának 55. évfordulójáról. — Milyen gyakorlati szempontok figyelembe vételével kell hót megszervezni a CSEMADOK-szervezetek idei évzáró taggyűléseit? — Minden helyi szervezet a helyi pórt- és állomi szervek véleményét is kikérve, készítsen az elmúlt év eredményeit, a munkaterv teljesítését értékelő beszámolót; reálisan kell ellenőrizni oz elmúlt évzáró határozatainak teljesítését és o vezetőség irányító készségét, aktivitását. A beszámolóban vogy a vitában külön kell szólni a népművészeti és a népművelési munka sikereiről. Természetesen, mindenütt ismertetni kell a soronkövetkező időszak tennivalóit is s arra mozgósítani a tagságot, hogy az eddiginél is lelkesebben végezze szövetségünk sokrétű feladatait. Talán különösebben hangsúlyoznom sem kell, hogy egy-egy évzáró taggyűlés csupán akkor lehet valóban sikeres, ha körültekintően és alaposan készítettük elő. — Számíthatnak ebben segítségre is helyi szervezeteink? — Javaslom, hogy az évzárók előkészítésének és megtartásának időszakában elsősorban szövetségünk járási bizottságaival tartsanak szoros kapcsolatot, ahol minden támogatóst és tanácsot megkopnak. Központi Bizottságunk Elnökségének határozató értelmében mi is orra kérjük majd a CSEMADOK KB tagjait, hogy személyes részvételükkel ók is ,a lehető legnagyobb mértékben támogassák az évzárók sikerét. Szeretnénk, hogy helyi szervezeteink mindegyikében az idei évzáró taggyűlést pártunk közelgő XV. kongresszusa, az azt követő választások és az új ötéves terv rajtjára való felkészülés; illetve o CSEMADOK népművészeti és népművelési munkája színvonalának fokozására és a taglétszám folyamatos emelésére való törekvés jegyében rendezzék meg. RÖVIDEN # A CSEMADOK luceneci (losonci) járási bizottsága a radzovcei (ragyolci), rapovcei (rappi) körzeti dal- és tóncünnepély után Veiké nad Ipfombon (Vilkén) járási dal- és táncünnepélyt rendezett. Szép, napos időben a nagy számú közönség a futballpályán felállított szabadtéri színpadon tekintette meg a változatos, tartalmas és szórakoztató műsort. A hazánk felszabadulásának 30. és az SZNF 31. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepélyt Koncz Béla, a hnb elnöke nyitotta meg. ünnepi beszédet Csák István, a CSEMADOK losonci járási bizottságának titkára mondott. A több mint háromórás műsorban felléptek: a biskupicei (fülekpüspöki) Palóc népi együttes, valamint a női és férfi éneklőcsoport, a mucini (mucsinyi), a rapovcei (rappi) egyesített citerazenékar és a fifakovói (füleki) Kovosmalt tánccsoportja. A hazaiak fellépését a magyarországi vendégek bemutatkozása követte. Nagy sikerük volt a nótaénekeseknek, Madarassy Katalinnak, Szántai Ildikónak, Hollay Bertalannak és Szolnoky Gyulának. A CSEMADOK losonci járási bizottsága hazánk felszabadulásának 30. és az SZNF 31. évfordulója tiszteletere a füleki Kovosmalt kultúrtermében nagyszabású magyar nótaestet rendezett. A nagyszámú közönséget a Széchenyi Művelődési Ház népizenekara és tánccsoportja szórakoztatta. SÓLYOM LÁSZLÓ # Klenany (Kelenye) a Vefky Krtís-i (nagykürtösi) járás egyik kisközsége. Fiatalságának régi gondja volt az új művelődési ház, amelyben a klubhelyiséget is megtalálhatják majd. Természetesen, a fiatalok addig is tevékenykedtek. Mind a kulturális munkában, mind a sportolásban eredményeket mutattak fel. A művelődési ház építését tavaly kezdték meg. A munka irányítását maga a hnb elnöke, Berecz József vállalta. A Z-akció keretében, vagyis társadalmi munkával, 600 000 korona költséggel épül tehát a művelődési ház, s építésébe bekapcsolódik a falu lakossága. Hétvégeken húszán dolgoznak átlagosan. A társadalmi munka szervezésében és a munkában részt vesznek a képviselők is. A SZISZ helyi szervezete a CSKP XV. kongreszszusa tiszteletére felajánlotta, hogy a művelődési ház építéséhez 258 óra ledolgozásával járul hozzá. Ebből 108 órát már le is dolgozott. Az új művelődési házban helyet kap majd a hnb irodája, az ifjúsági klub, a könyvtár és egy öltöző helyiség. Az új művelődési házat előreláthatólag 1976-ban adiák ót rendeltetésének. JÁMBOR VALÉRIA PROBLÉMÁK Az idén tavasszal résztvettem a CSE MADOK cebovcei (csábi) helyi szervezetének vezetőségi ülésén. Odamenet o VeÉky Krtis-i (nagykürtösi) járási bizottság instruktorától, Bányai Gézától megtudtam, hogy a szervezet valaha a járás legjobbjai közé tartozott. Méltán hiszen a CSEMADOK csábi szervezetének jó nevű énekkara, éneklőcsoportjo volt. Tánccsoportjuk egykor Gombaszögön is sikerrel szerepelt, és szép hagyományokra tekinthet itt vissza a színjátszó mozgalom is. Sajnos, azt is megtudtam viszont, hogy a szervezet tagjoinok oktivitóso az utóbbi években alábbhagyott; a CSEMADOK-togok és a vezetőség lelkesedése már távolról sem a régi . .. Érthető kíváncsisággal tekintettem hát az említett ülés elé, mely — sajnos — a járási instruktort igazolta. A majdnem másfél órai késéssel kezdődő ülés, a „langyos” vita is bizonyította, hogy a csábiok tevékenysége nem kielégítő és így híja van az eredményeknek is. Voltak ugyan a szervezetnek alkalmi „fellángolásai” — pl. a Petőfiemlékest, a férfi és női éneklőcsoport fellépései stb. — o munkatervükben foglalt akciók zömét azonban nem valósították meg. Az említett ülésen, a járási instruktor indítványára, a vezetőség tagjai konkrét feladatokot vállaltak. például egy színdarab betanulására és egy tónccsoport megalakítására. így hát tavasszal — az ülés végeztével — a problémák ellenére bizakodva búcsúztunk el a csábiaktól, abban o reményben, hogy a legközelebbi találkozásunkkor ismét lelkes munkáról, új sikerekről számolhatnak majd be. A közelmúltban ismét Nagykürtösön járva, a jb elnökségi ülésén, újra említést hallottam a csábi szervezet munkájáról. Érdeklődéssel hallgattam hót az elnöki beszámolót, vajon a csábiak mit valósítottak meg o tavasszal t vállaltokból, tapasztalható-e valamiféle javulás.a szervezet munkájában? Sajnos, amint az a beszámolóból kiderült, nem sikerült leküzdeniük o ne-ÉS TERVEK hézségeket, tevékenységük alig mozdult el a mélypontról. Két alkalommal is belekezdtek ugyan egy színdarab betanulásába, o bemutató ozonbon mégis elmaradt. A tónccsoport sem alakult meg, sőt, o szervezet éneklő csoportja is szétesett. Tartottok ugyan egy jól sikerült tagsági ülést, melyen egy előadás is elhangzott a szlovák—magyar kulturális kapcsolatokról s beneveztek a „30 év szabad hazában" című vetélkedőbe is, ahol o járási döntőig jutottak el; ez azonban o helyi szervezet egészét tekintve nagyon kevés. Érzik ezt már maguk a csábiak is és megpróbálnak tenni valamit, a javulás érdekében, hogy elmozdulva a holtpontról újra a régi kerékvágásba tereljék a szervezet kulturális tevékenységet. A legelső és nagyon fontos feladatuknak a tagtoborzást tartják. (Jelenleg a község 1020 főnyi lakosságából 103 tagja van a szervezetnek.) Elsősorban a fiatalok bevonását tartják fontos feladatnak. Szeretnék felvenni o kapcsolatot a jól működő SZISZ-szervezettel is. Továbbra is szándékukban áll a tánccsoport és a színjátszó-együttes újjáalakítása, aktivizálása. A CSEMADOK járási elnöksége megígérte a csábi szervezet vezetőinek, hogy segítségükre lesznek a problémák és o felmerülő akadályok leküzdésében. A járási bizottság, ónnak jeléül, hogy változatlanul bízik a csábiak szervezőkészségében szeptemberben ismét itt rendezte meg az egyik járási rendezvényét, o „Béke és borátság ünnepé"-t, mely a múltban itt rendezett szüreti ünnepélyeknek felújítása. Bízunk benne, ha Csóbon nem csak 15-en (mint azt oz elnök beszámolója leszögezte), de oz egész tagság aktívon bekapcsolódik a munkába és lelkesen elvégzi a ró bízott feladatokat, javuló eredményei alapjón o csábiakat is újra a járás legjobbjai között emlegetik majd. GORFOl JENŐ CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításé