A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-15 / 35. szám
Dr. Juraj Haluzicky professzor, érdemes művész Kontár Gy. és archív lelv. A Szlovák Kamarazenekor, élén Bohdan Warchalla! ze n e is v ilá g n y e lv 33 Szlovákia fővárosa október negyedikétől ismét egy nemzetközileg is számottevő kulturális rendezvény, az idei Bratislavai Zenefesztivál (BHS) jegyében él. Lépten-nyomon tarka falragaszok, lengő zászlók jelzik, hogy október 19-ig — a fesztivál két hete alatt — a valóban neves kül- és belföldi zenekarok, kamaraegyüttesek, operatársulatok, kórusok, karmesterek, magánénekesek és hangszerszólisták egész sora vendégszerepei Bratislavában. A fesztivál színhelyeként szolgáló hangversenytermekben és színházakban egymást követik a reggeltől késő estig, sőt, olykor egészen az éjszakába nyúló próbák és koncertek ... Az idei zenefesztivál délelőttjeinek egyikén bepillantottam például a Szlovák Filharmónia hangversenytermébe, ahol akkor épp a világszerte ismert svájci karmester: Pierre Colombo vezényletével próbált a prágai szimfonikus zenekar. Colombo könynyed, erélyes mozdulótokkal vezette a próbát; szükség esetén határozott karlejtéssel leintette a zenekart, és egyegy cseh vagy orosz szót is elejtve, egyszer németül, másszor angolul magyarázta el észrevételeit a láthatóan nagy élvezettel játszó zenészeknek. A próba szünetében több autogramgyűjtő vette öt körül, ő pedig az angol-németorosz-cseh nyelven folyó próbára utalva elégedett mosollyal jegyezte meg: „A zene a legdallamosabb világnyelv . . . És mindent el lehet vele mondani!" A jeles karmesternek ez a találó kijelentése jutott eszembe, amikor alig egy-két nappal később dr. luraj Haluzicky professzorral, a Fesztiválbizottság elnökével az immár hagyományos és külföldön is egyre jobb hírnévnek örvendő Bratislavai Zenefesztivál múltjáról, küldetéséről, műsorpolitikai célkitűzéseiről beszélgettünk. — Miként jött létre a neves külföldi előadóművészek és zenekarok vendégszereplésével fémjelzett Bratislavai Zenefesztivál? . . . Részben Bratislava rendkívül gazdag, több évszázados múlttal bíró zenei hagyományai, másrészt Szlovákia fővárosának napjainkban tapasztalható, rendkívül élénk művészi élete tette lehetővé, hogy ne csak megszülessen, de párt- és állami szerveink támogatásával meg is valósuljon egy ilyen komoly zenei rendezvény gondolata. Fővárosunk mai zenei életének sokrétűségét illusztrálva talán elég csak egyetlen példát említenem. Valóban nagy ritkaság, hogy a Bratislava nagyságához mérhető városokban három különálló, hivatásos nagyzenekar, több kamaraegyüttes, önálló opera s egy operettszínház is működjön — magyarázza Haluzicky professzor. — Igaz, a létrejöttét követő első esztendőkben a Bratislavai Zenefesztiválnak sem volt még ennyire határozott és csiszolt dramaturgiai arcéle, ám mint a világon minden, egy-egy újonnan alakult zenefesztivál is ki van téve a fejlődés törvényszerűségeinek, örömmel nyugtázhatjuk viszont, hogy a Bratislavai Zenefesztivál ma már tagja az Európai Komolyzenei Fesztiválok Szövetségének is! Bratislava ezzel olyan rangos fesztiválvárosok sorába lépett, mint Athén, Bécs, Bayreuth, Edinburgh, Firenze, Prága, Salzburg és még számos több neves város. . . — Az immár világszerte ismert Bratislavai Zenefesztiválnak azonban, az ötvenes évek elején, már volt egy elődje . . . — Igen, a Bratislavai Zenei Tavasz, melynek műsora több vonatkozásban is nagyon közel állt prágai „névrokonához": az ugyancsak világhírű Prágai Tavaszhoz. Mivel e két rendezvény valóban nagyon hasonlított egymásra, a bratislavai seregszemlének újszerű tartalmat és új terminust kellett találnunk.’ Az utóbbi tekintetében a varsói, belgrádi, budapesti, bukaresti és berlini zenefesztiválokkal való szoros együttműködés lehetőségével élve, az ősz elejére esett választásunk; míg fesztiválunk küldetése, sajátos arcéle — a rangos s a világ zenei életének élvonalába tartozó szólisták vagy zenekarok mel-Leopold Hager, osztrák karmester lett —, a fiatal zeneművészek bemutatkozásának, érvényesülésének támogatásában kristályosodott ki. E cél érdekében hívtuk életre a szocialista országok fiatal előadóművészeinek önálló seregszemléjét: az Interpódiumot, mely ma mór szerves része zenefesztiválunknak. Célja, hogy a szocialista országok fiatal művészei szólákoncerteken és zenekari esteken mutatkozzanak be a szlovák fővárosba sereglett szakértőknek. Az UNESCO és a Nemzetközi Zenei Tanács megbízásából tavaly új árnyalattal gazdagodott a Bratislavai Zenefesztivál, a fiatal előadóművészek nemzetközi tribünjével, melynek keretében ez idén a világ különböző tájairól összesen 19 szólista és kamaraegyüttes mutatkozhatott be. — Vajon mit mondhatna el a Bratislavai Zenelesztivál ez idei műsoráról? — Rengeteg szervezési és időpontegyeztetési munka eredményeként született meg az október tizenkilencedikéig tartó fesztivál műsora, melynek keretében több mint negyven koncert hangzik majd el 25 karmester, 64 szólista, 27 kamaraegyüttes, hét kórus és tíz szimfonikus zenekar közreműködésével. A nálunk vendégszereplő karmesterek között hadd említsem meg Oscar Dánon, Leopold Hager, Kirill Kondrasin, Lehel György, Carlo Zecchi, Carl Melles nevét, a hazaiak közül pedig legalább Zdenék Kosiért, Ján Maria Dobrodinskyt, Ladislav Slovákot, Ondrej Lenárdot. A szólisták közül valóban nehéz kiemelni valakit, hiszen olyan neves művészek hangversenyeiről van szó, mint Salvatore Accardo, Luigi Bianchi, André Gertler, Friedrich Gulda, Henryk Szeryng és még sokan mások..*A Szlovák Nemzeti Színház épületében vendégszerepei a fesztivál keretében a berlini, belgrádi és a prágai opera; a szimfonikus zenekarok között olyan híres társulatokat sikerült szerződtetnünk, mint például a Moszkvai Filharmonikuszenekar, a Moszkvai Kamarazenekar, a salzburgi Mozarteum Orchester, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Stuttgarti Kamarazenekor ... és még soká sorolhatnám a jobbnál jobb zenekarokat, szólistákat, kamaraegyütteseket... — Belejezésül hallhatnánk valamit a Bratislavai Zenefesztivál jövőbeni terveiről? — A fesztivál elsődleges küldetésé-Pillanatkép a moszkvai filharmonikusok hangversenyéről nek teljesítésével, azaz a különböző nemzetek fiatal zeneművészeinek támogatásával és céltudatos műsorpolitikával szeretnénk tovább öregbíteni a komoly zene bratislavai ünnepnapjbinak hírnevét; a világ legkülönbözőbb tájairól idesereglő művészek és szakértők előtt akarjuk továbbra is bizonyítani, hogy a szocialista társadalom minden feltételt biztosít a zeneművészet s a kultúra fejlődéséhez. H. Szeryng, mexikói hegedűművész 21
