A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-23 / 33. szám
3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósíi vonalasabb járási seregszemlék, avagy színjátszóink országos tóruma: a komáromi Jókai-napok. A mozgalom színvonalának folyamatos emelkedése tudatában ezért dramaturgiai-műsorválasztási tervünket alaposan és több szempontból is meg kell fontolnunk. Ebben próbál támpontot nyújtani a LITA tizenhárom új kiadványát bemutató Müsortanácsadó is. Kétségtelen, hogy a tavaly megjelent darabok ismét hozzájárultak a műsorválasztási gondok enyhítéséhez, bár ez a feladat aligha teljesíthető maradéktalanul, hiszen valóban nehéz a kezdő és haladó, illetve a kisebb és nagyobb létszámú csoportok részére egyaránt alkalmas műsort találni és a kiadási tervbe iktatni. Dicséretes, hogy az 1973-ban tapasztalt sajnálatos kihagyás után, tavaly ismét sikerült legalább egy kötet nyi műsort irodalmi színpadaink részért is kiadni. A hazai magyar drámairodalmat összesen öt szerző képviseli. Dávid Te réz (Fekete bárány), Egri Viktor (A tü zet rettegik a farkasok) és Szabó Béli (A menyasszony) ismert nevét két liata színpadi szerző jelentkezése egészíti ki Tóth Ernő: Törlesztés cimű drámáji mintegy másfél évtizede, a hatvanöt évek elején játszódik, Kovács István. A partizán álma című kötete pedig hat, iskolásoknak szánt alkalmi műsort tartalmaz. A kortárs szlovák drámairodaimat Ián Solovic két színműve (A vágyak tornya, Meridián) és az időközben elhúnyt Ivan Bukovcan: Luigi szive, avagy kivégzés tompa bárddal cimű komédiája képviseli. A klasszikus cseh drámairodalomból Alois Jirásek: Erdei magány cimű színműve ad ízelítőt. A szereplőknek és a nézőknek egyaránt hangulatos szórakozást ígér Ladislav Luknár: Peti csodálatos álma cimű mesejátéka, a bábszínjátszók pedig bizonyosan érdeklődéssel lapozzák majd a négy önálló történetet tartalmazó Sárkányölő tüske cimű kötetet. Irodalmi színpadaink „táborában“ jogos figyelemre tarthat igényt a Klasszikusok irodalmi színpadon cimű kötet, melyben egy-egy Petőfi-, Madách- és Csokonai-műsor szerepel: a dalos vígjátékok kedvelői számára pedig a Mikszáth-novellából irt Szépasszony madara cimű zenés komédia jelent meg. Az imént röviden felsorolt tizenhárom kiadvány mellett, egy további nagyon hasznos kiadványt is megjelentetett a LITA. Ugyanis már régebben szükségesnek mutatkozott egy olyan gyűjteményes jegyzék megjelentetése, amely összefoglalóan jó tájékoztatást nyújtana o Csehszlovákiában magyar nyelven megjelent színművekről, egylelvonásosokról, jelenetekről, báb- és mesejátékokról, illetve irodalmi színpadi összeállításokról. Hézagpótló szerepet tölt hát be a közelmúltban megjelent Válogatott magyar nyelvű színművek -jegyzéke, mely jó és kifejező válogatását adja a hazánkban 1951 és 1974 között kiadott színműveknek. Aligha akad színjátszó csoport, mely ne találna benne tudásának és céljainak megfelelő darabot. .. Remélhetőleg, mind a felnőtt, mind a diákszínjátszók mielőbb műsorukra tűzik a tavaly megjelent vagy a katalógusban található színművek valamelyikét, hogy tovább népszerűsítsék, az eddiginél is figyelemre méltóbb eredmények elérésére aktivizálják öntevékeny színjátszó mozgalmunkat. DALOSUNNEPSÉG HONTBAN Az idén augusztusban immár hatodízben rendezték meg Sahyban (Ipolyságon) a Honti Dal- és Táncünnepélyt. A kétnapos rendezvénysorozat a népdolénekesek (szólisták és együttesek) fesztiváljával kezdődött. A népdalverseny célja volt, hogy felelevenítse e táj egykori szép magyar és szlovák népdalait, hogy ezek a dalok tovább éljenek a mi generációnk ajkán és fennmaradjanak az utánunk következő nemzedékek számára is. A fesztivál keretében 16 szólóénekes, valamint két (a kozárovcei szlovák és az ipolyhídvégi magyar) női éneklő csoport lépett o zsűri elé. Az első helyre a bótovcei Dana Hórová került, második díjat kapott a Stredné Plachtince-i Zuzana Feróvá és harmadik pedig az országos népdalversenyekről is jól ismert, igen tehetséges és szimpatikus Telekes Adrienn lett, akinél csupán az előadott dalok kiválasztását kifogásolta a zsűri. A legjobb műsorválasztás díját két ugyancsak igen rokonszenves hrusovi kislány: Anicka Miháliková és Frantiska Filusovó nyerte el, akik régi honti lakodalmas nótákkal álltak a közönség elé. Általában igen örvendetes jelenség, hogy a fesztivál szólistái között a fiatalok voltak döntő többségben, ami azt bizonyítja. hogy a levicei (lévai) és a Vefky Krtís-i (nagykürtösi) járás fiatalsága élénken érdeklődik a népi hagyományok iránt. Malik Zsuzsika hatéves ipolyhídvégi kislány versenyen kívül lépett fel s édesapjának, Málik Józsefnek citerakíséretével magyar és szlovák népdalokat adott elő — igen nagy sikerrel. A fesztivál közönsége nagy tetszéssel fogadta Pintér Mária ipolyhídvégi, Katolin Mária ipolysági és a juhásznótákat előadó Kunka József lontói népdalénekes fellépését is. A népdalfesztivál közös énekléssel ért végett, melynek során — Frantisek Zborovjan főrendező és karmester irányításával — a szereplők és a közönség együtt énekelt el néhány szlovák és magyar honti népdalt. A rendezvénysorozat másnap a népviseletbe öltözött tánccsoportok tarka felvonulásával, majd a tánccsoportok bemutatójával folytatódott a szabadtéri színpadon. E műsor keretében lépett fel többek közt a CSEMADOK lévai helyi szervezetének jóhírű tánccsoportja Halász Gyula és Búra István vezetésével, valamint a Magyarországról érkezett vendégegyüttes Juhász Józsefné vezetésével, amely a .Bánki lakodalmas” című táncot mutatta be nagy sikerrel. S. T. A CSEMADOK levicei (lévai) táncegyüttese (Felvételek: Ihraczky Gyula) Málik Zsuzsi népdalokat énekel LELKES NÉPRAJZKUTATÓK A levicei (lévai) múzeum dolgozói a járás egyik legkisebb falujában, Mochovcéban (Mohiban) július első felében néprojzkutató munkát végeztek. A kutatásban részt vett a bratislavoi Komensky Egyetem Filozófiai Fakultása néprajzi tanszékének négy hallgatója is. Tóth Emília a mezőgazdaság kezdetleges formáinak kutatásával, Csjernyik Erzsébet a népi étkezéssel, Lami Eszter az évközi szokásokkal, Tóth Izabella pedig családi szokásokkal foglalkozott. A falu lakosai a sürgős nyári munkák ellenére is minden támogatást megadtak o diákoknak. Különösen nagy segítséget nyújtottak néprajzkutató munkájukhoz Béres Ernő. az efsz juhásza. Veres Eszter, Czúdor Zoltán, Hajpól Mátyás, Nagy Péterné, Nagy László és a felesége, valamint Sidó Sándor, a hnb elnöke. A diákok és a múzeum dolgozói Mohi monográfiájának megírására és kiadására készülnek. A következő ötéves tervidőszakban akarják megjelentetni munkájukat. TÓTH IZABELLA 3 CSEMADOK életéből - Kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósíi 11
