A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-09-23 / 33. szám

IMÁDOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások Csak így tovább! Bár augusztus a pihenés, a nyári üdülések hónapja, s aki csak teheti el­utazik, hogy a nyári kánikula idején két-három hetet a hegyekben vagy még inkább valahol a víz partján töltsön, azért ilyenkor sem szünetel a kulturális tevékenység. Ilyenkor tartják a CSEMA- dok járási és helyi szervezetei a na­gyobb számú szereplőt és tömegeket mozgató szabadtéri népművészeti se­regszemléket, a járási és körzeti dől­és táncünnepélyeket. Augusztus 24-én a sládkovicovói (dió­szegi) helyi szervezet is — elsőízben — önálló CSEMADOK-napot rendezett. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségei részeként, a Nemzeti Front Az Új Hajtás ropja a táncot diószegi szervezetének akcióprogramjá­ban is szerepelt. A dal- és táncünne­pély megrendezésére a diószegi labda­rúgópályán került sor, így nem csoda, hogy a rendezőség s az együttes tagjai már napokkal előbb aggódva nézeget­ték az eget, s figyelték az időjárás­jelentést, nem lesz-e eső. Amitől tartot­tak — az idén már oly sok rendezvényt félbe szakító eső — sajnos meg is érke­zett. Délután, közvetlenül a műsor meg­kezdése előtt kiadós eső zúdult a sza­badtéri színpadra. Szerencsére, az eső hamarosan elállt, úgyhogy nem befo­lyásolta különösebben a nézőket abban, hogy szép számban (mintegy 600-an) végignézzék a színvonalas műsort. Az ünnepi beszédek elhangzása után a műsort adó együttesek vették birto­kukba a színpadot: a helyi szervezet kétszeres aranykoszorús VOX HUMANA vegyeskara, az Új Hajtás népi tánc­­csoport, a helyi szervezet citerazene­­xora, a menyecskekórus, valamint a szólóénekesek, az irodalmi színpad tag­jai és a vendégként fellépő hegysúri Köntös tánccsoport. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a szereplőket. Talán nem kell külön hangsúlyozni: ahhoz, hogy egy helyi szervezet önte­vékeny csoportjai csaknem három órás önálló műsort adjanak, alapos felké­szülésre, rengeteg próbára és lelkese­désre van szükség. Nos, ebben Diósze­gen nincs hiány. A hetven főt számláló Vox Humana sikereiről bizonyára a Hét olvasói is hallottak mór. Annál kevésbé ismert — legalábbis egyelőre az Új Hajtás népi tánccsoport, mely csak az év elején alakult, de Zselizen már ki­magasló eredményt ért el, megnyerve az országos fesztivál megosztott harma­dik díját. A lelkes fiatalok vezetője, az együttes koreográfusa Varga Ervin, a Szőttes táncosa. A zselizi jó szereplés alapján az Új Hajtás a közeljövőben részt vesz a Szekszárdon megrendezésre kerülő Dél-magyarországi Néptánc Fesztiválon. Azt hiszem, szebb rajtot el sem képzelhettek volna a diószegiek ... S ha már a tánccsoportról szóltunk, meg kell említenünk a műsorukat kísérő citerazenekart is. Hegedűvel kiegészít­ve, nagyon jól húzzák a táncoslábú lányoknak, legényeknek a talp alá va­lót. A zenekar vezetője Mogyarics Já­nos, de szakmai kérdésekben Pintér Feri bácsi véleményét is kikérik. A lel­kes gárda megfelelő terem híján, saj­nos, magánháznál kénytelen tartani a próbáit. A Diószegen végzett népművészeti munka jónak, eredményesnek mondha­tó. Bár a szervezet irodalmi színpada fellépett az évzáró közgyűlésen és az irodalmi színpadok járási fesztiválján is, mégis hiányosságok mutatkoznak a népművelési munkában. Régen volt már itt például író-olvasó találkozó, irodal­mi est vagy valamilyen előadás. Mert Diószegnek, ennek az 5600 lakosú köz­ségnek van ugyan kultúrháza, de ezt jelenleg tatarozzák. Ennek ellenére lel­kes kulturális munka folyik a község­ben, aminek egyik alapja, hogy a CSE­­MADOK-szervezet vezetősége jó kap­csolatokat tart fenn a helybeli üzemek­kel, igazgatási szervekkel. A hnb-tól például nemrégiben 5000 korona anyagi támogatást kaptak. Ebből az összegből a táncosoknak ruhát, és csiz­mákat varrattak. Jó a vezetőség és a tagság kapcsolata is. A CSEMADOK tagságának fele aktí­van kiveszi részét a kulturális munká­ból. Ennek egyik eredménye az idei jól sikerült dal- és táncünnepély is. Csak így tovább, diószegiek! GORFOL JENŐ Foto: Lengyelfalussy Imre TESSÉK VÁLASZTANI! Az utóbbi esztendőkben már jól be­vált szokássá lett, hogy a színházi évad nyári szünetének heteiben — mielőtt még megkezdődne az új évad — első­sorban színjátszó csoportjaink vezetői és rendezői, de az érdeklődők széles köre is kézbe kapja az előző esztendő­ben hazánkban magyar nyelven meg­jelent színművek, irodalmi színpadi összeállítások és mesejátékok jegyzékét. Ez az évről évre megjelenő műsor­tanácsadó — küldetésének megfelelően — nemcsak az újonnan megjelent da­rabok felsorolását tárja az olvasó elé, hanem azok rövid jellemzését, tartalmát, a szerzőkről és darabjaikról szóló leg­fontosabb tudnivalókat is tartalmazza. Ezt a jól bevált és műkedvelő szín­játszóink körében joggal élénk figye­lemmel kisért gyakorlatot folytatva jelent meg a közelmúltban az a kis füzetke, melyben a Szlovák Irodalmi ügynökség. (Slovenská literárna agen­­túra — LIT A) gondozásában 1974-ben megjelent színművekről kaphatnak tá­jékoztatást a gyakorlati színjátszás s a csoportok dramaturgiája iránt érdeklő­dők. örömmel vethetjük papírra, hogy ennek az évről évre megjelenő Műsor­tanácsadónak — a járási dramaturgiai tanácsok tagjaitól és a színjátszó cso­portok vezetőitől kapott értesülések sze­rint — színjátszóink komoly szerepet tulajdonítanak, mert nemcsak elvben szolgál útmutatóul a darabválasztás hagyományosan sarkalatos dilemmájá­ban, hanem ténylegesen is sokat segít csoportjainknak a felelősségteljes dra­maturgiai kérdések megoldásában. A darabválasztás problémája ugyanis — hivatásos és műkedvelői viszonylatban egyaránt — valóban felelősségteljes és nagyon körültekintő döntést igénylő művészi feladat, hiszen minden egyes új bemutató, legyen az városi vagy vi­déki csoportnál, mindig egy-egy élénk színfoltot jelent kulturális életünk sok­színű mozaikjában. Ám a helyi esemény jelentőségén túlmenően, egyben gazda­gítania kell öntevékeny művészi mozgal­munk egészét s öregbítenie a szlovákiai műkedvelő színjátszás gazdag hagyo­mányait. Hazánk a felszabadulástól eltelt 30 esztendő alatt, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezetésével, eddig so­hasem tapasztott társadalmi és kultu­rális fejlődésen ment át. E sokoldalú kulturális fejlődés élvonalában — ter­mészetesen — a hivatásos művészek állnak, de az elmúlt három évtized alatt a tartalmában és minőségében egya­ránt új, szocialista kultúra terjesztésé­ben jelentős szerepet vállaltak az aktiv népművelés és népművészeti munka ön­kéntes fáklyavivői, közöttük az amatőr színjátszók is. Visszapillantva a múltra, bátran állíthatjuk, hogy az öntevékeny művészi mozgalom ma már lalun és városon egyaránt tekintélyes népszerű­ségnek örvend, amiben nem kis része van éppen a műkedvelő színjátszásnak is. Erről tanúskodnak az egyre szin-SEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10 Karsay Tibor, a helyi szervezet titkára a dal- és táncünnepély megnyitóját tartja

Next

/
Thumbnails
Contents