A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-16 / 32. szám
NAIV .MŰVÉSZNÉL LÁTOGATÁS EGY Nem egyedülálló eset, hogy valaki nem fiatal korában, hanem jóval későbben nyúl ecsethez, vagy. vésőhöz, és kalapácshoz, hogy gondolatait, érzéseit, mondanivalóját művészi formában fejezze ki. Ezek közé tartozik Mária Zilavá is. Csak tíz évvel ezelőtt, ötvenhat éves korában kezdett faragással foglalkozni. Felkerestük devíni (dévényi) otthonában, hogy közelebbről megismerkedjünk rövid, de eredményekben gazdag pályafutásával. A naiv művészek csoportjába tartozik. A teoretikusok eddig már sokat vitatkoztak azon, hogy tulajdonképpen hová is kellene sorolni ezeket a „tiszta szívű" (insit) jelzővel is illetett művészeket? Sokan a népművészek között tartják számon őket, ami nem egészen helytálló, még akkor sem, ha figyelembevesszük a két művészi csoport közötti sok rokonvonást. Mária Zilavá őstehetség, sohasem tanult képzőművészetet, faragást. Művészi kifejező készségét a vele született ösztönös tehetségének köszönheti. Legelőször a Bratislavai Városi Nőbizottság által „Az élet szépségei" néven megrendezett kiállítással egybekötött amatőr képzőművészeti versenyén tűnt fel, ahol a bíráló bizottság egy első és két második díjjal jutalmazta. Már az induláskor látni lehetett, hogy sokatígérő fejlődésével lehet számolni. A siker erőt, kedvet, lendületet adott neki művészi pályáján. Ettől kezdve ez az út felfelé ívelt. Újabb és még jelentősebb elismerésben részesült 1969-ben, amikor a Képzőművészeti Alap az ő munkáiból válogatott gyűjteményt küldte el naiv művészeknek a jugoszláviai Trebinjében megrendezett kiállítására, hogy ott Szlovákiát képviselje. Ott, a helyszínen alkotta „T á n c" című szobrát. A bíráló bizottság három naiv művészt tüntetett ki emlékéremmel, köztük volt Mária Zilavá is. Négy évvel később, 1973-ban, három szlovákiai városban önálló kiállításon mutathatta be alkotásait. Sok ezren nézték meg Martinban a Szlovák Nemzeti Múzeumban, Banskó Bystricában a Szlovák Nemzeti Felkelés Emlékcsarnokában és Bratislavában a Városi Múzeumban kiállított faragásait, faplasztikáit. Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik világszerte a naiv művészek alkotásai iránt. Nálunk is hasonló a helyzet. Ezt a naiv művészettel foglalkozó publikációk növekvő mennyiségén és a kiállítások gyakoriságán lehet a legjobban lemérni. A Szlovák Nemzeti Galéria 1966 óta háromévenként nemzetközi részvétellel megrendezi a naiv művészek triennáléját Bratislavában. Ugyancsak a Galéria kiadásaiban 1971 óta a naiv művészettel foglalkozó állandó folyóirat jelenik meg. Az elmúlt évben Budapesten az Ernst Múzeumban rendeztek nemzetközi kiállítást a naiv művészek munkáiból; ezen Mária Zilavá is szerepelt. A kritika igen dicsérőleg írt kisplasztikáiról. Legutóbb az idei Vychodnai Fesztiválon szerepelt sikeresen a népi faragók kiállításán. Nyolc más népművészszel együtt képviselte Szlovákiát, akik fából embernagyságú szobrokat faragtak a helyszínen. Ezek most a fesztivál állandó területének főkapuját díszítik. A legtöbb művészi alkotás magán viseli a művész környezetének bélyegét. Mária Zilavónál szintén visszatükröződik ez alkotásain. Elsősorban a falusi emberek alakját formálja, úgy ahogy az életből elleste. így keletkeztek: „A falusi asszony”, a „Szüreti tánc”, a „Házaspár virággal" stb. de vannak elvont gondolatokat kifejező plasztikái is. ' Munkája mellett' a fiatal generáció tanításával foglalkozik. Az elmúlt tanévben tizenöt diákot tanított fafaragásra. Most a szünidőben egyet készít elő az iparművészeti középiskola felvételi vizsgájára. Egy másik volt tanítványa a Képzőművészeti Főiskolán képezi magát tovább. Mária Zilavá fáradhatatlanul dolgozik. Egyre újabb és újabb művek kerülnek ki vésője alól. Látogatásunk arról győzött meg bennünket, hogy még sok kiállításon találkozhatunk nagy kifejező erővel rendelkező, a néplelket visszatükröző plasztikáival, fafaragásaival. VÖRÖSMARTY GÉZA 12
