A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-11 / 29. szám
NŐK v ÉS MPER^ÍIOK Ismét benne vagyunk a nyárban. Dolgozóink közül sokan víz mellett töltik szabadságukat. A hús hullámokban elmerülve viselik el a kánikulát. Fürdés után persze jólesik a napernyők árnyékába bújni, a hűvösben pihenni, olvasni, társasjátékot játszatni. Az árnyékban még véletlenül sem jut eszünkbe arra gondolni, vajon hol gyártják ezeket a napernyőket, amelyek védelmet nyújtanak a forró napsugarak ellen? A bratisiavai Datex kisipari szövetkezet samoríni (somorjai) részlege az ötvenes évek elejétől különféle használati tárgyakat gyárt. Napernyőn kívül női és 'férfi esernyőt, valamint táskákat készít. Fiatal lányok és aszszonyok vidám beszélgetése és megmunkáló gépek kattogása hallatszik a nyitott ablakok mögül. A dolgozók túlnyomó többségét a gyengébb nem képviseli. Bodó Tivadar részlegvezető elismeréssel nyilatkozik a munkájukról. — Ma már a kézügyesség nem elégséges ahhoz, hogy a növekvő igénnyel lépést tudjunk tartani — mondja. — Nagy gondot fordítunk a dolgozók szakmai továbbképzésére. A mesterek és az idősebb munkásnők szívesen vállalják az új munkaerők betanítását. Ennek tudható be. hogy a betanítási idő nem tart tovább két-három hónapnál, üzemünkben a lányok és az asszonyok korszerű gépeken dolgoznak. Az esernyőkészítéshez is nyugatnémet gépsort helyeztünk üzembe. Lényegesen megkönnyítette a munkát és jelentősen megnövelte a muhkatermelékenységet. A lányok és az asszonyok szorgalmát dicséri, hogy rendszeresen teljesítik feladataikat. Fél évi tervüket csaknem 400 ezer koronával túlteljesítették, s elsők lettek a három üzemrészleg között folyó szocialista munkaversenyben. Kiváló munkaközösség készíti a napernyők alvázát. Mindössze kilencen évente átlagban 4500 napernyőalvázat készítenek. Már a Szocialista munkabrigád címmel is kitüntették őket. Méry Júlia, Katona Anna, Gottlieber János és a többiek szinte fáradhatatlanok a kezdeményezésben. Az alkalmazottak legtöbbje a textilrészlegen dolgozik. Textíliákat varrnak az esernyőkre és a táskákra. Havonta hat-hét ezer esernyőt gyártanak, és az áruk raktározására nincs is szükség, mivel rendkívül nagy az érdeklődés. A Horváth Terézia vezette szocialista munkabrigád tagjai: Takács Irén, Libay Ilona, Boros Ludmila, Bokor Klára, Kovács Ágnes, Katona Magda és Darida Mária. A bevásárló táskákat négy színben gyártják. Ezekből havonta 15—20 ezer darabot állítanak elő. A termelés dinamikus növekedését bizonyítja, hogy 1974- ben már csaknem három millió korona értékű áruval termeltek többet, mint 1972-ben. Ennél jóval többre is képesek lennének, ha a nyersanyagszállítmányok mindig időben és elegendő mennyiségben érkeznének! Termékeik a külföldi piacokon is jól ismertek. Egyre több megrendelés érkezik a címükre. Az üzem vezetői nagy gondot fordítanak a nők munkakörnyezetének állandó javítására. Mosdók és öltözők állnak a rendelkezésükre. A munkaidő gazdaságosabb kihasználása érdekében a közelmúltban üzemi étkezdét nyitottak. Szűknek bizonyul már a régi hely. Hamarosan új épületbe költöznek. Megkezdték az új üzem építését. 1976 nyarán, ha minden jól megy, ott folytatják a munkát. SVINGER ISTVÁN 6
