A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-08-11 / 29. szám

gazdasági előnyöket biztosított. Aho­gyan már említettem, a mai szlovákiai Duna-szakaszon már a középkorban nagyforgalmú kikötők voltak. Pozsony és Komárom mellett a tizenötödik szá­zadban jelentős dunai kikötő működött a Somorja melletti Duna-ágban is, amit a pozsonyi kikötő fejlesztése miatt, mi­vel a somorjai nem rendelkezett jó köz­úttal és vasúttal, megszüntettek. A po­zsonyi kikötőben kisebb hajójavító üzem is működött. A pozsonyi dunai kikötő — ahogyan egykor nevezték: a téli kikötő — épí­tési munkálatai 1897-ben kezdődtek. A két mesterséges öböl partjain rakpar­tokat létesítettek. A kikötő fejlesztése az 1924—34-es évek között történt. Ti­zenkilenc raktárépületet építettek, és 14 korszerű daru dolgozott a rakpar­tokon . Abban az időben a kikötő évi áruforgalmi kapacitása 1,4 millió ton­na volt. A kikötő berendezései a második vi­lágháború végén teljesen elpusztultak. Az újjáépítést azonnal megkezdték, de a kikötő — amelynek évi forgalma 1,7—1,9 millió tonno áru — ma már így sem felel meg a követelmények­nek. Fejlesztésére már fél évszázaddal ez­előtt terveket dolgoztak ki. A megvaló­sítást azonban a háború, majd az or­szág újjáépítése hátráltatta. Bratislava fekvése rendkívül előnyös egy nagy központi dunai kikötő építé­sére. A kikötőbe vezető vízi út kimé­lyítése nem ütközik akadályokba, úgy­hogy a kikötői révhajók a nagyobb Duna-tengerjáró hajókat is be tudják majd vontatni a kikötőbe. HÁROM TENGER KIKÖTŐJE Új, hatalmas és minden tekintetben korszerű dunai kikötő épül Bratislavá­­ban. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1970-ben jóváhagyott beru­házási terve megvalósulás előtt áll. A kikötő új hajójavító csarnokát már eb­ben az évben átadják rendeltetésének, és az új medence építését is megkezd­ték a napokban. A beruházást két sza­kaszban hajtják végre. Az elsőben megépítik a hétszáz méter hosszú és 180 méter széles medencét: ennek partjain a legkorszerűbb daruk- és- ön­működő szállítószalagok bonyolítják majd le az átrakodó forgalmat. A be­ruházás második szakaszában 6800 négyzetméteres fedett raktárépületet lé­tesítenek; ennek tetőzete egészen a víz fölé nyúlik majd ki, úgyhogy kedvezőt­len időben is fennakadás nélkül foly­hat az átrakodás. Az új kikötőt szá­mítóközponttal, csőpostóval és ipari te­levízióval is ellátják. A maitól keletre hatvan hektáros te­rületen épül meg az új kikötő. A ha­talmas, körülbelül 400 centiméter mély­ségű vízzel feltöltött medence tizenhét hektárnyi területű lesz, a rakpartokon pedig 39 ezer négyzetkilométernyi te­rületen építenek raktárokat. A fő kivi­telező a bratislovai Hydrostav Válla­lót. Az új kikötő a dunai hajóforgalom egyik legfontosabb gócpontja lesz: je­lentősége a Rajna—Majna—Duna- és a Duna—Elba—Odera-csatorna meg­nyitása után — mint három tenger ki­kötője — még jobban megnövekszik. Bratislava, földrajzi fekvésénél fogva Csehszlovákia legnagyobb kikötővárosa lesz, ahol majd nemcsak folyami, de Duna-tengerjáró hajók is horgonyt vet­hetnek. F. I. Felvételek: M. Borsky (2), archív (2) A Csallóközi Duna-óg

Next

/
Thumbnails
Contents