A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-03 / 1. szám
CIPŐGYÁR A CSALLÓKÖZBEN A komárnói (komáromi) járás, akárcsak az egész Csallóköz, rengeteg munkaerőtartalékkal rendelkezik, komoly gondot okozott elsősorban a nők foglalkoztatása. Ezért olyan fontos Dél-Szlovákiában az ipartelepítési program megvalósítása. A komáromi járásban is több új ipari üzem kezdte meg az utóbbi években a termelést. Ezek közé tartozik a hurbanovói (ógyallai) sörgyár, a kolárovói (gútai) motorkerékpárgyár, a Zemianska OlCa-i (nemesócsai) és a komáromi cipőgyár. A nemesócsai cipőgyár például igen sok nőnek biztosít munkalehetőségeket, hiszen az üzem 600 dolgozójának 90 százaléka nő. A partizánskei Augusztus 29 Cipőipari Vállalat nemesócsai üzeme 1971 áprilisában kezdte meg a termelést egy műhelycsarnokban 45 főleg női dolgozóval, akiket a vállalat központjában a partizánskei cipőgyárban tanítottak be. Hrtánek Demeterrel, a nemesócsai üzem vezetőjével beszélgetünk, aki maga is ott állt az új gyár bölcsőjénél, ő volt, akit a vállalat megbízott az üzemalapítás feladatával. Nagy része van abban, hogy a kezdeti nehézségek ellenére ma már szép eredményekkel, kiváló termékekkel dicsekedhetnek. — Nem sokáig dolgoztunk az említett kis létszámmal. Két hét eltelte után újabb 45 nő jött a központból, a partizánskei gyárból. Közben állandóan bővítettük a régi gazdasági épületből átalakított gyárcsarnokot. 1971. július elsején már csaknem kétszáz munkaerővel dolgoztunk, közülük 180 volt nő és 15 a férfi. Közben már a tanév befejezése előtt jártuk az általános iskolákat, toborzást végeztünk, s ennek az lett az eredménye, hogy szeptember elsején a környékről 200 fiatal kezdte tanulni a szakmát a vállalat partizánskei üzemében s három hónap múlva betanult munkásként jöttek vissza. Közben befejeztük a termelőcsarnok átalakítá-, sát, s elkezdtünk gyermekcipőket is gyártani a hazai piacra és kivitelre. 1971 decemberétől 1972 márciusáig a Szovjetunió számára 400 000 pár gyermekcipőt gyártottunk. A szovjet megrendelő részéről nem érkezett komolyabb reklamáció. Tehát jól sikerült a cipőgyár — első vizsgája. Bővíteni kellett az üzemet, mert újabb szovjet megrendelés érkezett. Egy év alatt felépült az új gyárcsarnok, s az idén’ már itt is folyik a termelés. A vállalat igazgatósága — tekintettel arra, hogy Csallóközben amúgyis oly nagyon sok a női munkaerőtartalék, — további termelőcsarnok építését ütemezte be. A gyár az elmúlt év végéig többnyire csak felsőrészeket és gyermekcipőket készített. Ez év elején tértek rá a tornacipő gyártására, s az első félévben több mint 400 000 pár készült belőle Nemesócsán. Az idei év harmadik negyedének kezdetétől a vállalat igazgatósága még merészebb feladatok teljesítésével bízta meg á nemesócsai üzem dolgozóit: teljesíteni a szovjet megrendelő kérését, a magas szárú, divatos, úgynevezett „kozák csizma“ sorozatgyártását a szovjet piac számára, a csehszlovák Barex műbőrből. Mivel itt még ez a fajta nagyon meleg, bélelt csizmát eddig nem gyártották, Partizánskeből érkezett külön szakember a termelés irányítására. A negyedéves eredmények alapján már elmondhatjuk, hogy nagyszerűen helytálltak az üzem dolgozói. A szovjet megrendelő az eddig leszállított termékek minőségével teljes mértékben elégedett, s mivel igen nagy az érdeklődés a Szovjetunióban a csizmafajták iránt, újabb tételeket rendelt. A napokban a járásban (a partizánskei vállalat egy újabb cipőüzeme is elkezdte a termelést, éspedig Komáromban. Ez a cipőgyár nagyobb lesz, mint a nemesócsai. Ennek ellenére Nemesócsán is bizakodva néznek a jövőbe. A vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a közeljövőben még tovább növelik a nemesócsai üzem kapacitását, egyrészt, mert jók az eredmények, főleg a minőség terén, másrészt, mert kellő munkaerőtartalék áll rendelkezésre. A vállalat és az üzem vezetősége gondoskodnak a dolgozókról. Egyre jobb munkakörülményeket, biztosítanak a számukra. A mosdók, vetkőzök mellett a közeljövőben adják át rendeltetésének az üzemi büfét és étkezőt. Az iparosítási program beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Jó példa erre a nemesócsai cipőgyár, amelynek dolgozói — elsősorban a mezőgazdaságból és a háztartásokból jött női munkaerők — a határokon innen, és túl is ismertté tették a gyúr kiváló termékeit. Tehát nemcsak a csallóközi búza híres már... ROLOZSI ERNŐ Készül a felsőrész Demeter Hrtánek a fióküzem vezetője