A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-17 / 3. szám

• • • Az űrkutatás az utóbbi években kezd egyre inkább globális jelleget öl­teni. A világűr felkutatásának megkez­dett programja olyan hatalmas felada­tokat ró az egész emberiségre, hogy megoldása elöbb-utóbb Földünk vala­mennyi népének közös ügye kell hogy legyen. Egyetlen ország, egyetlen nép sem tudja önmaga teljesíteni a világűr hasznosítására vonatkozó merész elkép­zelést — legyen bármilyen erős és mű­szakilag fejlett. Kezdték ezt tudatosítani az Egyesült Államok reálisan gondolko­dó politikusai és tudósai is. Ezért kerül­het sor az 1975 nyarára tervezett közös Szojuz—Ápol lo-prog ram megvalósításá­ra. Ez lesz az első közös szovjet—ame­rikai űrrepülés, amelynek programjában még 1972-ben állapodott meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Ri­chard Nixon akkori amerikai elnök Moszkvában. Már korábban gyümölcsöző kapcso­latfelvétel és párbeszéd kezdődött a két nagyhatalom tudósai között. Igen jelen­tős volt ezek sorában például a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Inté­zete és az amerikai Nemzeti Repülés­ügyi és Űrkutatási Hivatal — NASA — képviselői között 1971. január 18—21 között Moszkvában az űrkutatás terén megvalósítandó együttműködésről folyt tárgyalás. Az erről készült jegyzőkönyv­ben olvashatjuk: 1. A Szovjet Tudományos Akadémia (a továbbiakban csak Akadémia) és a Nemzeti Repülésügyi és Űrkutatási Hi­vatal (a továbbiakban csak NASA) vé­leménye aft hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrkutatás és a világűr felhasználása terén fennálló együttműködés fejlesztése elősegítheti a földi térről és a földfelszín alakulatairól való ismeretek szerzésének meggyorsítá­sát, a szerzett ismeretek hasznosítása lehetőségeinek kibővítését a Föld lakos­sága javára, hozzájárulhat a tudomá­nyos űrkutatás célszerű tervezéséhez, növelheti az ember biztonságát a világ­űrben és lehetőséget nyújthat az űr­utazások lebonyolításával szerzett bioló­giai és orvosi ismeretek alkalmazására földi körülmények között az ember egészsége számára. 2. Ezzel kapcsolatban az Akadémia elnöke és a NASA ügyvezető igazgatója más érdekelt szervezetek vezetőivel együtt több értekezletet tartott az emlí­tett időszakban, hogy véleményt cserél­jenek, miként lehet tovább bővíteni a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti együttműködést az űrkutatás és a világűr békés felhasználása területén. A felek ezeknek az üléseknek a folya­mán hangsúlyozták az előző megálla­podások és különösen a két ország em­ber vezérelte űrhajói és űrállomásai összekapcsoló rendszereinek kérdései­ben 1970. október 28-án megkötött egyezményt. 3. Az Akadémia és a NASA a jelen­legi megbeszélések folyamán több kö­zös akció megvalósításában egyezett meg s abban, hogy közös megfontolás tárgyává teszik az együttműködés to­vábbi lehetőségeit, éspedig: A meteorológiai műholdak területén együttműködnek az adatcsere jelenlegi rendszerének megjavításán s megfonto­lás tárgyává teszik a két ország műhold­­rendszerei koordinálásának alternatív lehetőségeit az egymást kiegészítő rend­szerek nyújtotta gazdasági és egyéb előnyök kihasználása céljából. A meteorológiai rakétákkal folytatott kutatások területén kidolgozzák — más országokkal együtt — a kiválasztott dél­körök mentén folytatandó űrszonda­kísérletek programtervezetét. A természeti környezet kutatása terü­letén tanulmányozni fogják a nemzetkö­zi vizek meghatározott területei fölötti összehangolt felszíni, légi és kozmikus kutatás lehetőségeit és tanulmányozni fogják az egyes országok által a saját felségterületük hasonló szárazföldi kör­zeteiben végzett kutatások eredményei cseréjének lehetőségeit a természeti környezet vizsgálatára szolgáló hagyo­mányos és kozmikus technikák alkalma­zásának tökéletesítése céljából. A közeli világűr, a Hold és más égi­testek kutatásának területén közösen határozzák meg a legközelebbi célokat, kölcsönösen tájékoztatják egymást saját tudományos céljaikról és az e területen végrehajtott programjaik eredményeiről, fontolóra veszik a holdkutatási program bizonyos területei összehangolásának lehetőségét és megkezdik a Holdról származó kőzetminták cseréjét. Az űrbiológia és a kozmikus orvos­­tudomány területén terveket dolgoznak ki a részletesebb és rendszeres infor­mációcsere, az űrutazások során szerzett adatok cseréjét is ide értve ... A jegyzőkönyvekhez csatolt mellékle­tekben részletesebben kidolgozták az említett témaköröket. Vegyük csak pél­dául a meteorológiai műholdakat: A két fél kötelezte magát, hogy azonnali lé­péseket tesznek az amerikai és szovjet műbolygók által szerzett Információk cseréjének bővítésére és tökéletesítésé­re. Növelik a felhőzetről és a földfel­színről készült, egymás rendelkezésére bocsátott infravörös eredeti televíziós felvételek mennyiségét és minőségét. Továbbá a Moszkva és Washington kö­% V zötti összekötő vonal műszaki teljesít­ményét. A NASA és az Akadémia fon­tosnak tartja az egymást kiegészítő koz­mikus meteorológiai rendszerek megte­remtésére irányuló erőfeszítések össze­hangolását ... Felsorolhatnánk még a tárgyalások jegyzőkönyveiben szereplő más fontos pontokat is, de térjünk vissza a közös szovjet—amerikai űrrepülési program­hoz, amelynek kulcsfontosságú a jelen­tősége a két kozmikus nagyhatalom jövendő együttműködése szempontjából. „Néhány évvel ezelőtt nehezen tudtuk volna feltételezni — jelentette ki Vla­gyimir Satalov vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok parancsnoka —, hogy 1975- ben megvalósul a közös kísérlet. Ez a probléma megoldódott. Úgy vélem, hogy e nélkül az első lépés nélkül alig­ha lehetne igazi további együttműkö­désről beszélni. A két űrhajó közös re­pülése nélkül nem lehetne elgondolkoz­ni a jövőről, ugyanúgy, ahogy az első műhold és Gagarin űrutazása nélkül nem lehetne komolyan hozzáfogni a világűrbe való behatoláshoz. Ha ez a kísérlet megvalósul, csak akkor készít­hetjük elő az űrkutatások új szakaszát. Ezek közé tartozhatnak hosszabb ideig dolgozó orbitális állomások és a Hold­nak, különösen tőlünk elfordult felének kutatása .. .* December elején hajtotta végre a Szojuz—16 űrhajó két kozmonautája, Analolij Filipcsenko és Nyikoláj Ruka­­visnyikov a júliusi űrrandevú szovjet fő­próbáját. Az űrhajó sima landolását követően a földi irányítóközpont vörös telefonján szovjet részről jelentették a houstoni központnak, hogy a júliusi űr­randevú szovjet főpróbája eredménye­sen befejeződött. Dr. Lunney, a közös program amerikai technikai igazgatója 12

Next

/
Thumbnails
Contents