A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-17 / 3. szám
A kongresszusi palota A volt hercegi kastély A TAVAK VÁROSA Schwerin a dóm tornyából Ma is gyakran hallani, hogy minden embernek gyalog kellene utaznia, mint ahogy ezt Thales, Plato és Pythagoras tették: gyakran halljuk, hogy manapság, az autók és repülőgépek századában az emberek keresztülvágtatnak idegen országokon, anélkül, hogy azokból bármit is látnának. Lehet, hogy így van, de ez semmiesetre sem az autók hibája, mert ezek megbecsülhetetlen hasznot nyújtanak, hiszen képessé tesznek bennünket arra, Hogy gyorsan és kevés fáradsággal látogassunk meg idegen országokat, ismeretlen tájakat és városokat. A világ ugyanis azé, aki beletekint. Ehhez azonban nyitott szemmel kell utaznunk, hogy mindent megtekinthessünk, ami megfigyelésre érdemes. Ma már sok turista tudja, hogy nem csupán a világvárosok megtekintése során szerezhetünk maradandó élményt: néha a kevésbé ismert helyek is sok látnivalóval lepnek meg. Ilyen például Schwerin, ez a csaknem százezer lakosú város az NDK-ban, mintegy 30 kilométernyire délre a Keleti-tenger partjáról, a mecklenburgi tórendszer közepén. Schwerin 1870-ig a Mecklenburg német hercegség fővárosa volt. A hercegség jellegzetes agrárország volt, amely korántsem rendelkezett annyi nagyvárossal, mint az iparosodott közép- és dél-németországi fejedelemségek. Schwerin sok évszázadon át csak a hercegi udvarból élt, falai közt nem fejlődött ki ipar és kereskedelem, így a város mindig közigazgatási és művelődési központ volt. Lakossága 1918-ig javarészt állami hivatalnokokból és udvari kézművesekből állt. A fejedelemség nagybirtokosai a saját birtokaikon építették fel kastélyaikat, s így Schwerinben csak a nagyherceg és a kézművesei építkeztek. Ennek megfelelően az óváros különleges hangulatot áraszt. A régi utcák általában nagyon szűkek, sikátorszerűek, s megtartották régi, még a középkorból származó nevüket. Schwerin is, mint minden középkori város, több településnek az egyesítéséből jött létre. Ezért több központja van alig 100—200 méterre egymástól. Nagyban bonyolítják a város szerkezetét a területén található tavak is, melyek a középkori városnegyedeknek romantikus hangulatot kölcsönöznek. A város egyik központja a méltóságteljes, vöröstéglás, magasbaívelő gótikus dóm körül terül el, amelynek keresztelőmedencéje, szárnyasoltára, falfestményei ritka középkori remekek. A komor hangulatot árasztó dóm, melyet tíz évvel ezelőtt restauráltak, uralja a mellette lévő piacteret és régi házait. A másik városközpont a Schelfe, melynek neve a nád (Schilf) szóból ered és arra utal, hogy ez a terület valamikor mocsaras, nádas volt, ahol vend halászok laktak. A mocsarakat kétszáz évvel ezelőtt lecsapolták és a helyén felépült városrész középpontjában áll Schwerin legértékesebb barokk temploma. A templomot környező hangulatos terecskén állnak a város nagyjainak szobrai. A Schelfétől néhány méternyire található a város harmadik jelentős tere, amelynek közepén egy nagy, téglalap alakú tó, a Pfaffenteich vize ring. Ha az óvárostól délre haladunk egy pompás térre jutunk, amelyet hatalmas tó szegélyez. A tavon, közel a parthoz, egy szigetecskén mesebeli várkastély hívja magára a figyelmünket. Ez a várkastély volt a mecklenburgi herceg rezidenciája. Olyan vadregényes, mintha egy népmeséhez készült illusztráció volna. Ugyanilyen romantikus a szigetecskén a várkastély körüli park. Azzá teszik a mesterséges sziklák, barlangok, növényházak, hidak és teraszok. Ha hátat fordítunk a várkastélynak, szembe találjuk magunkat a múzeum és a színház monumentális épületeivel. A múzeum klaszicista épületében találjuk a drezdai után az NDK legértékesebb képtárát. Nem véletlenül hagytuk utoljára Schwerin legfőbb ékességét, természeti szépségét. A város egy 258 tóból álló nagy tórendszer közepén épült.- A város területének felét tavak teszik ki, s ezért nem csoda, ha Schwerin és környéke az NDK legkedvetlenebb üdülőhelye. A tavak különböző szinteken sorakoznak, s egymással csatornák, patakok kötik össze. A tavak közvetlen összeköttetésben állnak a Keleti-tengerrel is. A nagyobb tavakon hajók közlekednek, partjukon üdülőtelepeket, kempingeket találunk. A sok tó és sziget a várost szinte áttekinthetetlenné teszi. Tájékoztató pontul a várostól néhány kilométerre lévő tévétorony szolgál. A torony tetején lévő cukrászdából csodálatos kilátás nyílik az egész környékre. A toronyból jól látható, hogy bár Schwerin nem szűkölködik műemlékekben, mégsem rezervátum, hanem gyorsan fejlődő város. Lakosainak száma a háború óta megduplázódott. Ezt az új lakótelepek is jelzik. A városnak azelőtt nem volt említésre méltó ipara. Ma erőteljesen iparosodik. Elsősorban olyan iparágakat fejlesztenek, amelyek a különleges természeti adottságokat használják ki. így a tavak gazdag halállományát hasznosító halfeldolgozó üzemeket, élelmiszertermékeket készítő gyárakat. A városba vezető utak mentén sok a nehézipari üzem is: ezek a közeli hajógyárak kisegítő üzemei. Ezenkívül van a városnak bútorüzeme és műanyag-feldolgozó gyára is. A városból nem hiányoznak a mai kor ízlését és igényeit tükröző szép, modern középületek sem. Ezek közül legjelentősebb a kongresszusi palota és a sportcsarnok, valamint a modern hangversenyterem. Aki tehát idelátogat, nemcsak a történelmi Németország emlékeivel találkozik, hanem a szocialista Németország vívmányaival is. 8
