A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-06-06 / 23. szám
ez a világviszonylatban is egyedülálló — gyűjtemények elhelyezésére szolgáló — épületcsoport áll, akkoriban a Luna-bástya és ennek messzire kiugró „éles sarka”, a „scharfe Ecke" foglalta el. Abban az időben a kastély uralta az egész várost. Közte és a várfalak között — ahol ma a Képtár és az Operaház határolta Theaterplatz (Színháztér) terül el — állt díszes épületeknek, udvari sport- és szórakozóhelyeknek egy csoportja, amelyhez színház, bálépület, lovarda és lövölde tartozott. Ezeket parkok vették körül, és a Lunabástya belső területén volt a Zwingerkert. (Az akkori erődítéstudomány a két ékalakBan egymással záró erődítményfal által bezárt területet nevezte „Zwingernek”, vagyis „kalitkának”.) II. vagy Erős Ágost szász választó és lengyel király 1709-ben megbízta építőmestereit, hogy ezen a területen építsenek neki egy úo. orangerie-t, vagyis melegházat délszaki növények tartására. így született meg azután Pöppelmann tervei szerint 1710 és 1729 között a Zwinger, Európa legszebb barokk épülete, amely már akkor Európa legjelentősebb múzeumkomplexuma volt. Ma a nagyjából négyzetalakú udvart körülzáró épületszárnyakban található a régi mesterek képtára, az ún. Semper-galéria Rafael, Tizian, Coreggio, Veronese, Giotto, Holbein, Rembrandt és más híres mesterek képeivel; a történelmi múzeum, a porcellángyűjtemény, az óntárgyak gyűjteménye, a matematikai-fizikai szalon és az állattani múzeum. Drezda azonban más jelentékeny műemlékekkel, gyűjteményekkel is rendelkezik. Ezek közül talán elsősorban a régi, lebontott erődítmények helyén kiképzett Brühl-teraszon álló épületcsoport legszebb palotájában, az Albertinumban elhelyezett ötvösművészeti gyűjteményt kell megemlíteni, amely csodálatos ékszereket, aranyedényeket s a kései reneszánsz és rokokó korszakból származó egyéb ötvösművészeti remekeket foglal magában. Ez a gyűjtemény a háború előtt Grünes Gewölbe (zöld boltozat) néven a királyi kastély földszintjén hét páncélteremben volt elhelyezve. Ezek közül négy sértetlen maradt, három azonban elpusztult a bombatámadáskor. Érdekes a Semper-galéria képgyűjteményének sorsa is. A háború végén a felbecsülhetetlen műkincseket barlangok mélyén és más biztosnak látszó helyeken rejtették el. Ezeknek felkutatására a Vörös Hadseregen belül művészekből, művészettörténészekből álló csoport alakult. Legnagyobb részüket sikerült is megtalálni és a Szovjetunióban biztonságba helyezni. A Szovjetunió a festményeket 1955-ben visszaszolgáltatta a Német Demokratikus Köztársaságnak, s ezek visszakerültek eredeti helyükre. Tizenkilenc évig, 1964-ig tartott a Zwinger újjáépítése és 20 millió márkába került. 1957-ben fejeződött be a Galéria első részének helyreállítása, 1959-ben nyílt meg újra a történelmi múzeum, Európa egyik legnagyobb díszfegyver-gyűjteménye, végre 1962- ben teljesedett a drezdai múzeulogusok és művészetbarátok évtizedes vágya: megnyílt a porcelángyűjtemény is. Drezda igazi múzeum- és egyetemi város. Gyűjteményeit évente milliószám keresik fel bel- és külföldi érdeklődök. Nagy csoportokban várakoznak állandóan a látogatók a Semper-galéria bejárata előtt. Látni itt csoportokat a Szovjetunió legtávolabbi részeiből, de ugyanígy Amerikából is, magyarokat és csehszlovákokat, franciákat és hollandokat, lengyeleket, olaszokat, sőt koreaiakat, japánokat is. Igazi bábeli nyelvzavar uralkodik a Színháztéren és a Zwinger udvarán, de nem kell félni, mindenki a saját anyanyelvén kapja meg az NDK utazási irodájának* idegenvezetőitől a szükséges felvilágosításokat — az egyszerűség kedvéért magnószalagról. Drezda — bár lakossága még nem érte el a háború előtti lélekszámot — egyre épül, szépül, fejlődik. A műemlékek helyreállítása mellett csodálatosan szép városnegyedek, pompás hotelek épültek és épülnek. S mindez úgy, hogy a réginek és az újnak, a valóban hipermodernnek ötvözete nem hat zavarólag, harmonikusan összeötvöződik. A korszerű toronyházak, középületek, a régi paloták és múzeumok, a ragyogó üzletházak csodálatosan szép parkok, zöld felületek, ligetek között állnak, s ezeket szép régi és új szobrok, emlékművek díszítik. De a szándékosan meghagyott üszkös romok örök mementóként figyelmeztetnek: Soha többé háborút! TARJANI ANDOR Prandl Sándor felvételei A Neustadt az Elba túlsó partján a Brühl-teraszról nézve A Képtár — a hátsó terem szemben levő falán Rafael hires Sixtusi Madonnája Színháztér — az előtérben II. János György szász választófejedelem szobrával, a háttérben az Operaházzal. A Semper-galéria udvar felőli homlokzata 7
