A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-16 / 20. szám
LUKACS GYÖRGY Történelem és osztálytudat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő hatást gyakorolt a marxista gondolkodásra, nem kevésbé a filozófiai alapokra is, és a történelemre. Annak az elméleti reneszánsznak, amely 1917 után indult el, a Történelem és osztálytudat egyik fontos dokumentuma. Az 1923-ban megjelent tanulmánykötet az 1920-as évek egyik leghatásosabb marxista műve volt, és ma újra hat, újra vitatják; majd tél évszázaddal első megjelenése után magyar nyelven most lát először napvilágot. A kötet nemcsak az 1923-as tanulmánygyűjtemény teljes anyagát tartalmazza, hanem megtalálható benne 1918-tól 1922-ig a szerző minden jelentős politikai és elméleti Írása. A kiadó felvette a kötetbe a Blum-téziseket. a magyar kommunista párt jelentős elméleti dokumentumát, amelynek Lukács György a szerzője. Lukács e korszakban irt cikkeinek túlnyomó többsége aktuálispolitikai jellegű, ezért csak a korszak politika történetével foglalkozó szakemberek érdeklődésére tarthatnak számot. A német nyelvű kötetben nem közölt Írások között is van néhány cikk, amelyben a szerző az akkori politikai problémákhoz kapcsolódva a munkásmozgalom elvi-elméleti kérdéseiben foglalt állást. Az olvasó a magyar kiadásban eddig nem közölt tanulmányt is talál, amelyben Lukács a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egy-egy jelentős alakjának állít szép emléket. (Engels Frigyes születésének 100. évlorduló(Magvető Kiadó) jóra, Rosa Luxemburg: Tömegsztrájk — Előszó; a szerző ezekben az Írásokban a német munkásmozgalom elméleti kérdéseit ismerteti, és a gyakorlati tennivalót jelöli meg az első világháború végén. A szerző R. Luxemburg jelentőségét a német munkásmozgalomban Leninnel egy szinten értékeli. Végül Lukács önálló tanulmányban ismerteti Korvin Ottó pályáját a Tanácsköztársaság idején. Az utóbbi időben magyarul napvilágot látott tanulmányok közül a könyv még két írást tartalmaz. Az eldologiasodás és a proletáriátus tudata, A történelmi materializmus funkcióváltozása. Ezek ugyan szerepelnek az Utam Marxhoz cimű kötetben, de a mostani válogatásban újra megjelentek. E kötet legfőbb célja ugyanis, hogy majd egy félévszázad késéssel végre magyar olvasóközönséghez is eljuthasson a szerző egyik legjelentősebb, az utóbbi időben világszerte egyre többet vitatott munkája, a Történelem és osztálytudat. A címadó kötet egységét a kiadó — helyesen — nem változtatta meg. A Marxista fejlődésem 1918— 1930 cimű írás közlését a kiadó is szükségesnek tartotta, minthogy a szerző ebben vázolja mai, sok vonatkozásban kritikai fejlődésének történetét. Lukács ebben az írásban foglal állást a történelmileg már túlhaladott munkái felett: „Azzal a vallomással kell kezdenem, hogy szellemileg túlhaladott munkáimmal szemben világéletemben szerfelett közömbös voltam... így történt ez A regény elméletével... Természetesen ahhoz, hogy önkritikát tehessek közzé, kénytelen voltam alávetni magamat az éppen uralkodó nyelvezeti rendtartásnak.“ A szerző a továbbiakban Így értékeli tanulmánygyűjteményét a Marxista fejlődésem 1918—1930 cimű írásában: „az a több mint négy évtized, amely a Történelem és osztálytudat megjelenése óta eltelt, az igazi marxista módszerért vívott küzdelem hadállásainak megváltozása, és e korszakbeli tevékenységem, talán most már megenged egy kevésbé ridegen egyoldalú állásfogalást. Persze nem az én feladatom megállapítani, hogy a Történelem és osztálytudat bizonyos helyesen intencionált tendenciái milyen mértékben hatottak helyesen, jövőbe mutatóan ... ez olyan kérdéskomplexum, melynek eldöntését nyugodtan rábízhatom a történelem Ítéletére." Minthogy ez az írás nem ennek, hanem az ettől sok vonatkozásban eltérő 1968-as Luchterhand kiadású kötetnek az előszava, az írást függelékben közli a kiadó. A Történelem és osztálytudat cimű tanulmánygyűjtemény magyar nyelvű kiadása megismerteti az olvasót a szerző filozófiai fejlődésével, a nemzetközi munkásmozgalomban és kommunista mozgalomban jelentkező elméleti áramlatokkal és ezen belül Lenin eszméinek győzelmével a huszadik század munkásmozgalmában. HAMAR KALMAN CJ KÖNYVEK A kései interjú-nyilatkozat pontosan beméri a fiatalkori írás helyét és értékét: ez az a történet, amelyben az olvasó előtt egyszerre kitárul — s hozzá mindjárt teljes, kimeríthetetlen gazdagságában a faulkneri életmű állandó színtere, a Yoknapatawpha megyei Jefferson város sosemvolt, mégis örökkévaló regényvilága. múltszázadi jelentős görög realista művét azonban nemcsak témája teszi értékálló könyvvé, hanem elsősorban az, hogy szellemesen leplezi le benne a hamis eszményeket, és a hamis eszményítést. Valóságos stílusbravúr ez a regény: a fennkölt, pompázatos nyelvezetet minduntalan hétköznapi, sőt profán mondatok szaggatják szét; a magasztos vagy ájtatos hangulatot árasztó passzusokat egyegy váratlan anakronizmussal vagy „illetlen” párhuzammal silányítja tönkre, bámulatos leleménnyel mindig nem tisztelve semmiféle beidegződött érzületet vagy sérthetetlennek tartott tabut. Történelmi idők elevenednek fel Vladislav Vancura: SZESZÉLYES NYÁR című kisregénye. Krokovy Vary „fürdőváros” unalmas nyári csendjét egy vándor bűvész-kötéltáncos s gyönyörű, fiatal partnernőjének megérkezése kavarja fel. Három nap és hórc:.. éj szerelmi kalandjai felfordulásai után ismét helyreáll a csend és nyugalom, mert a negyedik nap reggelén már hűlt helye van a zöld cirkuszoskocsinak... A legváltozatosabb nyelvű cseh író fanyar, roppant mértéktartó, sohasem harsány humora, szelíd iróniája bizonyára meghódítja a magyar olvasókat is. Vancura kortársa, Williams Faulkner a Magyar Könyvbarátok Köre kötelező sorozatában olvasható. Faulkner: SARTORIS című regénye önéletrajzi fogantatásé családregény. „Amikor a Sartorisba fogtam, rájöttem: a hazai föld talpalatnyi határa méltó arra, hogy írjak róla, és nem élhetek elég soká ahhoz, hogy ezt a témát kimerítsem ..." A Magyar Könyvbarátok Köre tavalyi jutalomkönyveként jelent meg Roidisz: JOHANNA NÖPAPA című izgalmas regénye, mely a középkorban nagy elterjedtségnek örvendő legenda izgalmasan érdekes feldolgozása. A Passuth László: TORT KIRALYTUKOR című regényében is. A rendkívül népszerű szerző ezúttal a magyar és az európai történelem „nagy elfeledettjei” között szereplő Zsigmond királyról írt regényt, aki fél évszázadot átívelő uralkodása alatt a korszakváltás egyik legjellegzetesebb alakja lett. Vámos Gábor felvétele Pavol Koys KEZEK Jóval első lépésünk, betűvető próbálkozásunk, az értelem első barázdái, első szerelmünk lámpaláza s az első hősies borotválkozás előtt pelenkába pályáztak már minket gyengéd női kezek. Ezek az anyás, lányos, asszonyos kezek vezetgettek minket a lépcsőkön s aztán szenvedélyesen öleltek minket. Mi a mennyben éreztük magunkat. Kezek, melyek bevásárlások édességét hozták, szappanhabnak hava alá merültek s lúgtól voltak rózsásak mint a tavasz, melyeket krómozott robotok pótolni nem tudnak, simogató kezek, amelyek szombat illatát varázsolják nekünk a parkettre, kezek, melyek sohasem üresek, melyek cérnát fűznek a tűbe, s az életnek értelmébe életet. E kezek oltári szentségei az istentől immár nem rettegő népnek. Ha a világon minden nő felemelné kezét, hatalmas, áttörhetetlen erdő nőne belőle, amelyen át kard utat nem bír vágni. Ha bolygónk felett kigyúlna ennyi kéz, élő rózsa lenne az, habkönnyű szirmokkal. Ha asszonyi tenyerek vennék kézbe a bombát, csendesen, óvatosan, mint ahogy az emberiséget ágyacskába fektetik már évszázadok óta, azt végképp sírba raknák. Füqedi Elek fordítása
