A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-16 / 20. szám
Bölcső mellett (1929) ELENA KOSÜTHOVA Dudás (1936) felvételei Miktilus G a! ínul a művészetéről Május 4-én lett volna 80 éves . . . Ifjú korában egy ideig Pesten tartózkodott, majd rendszeres tanulmányait 1922-ben Prágában kezdte meg az Iparművészeti Iskolán, ahol V. H. Brunner, majd később Thiele és Brömse voltak a mesterei. Rendszeresen csak 1927-ben, tehát 34 éves korában kezdett alkotni, tehát jelentősebb művei röpke kilenc év folyamán jöttek létre. 1928-tól a bratislavai Iparművészeti Iskola ($UR) tanára lett. Mint oly sokan az avantgárd művészei közül, ő is azon művészek közé tartozott, akik elméleti munkával is foglalkoznak. Jegyzeteiben eleinte rajongva szól a norvég Edward Munch (1863—1944) művészetéről, akinek munkássága fontos összekötő kapocs a szecesszió és az expresszionizmus között. Munch fő témái a magány, félelem, halál, féltékenység stb. Galandánál is meg-megjelennek ezek a motívumok, az ő képein is uralkodik a melancholia és a fájdalom. Galanda ismert stílusának létrejöttéhez a döntő impulzust mégis Juan Gris (1887—1927) pszichológiai alapokon nyugvó kubizmusa adta; főleg olajfestményei (Kocsmában, Bölcső mellett, Dudás, stb.) állnak közel Gris művészetéhez. Ezeken a képeken a figurák sejtelmes, titokzatos otmoszférájú térben nyernek elhelyezést, ahol szinte elmosódnak a határok az álom és a valóság között. Első látásra talán távolinak, idegennek érezzük ezeket az alakokat, aztán észrevétlenül a hatalmukba kerítenek és igyekszünk azonosulni érzéseikkel, világukkal . . . Galanda különböző technikákat használva aránylag nagyszámú képet festett, igazán maradandót mégis grafikában és rajzban alkotott. Bámulatosan könnyed kézzel vezeti vonalait amelyek brilliáns finomsággal „hozzák ki" a síkból o motívumot, (ünnepnap, Anya gyermekével; Akt; Anya fiával, Bohóc stb.). Reichentál Ferenc szerint az esztétika, a forma, és a szín tisztasága jellemzi Galanda művészetét. Következetesen végigment az elkezdett ufón, csupán korai halála akadályozta meg őt, életműve betetőzésében. Életműve ragyogó példa arra, hogyan lehet valaki egyszerre európai és nemzeti, szlovák. Ludovít Fullával, akivel még Prágában ismerkedett meg, a híd szerepét töltötték be Európa és Szlovákia között. Jó érzékkel szűrték le az avantgardizmus eszméiből mindazt, ami szlovák földön termőtalajra találhatott. Fullát erős szálak kötik a néphez, hagyományokhoz. Galanda inkább — talán személyi okokból is (a lábát amputálni kellett) — a befelé forduló, kissé dekadens művész típusa. Olyan, aki mások fájdalmát is önmagában igyekszik összpontosítani, a világról viszont csak saját fájdalmán keresztül vesz tudomást. Fullát a felszín, a motívum megjelenése, Galandát pedig a lényeg, az embernél is a lélek rezdülései érdeklik. Egyszerű eszközökkel létrehozott, nem túl látványos műveiben mégis benne vibrál mindaz, aminek ábrázolásához például Benkánok narratív eszközökre volt szüksége, ahhoz, hogy népéről szólni tudjon. A hamincas évek elején Galanda és Fulla manifesztumszerü füzeteket jelentettek meg „Fulla és Galanda levelei" címmel. Az első füzetben, amely 1930. 2. 28-án jelent meg, így írnak a művészetről: „A festészet funkciója új, emotív realitás létrehozása: ennek eszközei pedig a szín + sík-j-fény. Ezért nem másoljuk a 1 000 000 X ismételt tetszetős tájakat, nem festjük a nap nyugtát és keltét finom, édeskés színekkel. A magunk valóságát festjük, ólmainkat, önmagunkat fejezzük ki . ..” Galanda művészete egyszerű, tiszta. A felszín helyett, ahogy mór említettük, a lényeg érdekli. Ezért bár művészetéből hiányzik a folklór, mégis ízig - vérig szlovák művészet Galandáé. Lehet, hogy stílusát nem találja mindenki vonzónak. Képei talán nem „szépek" a hagyományos, kicsinyes mérce szerint, de igazak, s ez a lényeg .. . Taliga István ÜJ FILMEK Májusban összesen 21 új film kerül a szlovákiai mozik műsorára. Végigpillantva ezek címén, esetleg egy-egy mondatba sűríthető cselekményét elmondható, hogy minden bizonnyal szinte mindenki talál majd közöttük kedvére való alkotást, hiszen az ezekben a hetekben bemutatandó filmek között a komoly tárgyú történelmi filmektől kezdve az igényes és időszerű társadalmi mondanivalót felvető alkotásokig, vagy a vérbeli vígjátékokig úgyszólván minden műfaj megtalálható a műsortervben. Bizonyosan sok nézőt vonz majd az utóbbi hónapokban több nemzetközi díjat is nyert Hószakadás című magyar film, melyet Kása Ferenc rendezett és női főszerepét Mária Markovicová, a zvoleni Tajovsky Színház ismert színésznője alakítja. A film egy olyan ember drámáját eleveníti meg, aki menekülni próbál a második világháború értelmetlen kegyetlensége elől. A Hószakadás ozonbon távolról sem a hagyományos értelemben vett háborús film, hanem az emberek egymás közötti viszonyának különböző vonatkozásait és rejtett mozzanatait boncolgató alkotás. Cseh és szovjet koprodukcióban készült Otakar Vávra Sokolovo című filmje, melyet hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére tűztek műsorukra filmszínházaink. Ez a film azonban távolról sem csupán a híres szokolovoi ütközet filmszalagra rögzített krónikája, hanem egyben arról is szól, hogy miként fogadja Csehszlovákia népe a szégyenteljes müncheni árulást. A film főbb szerepeit Ladislav Chudík, Martin Stepánek, Vlagyimir Szamojlov, Jurij Szolomin alakítják. Minden időjárásban — ez a címe Ludovít Filan szlovák filmrendező mai tárgyú, új filmjének. A lélektani történet cselekményének középpontjában két nővér: lludka és Vilma egyszerű hétköznapjainak eseményei állnak. Egy szerelemről, ennek kapcsán három, ember sorsáról szól a Történet a boldogságról című román film, melynek hősei szintén mai fiatalok. Vittorio de Sica rendezte a Rövid szabadság című olasz filmet. Fő szerepeit Florinda Bolkani és Renato Salvatori alakítják. Ez a film elsősorban a vidám történetek kedvezőinek érdeklődésére tarthat számot. Az alábbiakban egy-egy képpel is fel szeretnénk hivni olvasóink figyelmét néhány alkotásra a májusban vetítésre kerülő új filmek közül. O A holt férfi esete — ez a címe Dusán Klein új bűnügyi-lélektani filmjének, melynek főbb szerepeit Július Vasek, (képünkön), Jaroslav Moucka, Josef Somr, Karla Chadimová alakítják ... Az ötvenes évek második felében a legyei határon őrizetbe vettek egy süketnéma férfit, akinek egyben emlékezési zavarai is voltak . . . Talán Így fogalmazható össze a legkifejezőbben egy mondatba a cselekmény. A filmet a kritikusok az utóbbi évek legsikerültebb cseh filmalkotásai közé so■ oltók. 0 Jane Fonda játszó Henrik Ibsen ismert drámája filmváltozatának a Nórának címszerepét. A film remekül érzékelteti Nóra belső lélektani átalakulásának összetett, ám annál tudatosabb folyamatát. 0 Egy humoros történetet elevenít meg a filmvásznon, az Én, Natália című amerikai film, melyet Fred Coe rendezett. A szórakoztató, könnyed film egy csinos fiatal lány ismeretségeiről és többnyire humorosan végződő szerelmi kalandjairól szól. 20
