A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-05-16 / 20. szám

jelzések elérik az összesen mintegy 300 ezer csillagot magában foglaló egész csillaghalmazt. Az üzenet 1679 egymás után kö­vetkező jelből áll. Az üzenet teljes szövege 73 részt, s ezek mindegyike 23 jelet tartalmaz. A 73 és a 23 törzsszámok, s ez a tény már ma­gában is lehetővé teszi, hogy az üzenetet vevő bolygó lakói könnyen megfejthessék azt. De hát vajon mit is üzenünk mi ismeretlen bolygók ismeretlen lakói­nak, kérdezheti valaki. Természete­sen alapvető dolgokat. Az üzenet a földi életmód néhány olyan fő jellemzőjét tartalmazza, amelyekről az üzenet szövegének összeállítói feltételezik, hogy okvetlenül érdekli majd az idegen és távoli civilizáció­kat is. Elsőként az üzenetet hordozó számrendszert magyarázzák. A jelek második csoportja öt számot tartal­maz: 1, 6, 7, 8 és 15. Ezek a hidro­gén, a szén, a nitrogén, az oxigén és a foszfor atomszámát jelzik. Mindegyik szám a molekula vagy a radikális vegyi képletét jelzi, ahol a számok jobbról balra haladva megadják az atomok számát a ra­dikálisokban vagy a molekulákban. A fentiekből és az üzenet folytatá­sából kitűnik, hogy milyen művelt­ségi fokon állunk. Az üzenetben közöljük más bolygók lakóival a föl­di ember átlagos testmagasságát (176,4 cm), a Földön élő emberek számát, naprendszerünk és a kilenc bolygó jellegét, ezek viszonylagos nagyságát. Azt, hogy a bolygók közül a harmadik a Föld, az ember által lakott bolygó, amelyről az üzenetet küldjük. Naprendszerünk leírása után következik a teleszkóp vázlata. A „teleszkóp" fogalmát mint olyan berendezést‘magyarázza a szöveg, amely a sugarakat egy pontba irányítja. Végül pedig meg­adják a teleszkóp méreteit, ebből ismét kitűnik a földi technika fej­lettségi foka. Másodpercenként tíz jelet adtak le, s így az üzenet egész időtartama 169 másodperc. Az adás befejezése után egy perccel a jelzés elérte a Mars, harmincöt perc múlva a Ju­piter és hetvenegy perc múlva a Szaturnusz pályáját, öt óra és húsz perc múlva pedig a Nap legtávo­labbi bolygójának, a Plútónak pá­lyáját és elhagyta naprendszerün­ket. A Puerto Ricó-i, Arecibában felépített teleszkóppal leadott jel­zéseket hozzá hasonlóval tejútrend­szerünk bármely pontján fogni lehet. KÉRDÉS: A Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül más álla­mok is bekapcsolódtak ebbe a programba? VÁLASZ: Hasonló programra készül Kanada. Az ontariói egyetem két tanára, R. Feldmann és A. Bridle az Algonquinban lévő 46 méteres teleszkópot akarja erre a célra fel­használni. Ha G nagyságrendű csillagot akarnak öt-öt napon át, több mást pedig rövidebb ideig megfigyelés alatt tartani. Ezek a kísérletek talán már hol­nap sikerrel járnak, de az is lehet, hogy majd csak valamikor száz vagy kétszáz év múlva. Ennek elle­nére az a véleményem, hogy foly­tatnunk kell a kutatást, mert ha si­kerülne felfognunk más bolygók üzenetét, s így kapcsolatot terem­teni számunkra ismeretlen civilizá­ciókkal, amelyek a fejlődésük bizo­nyos fokán ezt ugyancsak megkísér­lik, ez jelentős mértékben befolyá­solhatná társadalmunk további fej­lődését. 15

Next

/
Thumbnails
Contents