A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-09 / 18-19. szám
NASZÁLY GITA HERMANN MARICA RÉVAI KATI KOVÁCS KATI ,Z)eszjolije gyétwsh” apunkban már többször hírt adtunk arról, hogy a sahy-i (ipolysági) magyar tannyelvű gimnáziumban igen eredményes munkát fejt ki „A Szovjetunió Ifjú Barátainak Klubja". A klub már harmadik éve működik, s idei munkáját hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében végzi. A lelkes klubtagok az évforduló tiszteletére — még az elmúlt év őszén — több kötelezettséget vállaltak. Az egyik kötelezettségvállalás így hangzik: „Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a klubon belül megszervezünk egy lányokból álló énekegyüttest, azzal a céllal, hogy rendezvényeinket, összejöveteleinket orosz nyelven előadott dalokkal is vonzóbakká, színesebbekké tegyük". Nos, az alábbi interjút már az időközben megalakult együttes tagjaival készítettük. Az együttes megalakulásának körülményeiről Nászaly Gita, az együttes vezetője tájékoztat: — Tizenöt tagú együttesünk még a múlt év novemberében alakult, s mivel a betanult dalokat eredeti orosz szöveggel énekeljük, orosz nevet választottunk magunknak: „Veszjolije gyevuski", azaz „Vidám lányok" néven szerepelünk. Hetente egyszer próbálunk, és a próbákon mindig új, szebbnél szebb orosz dalokat tanulunk meg. Vannak köztük népdalok, forradalmi dalok és táncdalok. Jelenleg a Nagy Honvédő Háború katonadalaiból tanulunk egy ciklust. Jó hangú szólistáink vannak és — Blaskó Marika személyében — kitűnő zongorakísérőnk. — Itfelyik volt az eddigi legsikeresebb fellépésük? — Iskolánkban minden évben megrendezzük a színes esztrádműsorral egybekötött Télapó-estet. A múlt év decemberében megtartott Télapó-est közel kétórás esztrádműsora keretében álltunk először a közönség elé. Ekkorra már formaruhát és jelvényt is terveztünk magunknak. Fehér blúzban, sötétkék miniszoknyában lépünk fel, jelvényünk pedig egy piros szív, amelyen a „Veszjolije gyevuski" orosz szavak kezdőbetűi láthatók. Első fellépésünk alkalmával olyan népszerű orosz dalok szerepeltek a műsorunkon, mint a Katinka, a Dunnyuska, a Sztyep és mások. Fellépésünkkel olyan fergeteges sikert arattunk, hogy alig engedtek le a színpadról. Talán mondanom sem kell, hogy ennek a nem várt sikernek kimondhatatlanul örültünk .. . — Milyen fellépésekre készülnek jelenleg? — Májusban, a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére klubunk közel háromórás esztrádműsort mutat be „A barátság esztrádja" címmel. A műsor mindkét részében fellépünk. Félbeszakad a beszélgetés, mert Gitát szólítja a kötelesség. A „vidám lányok" ugyanis éppen próbát tartanak. Felhangzik az együttes szignálja — mert ilyen is van! — Dunajevszkij „Ajkunkon vidáman új nóta csendül“ című dala, természetesen orosz eredetiben. Majd egymás után csendülnek fel a szebbnél szebb orosz dalok, és valóságos „szólista-parádénak" vagyunk szem- és fültanúi. A Kalinka szólóját mór-mór bravúrnak is nevezhető ügyességgel és tehetséggel Hermann Mórica énekli. A Dunnyuskát Nászaly Gita, az együttes egyik legkellemesebb hangú szólistája énekli kedvesen, vidáman., De jeleskedik a többi szólóénekes: Kovács Kati, Gágyor Mórica és Révai Kati is. Száguld az idő. Fél hatot mutat az óra, amikor ismét felhangzik a Dunajevszkij-szerzemény, az együttes szignálja: a „Veszjolije gyevuski" mai próbája ezzel véget ért. — Lányok! — szólal meg Szöszi (ez ugyanis Nászaly Gita beceneve). — A jövő hétre egy kis meglepetést tartogatunk a számotokra. Megszereztük Petőfi Távolból című költeményének orosz fordítását, a jövő héten tehát azt tanuljuk meg. Az orosz címe: Iz daljoka. Erzsinek is elkészítjük hozzá az öszszekötő szöveget. Erzsi, egy csinos barna kislány, ott viseli ug/an szíve fölött az együttes jelvényét, de ő nem énekel. Buris Erzsiké az együttes műsorközlője, konferansziéja. Akár önálló műsorral lépnek fel a kislányok, akár nagyobb esztrádműsor keretében, számaikat Buris Erzsi konferálja. Eddig csak magyarul konferált, de mivel igen jól beszél szlovákul és oroszul is, szükség esetén — például ha vendégeket hívnak — ezeken a nyelveken is közli a műsort. Lecsukódik a zongora fedele. A tizenöt kislány vidáman és — mint az egy „orosz" együtteshez illik — oroszul búcsúzik egymástól: „Gyevuski! Doszvidónyija! Prascsajtye!" Csacsogva, jókedvűen hagyják el az iskolát. Együttesük léte ékes bizonyítéka annak, hogy állták a szavukat, teljesítették vállalásukat. Emlékeznek és sok-sok szeretettel gondolnak azokra, akik harminc évvel ezelőtt vérüket hullatták, életüket áldozták azért, hogy ők szabad hazában élhessenek. Dallal emlékeznek a hősökre, ajkukon felszabadítóink szebbnél szebb dalaival bizonyítják, hogy a csehszlovák—szovjet barátság örök és megbonthatatlan. SÁGI TÓTH TIBOR (Ihraczky Gyula felvételei) 19 BURIS ERZSI BLASKÓ MARIKA GAGYOR MARIKA
