A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-05-09 / 18-19. szám

LÉPÉST TARTANI A FEJLŐDÉSSEL A luceneci (losonci) járás 27 CSEMA­­DOK-alapszervezetének küldöttei 1975. április 6-án tartották meg a XXI. járási konferenciát. Az Internacionálé elhangzása után a megjelenteket a járási bizottság nevé­ben dr. Vass László elnök üdvözölte. Ezután pionírok szavalatokkal köszön­tötték a konferenciát, és virágokat, saját maguk készítette ajándékokat adtak át a vendégeknek és a küldötteknek. Csák István, járási titkár ismertette az utolsó járási konferencia óta eltelt idő­szak eredményeit. A nagy gonddal, aprólékosan kidolgozott beszámoló át­fogó képet nyújtott a végzett munkáról. Ismertette az eredményeket, sikereket, de nem hallgatta el a fogyatékosságo­kat sem. Az alapszervezetek az utóbbi két év alatt 245 előadást tartottak 12 537 hall­gató előtt. A népművelés munkaterüle­tén jelentősek voltak a Madách—Petőfi évforduló alkalmából rendezett vetélke­dő, az emlékestek, valamint a „Ki tud többet az SZNF-röl" címmel meghirde­tett vetélkedő. Az e téren végzett mun­kájukért elsősorban a losonci, kalondai, ragyolci és nagydaróci helyi szervezete­ket illeti dicséret. Ezzel szemben arány­lag kevés volt az iró-olvasó találkozó (a két év alatt mindössze 11). A járás irodalmi színpadjai a két év alatt nyolc­vannégyszer léptek fel. Kiemelkedik kö­zülük a füleki CSEMADOK szervezeté­nek Nógrádi Sándor Irodalmi Színpada és a füleki gimnázium irodalmi színpa­da. Az utóbbi időben azonban szép eredményekkel dicsekedhet a losonci Pelikán Irodalmi Színpad is. Nem ilyen jó a helyzet az öntevékeny színjátszás területén. Amíg 1973-ban hét helyi szervezetnek volt színjátszó­csoportja, 1974-ben csak három jelent­kezett új darabbal. A színjátszás terén A CSEMADOK besenovoi (besenyői) helyi szervezetének színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című szín­darabját. Grosch István rendező érde­me. hogy a szereplők az igényes dara­bot színvonalasan vitték színre. A sze­replők közül Tanka Árpád teljesítmé­nye emelkedett ki. Mindaz, amit alakí­tásával nyújtott, már meghaladja az amatőr színjátszás fogalmát. Figyelem­reméltó volt modern szerepértelmezése és meggyőző jellemábrózoló képessé­ge. Persze, nemcsak őt, de a többi elért eredményeikért dicséret illeti a nagydaróciakat. Esztrádmüsort huszon­egy szervezet műkedvelői mutattak be, keretműsort pedig 112 alkalommal biz­tosítottak a különböző évfordulók, álla­mi ünnepek alkalmából. A néptánc-csoportok közül kiemelke­dik a fülekpüspökiek „Palóc" együttese és a fülekiek tánccsoportja. E két együt­tes sikerrel képviselte már a járást több alkalommal országos méretű rendezvé­nyeken is. Jelentős javulás észlelhető az ének­kari mozgalom területén. Amíg 1972 végén csupán egy éneklő csoport mű­ködött a járásban, 1974-ben már nyolc. Sokan kapcsolódtok be a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenybe is. A bénái citerazenekart is egyre többen ismerik már, a járás határain tűi is. Ugyanazt elmondhatjuk a füleki énekkarról is. Néhány adat a szervezeti élet terü­letéről: a huszonhét alapszervezet 511 vezetőségi ülést és 101 tagsági gyűlést tartott az utolsó járási konferencia óta. A járási elnökség rendszeresen havonta ülésezik, a választmány pedig hét alka­lommal jött össze. A járás alapszerveze­tei a tagtoborzási versenyben 705 új tagot szereztek. A CSEMADOK-nak a járásban jelenleg 3700 tagja van. A beszámolót követő vitában tizen­hármon szólaltak fel, köztük dr. György István, a CSEMADOK KB küldöttségei­nek vezetője és Kiss József, a küldöttség tagja. Sáli Béla vitaösszefoglalója után a küldöttek meghallgatták a jelölő és javasló bizottság jelentését, elfogadták a határozati javaslatot és üdvözlő leve­let küldtek az SZLKP Központi Bizott­ságának, a CSEMADOK Központi Bizott­ságának és a járási pártbizottságnak. . A konferencia végén dr. Vass László így foglalta össze az elkövetkezendő időszak feladatait: „Lépést tartani a fejlődéssel, mozgósítani erőinket a ki­tűzött feladatok, a párt politikájának megvalósítására." GORFOL JENŐ szereplőt is dicséret illeti. A társulat az évek hosszú során már annyira összeforrt, hogy az igényes színmű színpadra vitelével is megbirkózott. A szereplők figyelme eddig a könnyű műfajú darabokra összpontosult. Ta­valy történetesen a Charlei nénje című zenés vígjátékot, azt megelőzően pedig Jókai Mór Debreceni lunátikus című vígjótékát mutatták be. Jókai Mór szü­letésének 150. évfordulóján ünnepi mű­sort adott a helyi szervezet. PETRICSKA JÚLIA A JÖVŐBEN MÉG AKTÍVABBAN A CSEMADOK levicei (lévai) járási bizottságának elnöksége a minap az évzáró taggyűlésekről szóló jelentésről tárgyalt. Sajnálattal állapította meg, hogy a járást sújtó árvíz és a huzamo­sabb ideig tartó esőzések miatt a köz­ponti bizottság irányelve szerint nem tudták megtartani az évzáró taggyűlé­seket. Ugyanis a CSEMADOK-tagok zömmel mezőgazdasági dolgozók, és figyelmüket arra összpontosították, hogy minél előbb betakarítsák a ter­mést. A kedvezőtlen időjárás következ­tében novemberben és decemberben csupán 27 helyi szervezet tartotta meg évzáró taggyűlését, a többire január­ban került sor. A csehszlovák—szovjet barátsági hó­nap, valamint felszabadulásunk 30. év­fordulója döntően meghatározta az év­záró taggyűlések jellegét. A tagság körében sok szó esett a Szovjetunió következetes békepolitikájáról és a fel­­szabadulás történelmi jelentőségéről. Növelte az évzáró taggyűlések jelen­tőségét az is, hogy azokon megjelen­tek a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság küldöttei, okik ismer­tették a tagsággal az időszerű gaz­dasági és kulturális feladatokat. A fal­vak vezetői szinte mindenütt elisme­rően szóltak a szervezetek munkájáról, és főképpen arról, amit a választási program teljesítése érdekében kulturá­lis tevékenységükkel tettek. Az ötven helyi szervezet évzáró taggyűlésén több mint ötezer CSEMADOK-tag jelent meg. Ami a taggyűlések színvonalát illeti, külön is említést érdemelnek a Moly Kiar-i (kiskéri), a Júr nőd Hronom-i (goramgyörgyi), a kálnoi, a löki (löki), a besai (besei), a levicei (lévai), a ze­­liezovcei (zselizi), o sohyi (ipolysági), a plóstovcei (palásti), a Veiké Túrov­­ce-i (nagytúri), a hokovcei (egegi), a svodovi (szódói), a Tekovské Luzany-i (nagysallói), a málasi (málasi), a tár­nái (farnadi), a kvetnái (kétyi) és ní­­rovcei (nyíri) helyi szervezetek, amelyek az eredmények tükrében elemzően ér­tékelték tevékenységüket, feltárták a hibákat, igazi vitafórumot teremtettek. Az évzáró közgyűléseken 33 helyi szer­vezet adott kulturális műsort. A műso­rok egy része irodalmi jellegű volt, más része jelenetekből, ének- és tánc­­számokból állt össze. A járási bizott­ság tagjai nagyban hozzájárultak a gyűlések sikeres lefolyásához. Az évzáró taggyűlésekről szóló jelen­tésekből megállapítható, hogy a helyi szervezetek tevékenységükkel a szocia­lista kultúrát terjesztik, a szocialista hazafisóg és a proletár nemzetköziség eszméjét hirdetik. Persze, vannak gyen­gén működő helyi szervezetek is, mint a sikenicai (kisgyarmati), a Hontianská Vrbica-i (hontfüzesgyarmati), a kqlin­­ciakovoi (varsányi), a hronovcei, a Ma­ié Kozmálovce-i (kiskoszmályi), a Ver* ké Ludince-i (nagyölvedi) és a kubá­­novói (szetei). A járási bizottság tag­jainak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kulturális élet ezekben a hely» szervezetekben is fellendüljön. A. G. A tűzoltók vidám felvonulása ÖTVENÖT ÉVE ÁPOLJÁK Az emberek a farsangot általában vidám szórakozással töltik. Szeretném felidézni én is a Hruby Súri (hegysúri) tűzoltók farsangi szokását. A vidám szórakozás, mulatozás far­sangfarkán, vagyis húshagyókedden éri el tetőfokát. Községünkön ilyenkor vo­nulnak végig mókázva a „tyúkverők", „maskarák". A hegysúri tűzoltók 55 éve ápolják ezt a múlt században keletke­zett népszokást. S azon a napon mintha ez idén is esküvői menetet látott volna az ember... Az álmenyasszonyt és a vőlegényt „násznép" kiséri, és a menet­ből nem hiányzik a hentes és a szakács sem, akik mindenkivel megkóstoltatják ízletes készítményeiket, mégpedig úgy, hogy bekenik az emberek orrát. Ott van a menetben a kosaras öregasszony, a bohóc és a medvetáncoltató. A med­ve vagy a medvék mókázva, derűt kelt­ve táncolják végig az utcát. És a zene­szóval kisért társaság nagyon kedvelt a lakosság körében. Adományaikkal (to­jással, kolbásszal, szalonnával) viszo­nozzák a tűzoltók farsangi mókáját. HAMERLIK IRÉN Sikeres találkozó A CSEMADOK bakai helyi szerveze­tének vezetősége nemrégen sikeres iró­­olvasó találkozót rendezett Emil Boles­lav Lukác szlovák költővel és műfordító­val. A szlovák irodalom kiválóságának munkásságát Dénes György csehszlová­kiai magyar költő ismertette a jelenle­vőkkel. Szólt arról, hogy Emil Boleslav Lukác egész életében a szlovák— magyar kulturális kapcsolatok elmélyí­tésére törekedett, s a két nép baráti együttműködését szorgalmazta. A szlo­vák költő A nagy üzenetváltás című könyve, amellyel a bakai olvasók meg­ismerkedtek, jól tükrözi a műfordító in­ternacionalizmusát. Adytól napjainkig sok magyar költő versét ültette át szlo­vák nyelvre. Nagy élményt jelentett a hallgatóság számára Emil Boleslav Lu­kác előadása a szlovák—magyar iro­dalmi kapcsolatokról. De az előadó­­művészekkel vetélkedett versmondása is. Azokra a sorokra, amelyeket a költő dedikálás során a könyveibe írt, sokáig büszkék lesznek az olvasók. „Baráti, testvéri üdvözlettel és köszö­nettel, őszinte szívből E. B. Lukác." SÁRKÁNY IMRE 8 CSdMADGK éleiéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósi JÓKAIRA EMLÉKEZTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents