A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-25 / 17. szám
A gyerekek maradnak alul Az Egyesült Államokban a pedagógusnak készülő diplomásoknak csak a 40 százaléka tudott a pályán elhelyezkedni. Több mint 3000 fiatal pedagógus olyan országokban vállalt állást, ahol kevés a tanár, például Ausztráliában, Dél-Koreában vagy Kenyában. Az egyetemen a tanárok arról panaszkodnak, hogy hallgatóikat hovatovább négy éven át a munkanélküliségre, legjobb esetben a rövidített munkaidőben végzett munkára készítik fel. Nem kisebb gond az aktív pedagógusok munkájának alacsony színvonala. George Weber, a neves szaktekintély egy ízben így fakadt ki: „Azt mindenki elismeri, hogy az iskolák gazdasági rendszerünk fontos támaszai. Csakhogy a legrosszabbul tanító pedagógusok ugyanannyi fizetést kapnak, mint a legjobbak. Ilyen körülmények között mivel ösztönözzük a gyengébbeket, hogy legalább képezzék magukat?” Egy másik oktatási szakértő így beszélt az egyik nyomasztó élményéről: „Felkerestem az iskola igazgatóját, mert az egyik pedagógus már-már tűrhetetlen dolgokat művelt. Például dolgozatot íratott a gyerekekkel, csak épp azt nem mondta meg nekik, miről írjanak. Az iskola vezetői elismerték, hogy ez a tanítónő a legrosszabb pedagógusok közé tartozik az egész városban.” Mégsem lehetett elmozdítani a helyéről, mert minden olyan kevésbé „életveszélyes" munkahely, ahová áthelyezték volna, már tele volt „bukott" pedagógusokkal. Befolyásos közoktatási szakértők sürgetik, hogy három évenként tartsanak alkalmassági vizsgálatot a pedagógusok körében. A javaslatról egy más nézetet valló szakértő így nyilatkozott: „A nagy kérdés az, ki végezné el ezt az értékelést és hogyan? A pedagógusok egész egyszerűen nem lennének hajlandók elfogadni egy ilyesfajta felülvizsgálatot, ha nem kapnának nagyobb beleszólást az iskola ügyeibe. Azzal érvelnek, hogy a tanrend öszszeállítása, az osztályok létszáma, az iskolai felszerelés és sok más tényező határozza meg — a pedagógusi rátermettségen kívül — a tanítás sikerét vagy kudarcát." Egyes vélemények szerint a nagyobb körzetekben az iskolaigazgatók és a tanfelügyelők adminisztratív munkával kénytelenek tölteni az idejük nagy részét, s így nem tudnak törődni a pedagógusok teljesítményével. Pedagógus körökben egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy az iskolák emelkedő fenntartási költségei a közvéleményt a pedagógusok — sőt talán az egész közoktatás — ellen fordítják. Egy egyetemi dékán véleménye: „A pedagógusok és a szülők közötti elkeseredett küzdelemben a gyerekek maradnak alul.” EGY SZÜNIDŐ TÖRTÉNETE A húsvéti ünnepek alatt kétrészes Hiúsági rádiójátékot közvetitett a Csehszlovák Rádió magyar adása. Ez mindenképpen dicséretre méltó, hiszen az utóbbi időben alig hallunk ifjúsági rádiójátékot. Az Egy szünidő története című lendületes, fiatalos hangvételű, magával sodró cselekményü darabot az ismert szlovák ifjúsági író, dr. Farkas Július irta, zenéjét Viktor Máté szerezte. A hangjátékot Kllmits Lajos rendezésében — magyarországi és csehszlovákiai magyar színészek közreműködésével — közös produkcióban a Magyar Rádió játszotta fel Budapesten. Mint a címe is mutatja, a hangjáték egy tavaszi szünidő történetét mondja el. A lordok című első rész egy „galerit" mutat be; ennek tagjai levélszekrények fosztogatásával töltik az iskolai szünidőt. Hogyan javulnak meg a „lordok", miként válnak — egy sor véletlen esemény, de nem utolsósorban a beat-zene hatására — a társadalom hasznos tagjaivá, a környék lakóinak kedvenceivé: erről szól a hangjáték. A második részben, a Pávaszem dalában már a „megjavult galeri"-vel találkozunk: a fiúk zenélni tanulnak, s az iskola évzáró ünnepélyén már saját zenekarukkal lépnek lel. A hangjáték nemcsak nevelő hatású, hanem érdekes, izgalmas s emelett hiteles is. A szerzőnek sikerült úgy motiválnia az események sorozatát, hogy a hallgató nem kételkedik a történet valódiságában. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a hangjáték két részének megosztva, két egymásutáni napon való közvetítése, a két tematikailag szorosan összefüggő rész ilyetén elkülönítése nem volt éppen a legszerencsésebb megoldás, hiszen az egész darab együtt mindössze egy óra műsoridőt vesz igénybe. Dr. Farkas Július új művét, az érdekfeszítő szünidei történetet a nyáron valószínűleg ismét műsorára tűzi a Csehszlovák Rádió magyar adása. Ajánljuk mindazok figyelmébe, akik még nem hallották. V. E. # A szabályos közlekedésre való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni — mondták az egyik magdeburgi óvoda nevelőnői és segítséget kértek Helgái Stötzner közlekedési rendőrtől. A rendőrnő gyakorolta| az ősszel iskolába induló fiúkkal és lányokkal, hogy miként kell helyesen átkelni az úttesten. a Rogopag) után I ^ klasszikus művek rW%^' ^ (Dekameron, Can- L Pr' ' *" * terbury-i mesék, E-zeregyéjszaka) sza* bad átírásával szert — kissé kétes — népszerűségre. Átírásainak „merészsége” olykor a pornográfia határain is túllépett. Ügy látszik, Pasolini egyelőre javíthatatlan: a jelenleg forgatott új filmjéről, a Szodomc # Christian de Sica, a közelmúltban elhúnyt híres olasz színész és rendező fia, már megtette az első lépéseket apja nyomdokaiban. Az olasz nézőknek főként egy televíziós sorozatban tetszett: partnerei Anna Maria Rizzoli és Ingrid Schoeller voltak. # Paranapiacaba brazil falucska doktora sín-biciklin látogatja körzete betegeit.
