A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-25 / 17. szám
3 CSFMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosítá GYŐRY DEZSŐ EMLÉKEST Lucenecen (Losoncon) március végén Győry Dezső író és költő emlékének hódoltok. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) születésű, de a fiatal éveit Losoncon töltő költő 75. születésnapja és halála évfordulójának tiszteletére a CSEMADOK helyi szervezete irodalmi estet rendezett. Elhunyt nagy költőnkre a városháza dísztermében emlékeztünk. Abban a teremben, amelyben ötvennégy évvel ezelőtt Győry Dezső, a fiatal tehetséges költő először lépett Losonc közönsége elé. Partnere Pásztori Ditta zongoraművész, a későbbi Bartók Béláné volt. Bednár József, a helyi szervezet elnöke meleg szavakkal köszöntötte az előadót, a szereplőket és a közönséget, majd Lőrincz Albertné felolvasta Fóbry Zoltán Az elkötelezettség dicsérete című írását. Győry Dezső életét és munkásságát dr. Kovács Győző kandidátus ismertette. — A költő Ady Endre nyomdokaiba lépett, József Attila szavait visszhangozta, és Július Fucik gyötrelmeit élte át. Akkor szólt emberséges hangon, amikor körülötte sakálok üvöltöttek. De ez az emberi hang, ez a kristálytiszta emberi szó volt a közvetítő közeg, bombák robajában, füstben, a „Sieg! Heil!" farkasordításóban — hangsúlyozta az előadó. A tartalmas előadás elhangzása után Kurie Ilona, Styasztny Péterné, Heley Gizella, Ferencz Xénia, Barta István, és Rákos József Győry Dezső verseket szavaltak. A műsort zeneszámokkal egészítették ki. Mojzisová Janó,és Szvetlik Katalin, a zeneiskola tanárai zongoraszámokat adtak elő, Hernády Judit és Botos Jenő pedig zongorán és hegedűn játszották a „Ponti csárdás“-t, amellyel nagy sikert arattak. Bednár József elnök zárszavában örömét fejezte ki afölött, hogy a városháza díszterme egészen megtelt érdeklődőkkel. A nagyszámú hallgatóság jelenléte azt bizonyította, hogy Losoncon egyre több az olyan ember, aki fényben kíván élni. SÓLYOM LÁSZLÓ Amire szívesen emlékeznek Régi szokás Bényben, hogy a fiúk akkor lépnek legénykorba, amikor sorkötelesek lesznek, lanuár elején mindenkinek meg kellett jelennie a községházán, aki 1957-ben született. Bénynek jelenleg 21 sorköteles fiatalja van, s a fiúknak illő bemutatkozniuk. Erre több régi és ma is élő szokás nyújt alkalmat. Ezek közé tartozik például a farsangi tojásszedés. A sorozás előtti napokban pedig a sorköteles fiatalok nemzeti színű szalagot tűznek a kabátjukra, és dalolva végigvonulnak a falun. További szokás a regrutabál, amelyen a bevonuló fiatalok elköszönnek a falutól, az ifjúságtól és a szülőktől. A búcsúztatás után minden sorköteles legény először az édesanyjával táncol egy táncot. A sorköteles Hatolok ez idén is feldíszített lovaskocsin, énekszóval, harmonika kísérettel indultak a lányos házakhoz. A kocsin kosár, hordó és nagybetűs szöveg hirdette: Farsang 1975. Két népviseletbe öltözött legény ifjú házaspárt alakított. A férj vitte a csokorral, szalagokkal díszített legénybíró pálcát. A többi legény zsinóros posztóruhában, huszáros csizmában, árvalányhajas kalapban jelent meg. Kezükben kihegyezett pálcát (nyársat) tartottak, amelyre a szalonnát, a kolbász, és az oldalast tűzték. Egyesek demizsont, mások kézikosarat vittek; ez utóbbiban helyezték el az ajándékba kapott tojást. A fiatalok színes szalagokkal díszítették tárgyaikat. A vidám, dalos felvonulást az alvégen kezdték meg. A legények harmonika kíséretre a lányokkal és a kiváncsi asszonyokkal járták a táncot. A lányok és az édesanyák viszonzásképpen tojással, szalonnával és kolbászszál kedveskedtek. Nem maradtak távol az eseménytől a házigazdák sem, akik serényen töltögették a bort. A pompás felvonulás után, a művelődési házban vacsora várta a fiatalokat. Aztán hajnalig lányok, legények vidáman ropták a táncot. S mindezek után már csak annyit, hogy a bényi ifjúság megbecsüli és ápolja a népszokásokat, amelyek eredeti szépségükben, tisztaságukban mindenütt fennmaradnak, ahol a CSEMADOK tagjai nem engedik meg, hogy feledésbe merüljenek. CSÓKÁS FERENC HUSZONÖT ÉV A CSEMADOK tomaiovcei (tamásfalvai) helyi szervezete huszonöt év alatt gazdag kulturális tevékenységre tekinthet vissza. Olyan színdarabokat mutattak be, mint a Kecsketej, Duda Gyuri, A Noszty fiú esete Tóth Marival; két nagyoperettet is betanultak: a Montmártrei ibolyát és a Csárdáskirálynőt, amelyekkel nemcsak helyben, Rimavská Sobotában (Rimaszombatban), de a környéken is sikert arattak. További darabok is bemutatásra kerültek: a Boci-boci tarka, Mágnás Miska, Dodi, Kincskeresők, Majd a papa, Jegygyűrű a mellényzsebben, Enyhítő körülmény. A hp.lyi szervezet színjátszó csoportja aktívan tevékenykedett mindaddig, amíg megfelelő terem állt a rendelkezésükre. Mikor elkészült az új művelődési ház, felcsillant bennük a remény, hogy rendes teremhez jutva Tamásfalván még jobban fellendül a kulturális élet. Sajnos, nem így történt. Annak ellenére, hogy a tagok dolgoztak a művelődési ház építésénél, csupán egy kis helyiséget kaptak, amelyben nem lehetett eredményesen tevékenykedni. Később a művelődési ház erkélyét vehették igénybe, ott azonban csak mostoha körülmények között lehetett volna dolgozni. A sok nehézség ellenére is sikerült ifjúsági klubot alakítaniuk. Filo Alica és Kamarás Márta kezdeményezése azonban nem járt eredménnyel. Nem bizonyult alkalmasnak az erkély. így a 200 tagot számláló helyi szervezet nem tudott hol kifejteni tevékenységét. Ettől eltekintve a helyi szervezet megalakulásának 25. évfordulójára műsort adtak. A diákok táncrészletet mutattak be és verset szavaltak Váci Mihálytól és Várnai Zsenitől. Aztán Ferencz Dezső, a CSEMADOK járási bizottságának tagja elismerő oklevelet nyújtott át Kiszlinger Rózsának, Lievszkovszky Ignácnénak, Jász Istvánnénak, Górász Józsefnénak, Kovács Barnának és Macúrik Jánosnak. Végül a helyi szervezet néhány tagja (Kovácsáé Házik Ella, Macúrik Jánosné, Filo Alica, Kónya Kati, Gál Béla, Czene Sándor) jelenetet mutatott be Nóty Károly Süt a Hold című darabjából. Felcsendültek a Montmártrei ibolya és a Csárdáskirálynő dallamai. Kovácsné Házik Ella és Dula Dezső valósággal lázba hozta a jelenlevőket. A sikerhez Kovács László népszerű zenekara is hozzájárult. ifj. GÓRASZ JÓZSEF NÉHÁNY SORBAN # A CSEMADOK Hruby Súr-i (hegysúri) helyi szervezetének 120 tagja van. Kiss Szidónia vezetésével a tagok arra törekednek, hogy valóra váltsák elképzeléseiket. 197A májusában értékes kulturális műsorral ünnepelték szervezetük negyedszázados évfordulóját. A Batyubált is a sikeres rendezvények között tartják számon. A tagok rendszeresen részt vesznek társadalmi munkákban. Az irodalom és a könyv népszerűsítése érdekében márciusban, a könyv hónapjában könyvkiállitásl rendeztek, s megemlékeztek Jókai Mór születésének 150. évfordulójáról. Iró-olvasó találkozót szerveznek Egri Viktor állami-dijas íróval és Lovicsek Bélával. Jasaő Imre mérnök vezetésével megalakult a fiatalok tánccsoportja — a Köntös. Hamerlik Anna a helyi szervezet mindkét éneklő csoportjának vezetője. A hegysúriak jelenleg színdarabot tanulnak, amelyet a közeljövőben mutatnak be. HAMERLIK IRÉN # A folklóregyüttesek Kosice (Kassa)vidéki járási versenyét Poprocon rendezték meg. Huszonnégy csoport mutatkozott be, s a színvonalasan előadott táncok megnehezítették a bíráló bizottság munkáját. Nagyszerűen szerepelt a Serial (Szinai) Általános Iskola tánccsoportja A gyepen c. tánccal, amelyet Csurilla Erzsébet tanított be; a Buzicai (Buzitai) Általános Iskola tánccsoportja a Bodrogközi leánytánccal (Vaskó Jolán tanította be); a Moldovai (Szepsi) Általános Iskola tánccsoportja az Ugrás c. tánccal, amelyet Győri Jutka tanított be, és a CSEMADOK Turőanskó Nová Ves-i (tornaújlalusi) tánccsoportja a Galgamenti csárdás c. tánccal (Köteles Erzsébet tanította be). FIRTKO TERÉZIA # A Komárnói (Komáromi) Járási Népkönyvtárban van egy részleg, ahol a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a műveit helyezték el. Több mint 11 ezer kötet várja az érdeklődőket. Tavaly 793 tagja volt a részlegnek, s az olvasók körülbelül 12 ezer könyvet kölcsönöztek ki. Naponta, reggel kilenctől este hét óráig tart nyitva a könyvtár. Az olvasóteremben kellemes körülmények között egyszerre húsz személy tud olvasni, dolgozni. A kölcsönzők között sok a fiatal, akik tanulmányaikhoz jó forrásmunkákra találnak. Az olvasóteremben ügyesen propagálják a Nők Nemzetközi Evét. Az egyik polcon ugyanis csupán a nőkről, illetve a nők által irt politikai témájú művek találhatók. A kölcsönzési idő egy hónap. Egyszerre négy könyvet vihet el az olvasó. Szlovák, magyar és orosz nyelvű napilapok is találhatók az olvasóteremben. Az ölveczky Júlia által vezetett politikai részlegen szinte minden keresett könyv megvan. A jó szervező munkát dicséri, hogy egy-egy olvasó átlagos könyvkölcsönzése eléri a 15 darabot. Az ismeretterjesztő művek az iskolán kívüli oktatást, vagyis a felnőttek továbbképzését segítik elő. Ef pedig — figyelembe véve a CSKP KB novemberi ülésének határozatát — korparancs. KURUCZ LUJZA JAVULT A KÖRUSOK SZÍNVONALA Hazánk felszabadulása 30. évfordulója alkalmából, az idén már hetedszer rendeztek járási énekkari versenyt Nyitrán. A zeneiskola dísztermében megtartott hangversenyen három ifjúsági, két női és négy felnőttekből álló vegyeskar mutatta be tudását. A bíráló bizottság (Mészáros Zsuzsa, Bartolomej Urbanec, Alfréd Zemanovsky és Peter Kuruc) az ifjúsági énekkarok csoportjában első díjat nem adott ki. A második dijat a pedagógiai főiskola sklovák tagozatának az énekkara kapta meg, amelynek Margita Durindová a vezetője. Harmadik helyen a magyar tagozat Simek Viktor vezette kórusa végzett. A női énekkarok csoportjában megosztott második díjban részesült a CSEMADOK branői (berencsi) és ziranyi (zsérei) kórusa. Izgalmas verseny alakult ki a vegyeskarok között. A megosztott első díjat a CSEMADOK zsérei kórusa és a nyitrai tanítók énekkara kapta. A zsérei vegyeskar Csenki Imre Néger bölcsődalával és Kodály Zoltán Esti dalával aratott osztatlan sikert. A nyiirai tanítók kórusának műsorából Urbanec Hej, slnko vychodí című zongorakíséretes szerzeménye emelkedett ki. A CSEMADOK branöi (berencsi) énekkara szintén szépen szerepelt. A bíráló bizottság második díjjal jutalmazta teljesítményét. A harmadik helyet a Dunajszky Géza által vezetett kolifíanyi (kolonyi) kórus érdemelte ki. A járási énekkari verseny azt mutatta, hogy a kórusok színvonala javult, s a karnagyok bátran nyúltak a mai szerzők alkotásaihoz is. KAZAN JÓZSEF 3 CSFMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósít
