A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-04-25 / 17. szám

KÉPES HÍRADÓ — • Bohuslav Chnoupek meghívására hazánkban tartózkodott Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Külügyminiszterünk és Kurt Waldheim hivatalos tárgyaláso­kon értékelte a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Kurt Waldhei­­met fogadta Gustáv Musák, a CSKP KB főtitkára és Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök. Az ENSZ főtitkárát a Károly Egyetem tudományos tanácsának javaslatára a Károly Egyetem díszdoktorává avatták. — Képünkön: A Ruzynéi repülőtéren külügyminiszterünk búcsúzik Kurt Waldheimtól. # Négynapos látogatás után Bratislavából Bécsbe távozott a szovjet dunai flotilla, amelynek tagjai Csehszlovákia felszabadítása, a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából látogattak a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosába. A dunai flotilla tagjaitól Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP Bratislavai Városi Pártbizottságának vezető titkára és más közéleti személyiségek, valamint a főváros lakosai búcsúztak. 0 Kosicében (Kassán) az Állami Építőipari Vállalat iparitanuló-iskolájának kultúrtermében hazánk felszabadulása 30. évfordulója alkalmából Fábry József­nek, a Petőfi partizánbrigád egykori parancsnokának a hagyatékából emlék­szobát rendeztek be. Az ünnepélyes megnyitón Grófik Ján, az SZLKP Kosicei (Kassai) Városi Pártbizottsága Elnökségének tagja mondott beszédet. Az ünnep­ségen részt vettek: Fábry József özvegye, gyermekei, Kassán élő húga, Koloszár­­né Fábry Ilona és testvére, Fábry István, az SZNT alelnöke, valamint Potaky Pá! a Petőfi partizánbrigád tagja. VLAGYIMIR ILJICS LENIN Százöt évvel ezelőtt született Vlagyi­mir ////cs Lenin, Marx és Engels melleit az emberiség legnagyobb' szocialista gondolkodója, a marxizmus tanitásának továbbfejlesztője, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a világ első szocia­lista államának megalapítója, a nemzet­közi munkásmozgalom lángeszű veze­tője. A kiválóan tanuló Leninre nagy ha­tással voltak az orosz forradalmi de­mokraták eszméi. Már gimnazista korá­ban Marx „Tőké"-jét tanulmányozta. A kazáni egyetem jogi fakultására irat­kozott be, de még az év folyamán le­tartóztatták a forradalmi diákmozgal­makban való részvétele miatt, és Kokus­­kinő faluba száműzték. Kazánban belé­pett egy marxista körbe, szilárd marxis­tává lett. 1891-ben a pétervári egyete­men tette le jogi vizsgáit. A munkásmozgalom fellendülésének előestéjén Pétervárott a marxisták el­ismert vezetője lett. Marxhoz és Engel s­­hez hasonlóan a forradalmi munkás­­mozgalom elméleti és gyakorlati tevé­kenységében egyaránt kimagasló szere­pet vállalt. 1895-ben létrehozta Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadí­tására néven a pétervári marxista körö­ket egyesitő szervezetet. A cári rendőr­ség rögtön felügyelt a szervezetre, s Lenint bebörtönözték, majd 1897-ben a kelet-szibériai Suszenszkoje faluba száműzték. Itt érett meg benne a forra­dalmi proletárpárt megalakításának terve. 1899-ben jelent meg alapvető műve, A kapitalizmus fejlődése Oroszország­ban. Ebben betetőzte a narodnyikság eszmei szétzúzását. Az orosz szociál­demokraták feladatai című munkájában általánosította a pétervári Harci Szövet­ség tapasztalatait, s megalapozta az oroszországi szociáldemokrácia prog­ramját és taktikáját. Megszervezte a forradalmi marxisták első országos po­litikai lapjának, az Iszkrának kiadását. 1901-ben kezdte Lenin névvel aláírni munkáit, a már így jelent meg Mi a teendő? c. nagy jelentőségű műve. Egy lépés előre, két lépés hátra c. munká­jában leleplezte a mensevikek oppor­tunizmusát a pártszervezés kérdésében, és kidolgozta a pártépitésnek azokat az elveit, amelyeket ma a pártépités lenini elveinek nevezünk. Materializmus és empiriokriticizmus című művében fel­lépett a filozófiai revizionizmus és a burzsoá idealista filozófia ellen. Többször irányította külföldről az oroszországi forradalmi munkásmozgal­mat, s a cárizmus megdöntése után, 1917. április 3-án Svájcból érkezett Pétervárra, és másnap már ismertette a forradalmi proletariátus feladatairól szóló téziseit, a hires áprilisi téziseket. Júliusban, amikor az ideiglenes kormány a tüntető munkásokba és katonákba lövetett, s elfogatási parancsot adott ki ellene, ismét illegalitásba kényszerült. 1917. október 7-én visszatért Pétervárra, s 10-én beterjesztette a fegyveres fel­kelés tervét. Október 25-én éjszaka a Szmolnijba, vagyis a fegyveres felkelés vezérkarának a székhelyére érkezett. Reggelre megdöntötték az ideiglenes kormányt. A II. szovjet kongresszus, amely októ­ber 25-én ült össze, Lenin javaslatára kimondta, hogy „A kongresszus a mun­kások, a katonák és parasztok óriási többségének akaratából, a munkások és a helyőrség Petrográdban végrehaj­tott győzelmes felkelésére támaszkodva, kezébe veszi a hatalmat..." A kong­resszus megalakította a Népbiztosok Tanácsát, melynek Lenin elnöke, s ezzel a világ első szocialista államának a kormányfője lett. További korszakalkotó műveiben pontosan megjelölte a szovjet hatalom soronlevő feladatait. Leninnek óriási érdeme van abban, hogy a haj­dan elmaradott Oroszországból iparilag fejlett szocialista ország lett. Műveiből nap mint nap erőt, tapasztalatot és tu­dományosan megalapozott ismeretet merítenek a Szovjetunió és a szocialista országok népei. Leninnek ma millió és millió tanítvá­nya és követője van a világ minden országában. S a művein nevelkedett milliók azért küzdenek, hogy földünk minden részében megszűnjön a kizsák­mányolás, a szociális és nemzeti elnyo­más. 3

Next

/
Thumbnails
Contents