A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-10 / 2. szám

CSFMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások PÉLDAMUTATÓ SZERVEZET A luéeneci (losonci) járásban a CSEMADOK egyik legjobban mű­ködő helyi szervezete a fifakovói (füleki). A Kovosmalt üzemi klub­jába, ahol a szervezet kulturális csoportjai összejöveteleiket, próbái­kat tartják, bármikor betoppanha­tunk: egész biztosan találunk ott valakit. Ottjártunkkor éppen az énekkar tagjai próbáltak. — Mire készülnek? — kérdeztem Kómár Tibortól, a füleki általá­nos iskola igazgatóhelyettesétől, a CSEMADOK helyi szervezetének el­nökétől. — Holnap egy polgári temetésen lépünk fel, s addig még meg kell Az énekkar tanulnunk a megfelelő énekszámot — hangzott a válasz. Nem tartottam fel sokáig Kómár Tibort, hiszen rengeteg munkája volt. Csupán néhány percet rabol­tam el az idejéből, de ez a néhány percnyi idő is elég volt ahhoz, hogy — elbeszélése alapján — képet al­kothassunk magunknak egy nagy­szerűen működő szervezet életéről: — Szervezetünk énekkara, szín­játszó- és tánccsoportja már az öt­venes években is a legjobbak közé tartozott, nemcsak járási, hanem országos viszonylatban is. A hatva­nas évek végén szervezetünk mun­kájában erős visszaesés mutatkozott, de az utóbbi években ismét emel­kedett a tagság aktivitása. Az ezer­­kilencszázhetvenkettőben megalakult irodalmi színpad vezetője Farkas Katalin tanítónő, tagjai pedig fiatal munkások, technikusok, pedagógu­sok. A kétévi rendszeres munka eredménye, hogy irodalmi színpa­dunk első lett a járási versenyen s eljutott a nagy országos seregszem­lére, a komáromi Jókai-napokra. Az irodalmi színpadoknak a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója al­kalmából rendezett országos vetél­kedőjében pedig bejutott a döntő­be, s ott a harmadik helyen végzett. — Milyen új eredményekkel di­csekedhetnek a szervezet régebben alakult csoportjai? — Az énekkar, amelynek Csaba Miklós a vezetője, minden rendez­vényünkön fellépett, s május 9-én részt vett Rozsnyón a magyar mun­kásénekkarok országos fesztiválján. A korábban Palóc néven szerepelt tánccsoport két évvel ezelőtt ala­kult újjá, Nógrádi Tánccsoport né­ven. Ennek a csoportnak Márkus Zsuzsa a vezetője. Ezerkilencszáz­hetvenháromban, tehát röviddel az újjáalakulás után a Hegyközi tán­cokkal megnyerték a járási ver­senyt, az idén pedig járási viszony­latban a második helyen végeztek. Részt vettek továbbá a CSEMADOK zselízi és gombaszögi rendezvényein, valamint a Szlovák Nemzeti Felke­lés évfordulójának járási ünnepsé­gein is. Színjátszó csoportunk 1972-ben a Fehér kórral, a következő évben pedig a Spanyolul tudni kell című darabbal aratott sikert. A Jókai­­napokon már többször szerepelt. Kómár Tibor, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke Ezerkilencszázhetvenötben — Jókai születésének 150. évfordulójára — felújítjuk a Szabadság, szerelem cí­mű zenés játékot, amellyel szeret­nénk ismét eljutni a Jókai-napokra. — Mik a terveik? — Legközelebbi céljaink: a tánc­csoportot népművészeti együttessé, a férfikórust pedig vegyeskarrá sze­retnénk átalakítani. A jövőben fő­leg a népművelésre, dolgozóink esz­mei-politikai nevelésére szeretnénk nagyobb súlyt helyezni. Néhány elő­adást már a múltban is szervez­tünk, de az ilyen jellegű rendezvé­nyekből több kell. A CSEMADOK füleki helyi szer­vezetének tagjai a szervezet meg­alakulásának 25. évfordulója alkal­mából meghirdetett országos tagto­borzási versenybe is bekapcsolódtak, s ezen a téren sem vallottak szé­gyent: több mint kétszáz új tagot szerveztek. Példájuk valóban köve­tésre méltó. — Varga — EGYRE TÖBB A „FEHÉR HOLLÖ" A áafárikovói (tornaijai) könyves­bolt vezetőjétől, Hudecová Vilmá­tól kérdezem. — Milyen könyveket keresnek a vásárlók? — Elsősorban gyermekkönyveket. Ezek fogynak a legjobban. Aztán szépirodalmi műveket (Szilvássy, Berkesi, Passuth). De keresettek az életrajzi és történelmi regények s a világirodalom remekművei is. Nem­régen Honthy Hannáról érkezett életrajzi regény üzletünkbe. Máris nagy az érdeklődés! — Panaszra van valamilyen oka? — Egyelőre nincs. A tervet telje­sítjük. — S a politikai könyvek? Azok is keresettek? — Ebben az esztendőben, a nagy évfordulók esztendejében óriási volt irántuk az érdeklődés. Panaszra e tekintetben sem lehet okunk. — Kik a vásárlók? — Legjobb vevőnk a helybeli népkönyvtár. De tőlünk vásárolnak az iskolák, üzemek könyvtárai is. A CSSZBSZ helyi szervezetei szá­mára eredeti szovjet könyveket adunk el. Ezeket az iskolák is hasz­nálhatják. A szovjet könyvek eladá­si tervét több mint 100 százalékra teljesítettük. — Mi kapható még a boltjukban? — Hanglemez és reprodukció. Örömmel tölt el, hogy üzletünk ki­elégíti a város és a környék kultu­rális igényeit! A könyv ma már nem „cikk“, hanem életszükséglet. Hudecová Vilma azt is elmondta, hogy üzletükben egyre több az olyan vásárló, akik régebben olyan ritkán jelentkeztek, mint a fehér holló. Ezek olyan cigányok, akik 40—50 koronájukat már nem a kocsmába viszik, hanem Jókai vagy Maupas­sant könyveire költik. Bíróné B. Katalin KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA A Vrbovkai (varbói) Általános Is­kola Frafto Krár nevét viselő pio­nírszervezete hasznos kezdeménye­zéssel lepte meg a falu lakosságát. Zsolnai Péter tanítóval, az iskolai szervezet vezetőjével a tantestületi szobában beszélgetünk. Elmondja, hogy egy tevékeny fiatalember, Bod­­zsár Gyula kezdeményezésére né­gyen vállalták, hogy segítségére lesznek a tanulóknak az Ifjúsági Híradó műsorának összeállításában. Azóta már a nyolcadik adásnál tar­tanak. Rendszeresen, kéthetenként, meghatározott időben jelentkeznek a hangosbeszélőben' a pionírbeszélő­ben a pionírszervezet műsorával. — Hogyan történik egy-egy adás anyagának összeállítása? — A hazai aktualitások (Lajtos Jutka), a sportrovat Petényi Fló­rián) és a zenei rész (Dánoczi Ilo­na) szerkesztője megvitatja a fel­adatokat, és a riporterek munkához látnak. — Hallhatnánk valamit az adás tartalmáról? — A legaktuálisabb bel- és kül­földi eseményekkel, helyi jellegű hí­rekkel foglalkozunk s megemléke­zünk a jelentősebb társadalmi, kul­turális és sporteseményekről, írók, költők évfordulójáról, a munkás­­mozgalom mártírjairól stb. A műso­rokat zenével tarkítjuk. A varbói úttörők kezdeményezése dicséretes. Feltételezhető, hogy pél­dájuk követőkre talál más iskolák­ban is. Zolczer László VEZETŐIT DICSÉRI Luöenec (Losonc) szépen, ízlésesen berendezett kulturális helyiséggel gazdagodott. Az SZNF 30. évfordu­lója tiszteletére a Gottwald téren megnyitották a forradalmi, munkás­­mozgalmi hagyományok helyiségét, amely a Nógrádi Múzeum része. Az első terem témája ünnepeink jellege szerint változik. A második állandó kiállítás színhelye. Ebben találhatjuk meg 1918-tól 1945-ig a losonci járás munkásmozgalmának a dokumentációs anyagát. Itt he­lyezték el Gerő Gusztáv festőmű­vész három olajfestményét, amelye­ken a budinai partizánok hősi helyt­állását örökítette meg. A harmadik teremben Nógrádi Sándor partizán­brigádjának a harci cselekményeit elevenítették fel. A helyiségek ötletes berendezése és a kiállított anyag ízléses elren­dezése a Nógrádi Múzeum vezetőit dicséri. Kár, hogy a munkásmozgal­mi anyagot magyarázó szövegek csak egynyelvűek. Sólyom László JÓT, S JÖL! Jegyzetek az V. Kazinczy Nyelvművelő Napokról A CSEMADOK KB, a Nyugat-szlo­vákiai és a Kelet-szlovákiai Peda­gógiai Intézetekkel karöltve decem­ber hatodikén és hetedikén rendez­te meg KoSicében (Kassán) az V. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Az egybegyűlt szakembereket, pedagó­gusokat a koáiqpi (kassai) magyar gimnázium tanulói ünnepi műsorral köszöntötték. A megnyitó után a Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői meg­hallgatták dr. Sima Ferenc egyete­mi docens elnöki tájékoztatóját a nyelvi szakbizottság elmúlt évi munkájáról, majd szó esett az egyes csoportok jövő évi munkatervéről is. Ezek szerint a nyelvművelő munkacsoport feladatai közé tarto­zik a nagyközönség nyelvhasznála­tának figyelése és javítása; a sajtó nyelvének kritikai értékelése és pal­lérozása, valamint az iskolai nyelvi nevelés hatékonyabbá tételének az elősegítése. A konstruktív nyelvészeti és ter­minológiai munkacsoport fő tevé­kenysége a szlovák és a magyar nyelv különbözőségeinek a vizsgá­latához való szempontok kidolgozá­sára és módszertani eljárások elké­szítésére irányul. A nyelvjáráskutató csoport mun­katervében egy szeminárium össze­hívása szerepel, amelyen magyar­szakos tanárok kimerítőbben meg­ismerkednek majd a dialektológia módszereivel, különös tekintettel a 23EMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés népművészet - levelek - tudósítások

Next

/
Thumbnails
Contents