A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-10 / 2. szám

C3F-MADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tuőcsíts Eredmény és munka Horné Mytóban, (Vámosfalun) a CSEMADOK helyi szervezete év­záró tagsági gyűlésén, majd az azt követő kitűnően sikerült nép­dalesten ünnepelte meg a CSE­MADOK alapításának negyedszá­zados évfordulóját. Az új kultúr­­ház nagyterme ezúttal is zsúfolá­sig megtelt; a tagság nagy érdek­lődéssel hallgatta meg a szervezet munkájáról és az 1975-ös év munkatervéről szóló beszámolót, amelyet színvonalas vita köve­tett. — Dél-Szlovákiában, ahol a két világháború közti években min­dennapi vendég volt a nyomor és a végrehajtó, ahonnan az éhség és a munkanélküliség a fiatalok ezreit kergette messzi idegenbe, ma jólétben, biztonságban élünk. A felszabadulás, dolgozó népünk februári győzelme után, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja vezeté­sével alapjaiban változott meg népünk élete — mondotta beszá­molójában B u g á r Irén, a CSE­MADOK vámosfalusi helyi szer­vezetének elnöke. A községben 1952 őszén alakult meg a CSEMADOK helyi szerve­zete. Célunk a falu kulturális éle­tének fejlesztése, a népművelés volt. Évről évre fejlődött a szín­játszás, és 1962-ben énekkart is alapítottunk. Színjátszó csopor­tunk a járási versenyben az elő­kelő második helyen végzett. Színjátszóink nagy sikerrel lép­tek föl a járás más községeiben is, és Oláh Ödön igazgató-tanító vezetésével esztrád- és kabaré­műsoraink is átütő sikert arattak. Kitűnően sikerült a nagy kö­rültekintéssel rendezett Fábry Zoltán emlékest, sokan látogat­ják irodalmi estjeinket, ugyanígy népszerűek az író-olvasó találko­zók és népdalestjeink is. Klubes­téinken, amelyeken 80—100 fiatal vesz részt — irodalmi, politikai és zenés vetélkedőket rendezünk. A beszámolót színvonalas vita követte, majd kedves ünnepség keretében átadták a CSEMADOK Központi Bizottságának díszokle­velét Puss Gyula, Horváth Erzsé­bet és Füzék Lőrinc alapító ta­goknak, a helyi szervezet pedig Bugár Irént, Máron Józsefet, Csö­mör Lászlót, Zalka Jenőt, Házi Rozáliát, Gányovics Irént, Keresz­tes Brigittát, Menyhért Máriát és Barta Erzsébetet tüntette ki fá­radhatatlan munkájáért. Az évzáró taggyűlés jóváhagy­ta az 1975. évi munkatervet és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a 162 taggal rendelkező szervezet tagsága ebben az évben 65 új taggal bővült. (f) Oláh Ödön nyitotta meg Horné Myton (Vámosfalun) a CSEMADOK helyi szervezetének jubiláns évzáró közgyűlését. Bugár Irént, a CSEMADOK helyi szervezetének elnökét fáradhatatlan munkájáért oklevéllel tüntették ki. PrandI Sándor felvételei diákok bekapcsolására a nyelvjárás­­kutatásba. S végül a toponímiai munkacso­port tovább folytatja a mikrotopo­­nímiai kutatásokat. Az elnöki tájé­koztató szerint folyamatban van a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtése és feldolgozása is. Az V. Kazinczy Nyelvművelő Na­pok műsora gazdag és sokrétű volt. Ezt elsősorban az előadók igényes­sége és ügyszeretete tette azzá, de a viták élénksége is nagyban hozzá­járult a kétnapos rendezvény sike­réhez. Dr. Benkő László Stílus és iskola című előadásában olyan irodalmi, nyelvművelői és stilisztikai össze­függésekre világított rá, amelyek alapján lehetővé válik az iskolai irodalmi és nyelvi oktatás érdeke­sebbé és színvonalasabbá tétele. Roncsol László, az Irodalmi Szem­le szerkesztője Gondolat, forma, stí­lus című előadásában Vörösmarty Vén cigány és Tőzsér Árpád Fér­fikor című versét elemezte. Roncsol előadásának egyik lényeges vonása, hogy a vers értelmezését és elem­zését kitágítja a zene irányába, s ezzel tovább bővíti a verselemzés eddig alkalmazott módszereit. A továbbiakban dr. Jakab István Fogalom, szó, társadalom; dr. Ber­­tók Imre A szlovák és a magyar nyelv tipológiája; és dr. Sima Fe­renc A magyar és a szlovák igekötő­rendszer szótani természetéről című előadása hangzott el. Tavaly — a IV. Kazinczy Nyelv­művelő Napok után — úgy volt, hogy az idén elmarad a rendez­vény. Hogy mégis sor került rá, az — véleményünk szerint — semmi egyebet nem bizonyít, mint a nyelv­­művelés fontosságát és igényét. Az előadók s az előadások arról győztek meg bennünket, hogy a nyelvművelés egyre alaposabb és egyre szélesebb körű munkát igé­nyel az iskolákban s az iskolán kí­vül is. Ezt mindannyian éreztük. Romlik a nyelvünk. E romlást el­lensúlyozni — okos nyelvművelés­sel, a nyelvi tud^t felébresztésével — közösségi ügy, mindenkori fel­adat. Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok — volt az idei V. Kazinczy Nyelv­művelő Napok jelmondata. Anya­nyelvűnk ápolása, tisztaságának megőrzése a mi tájainkon nem könnyű. S mivel ez így van, foko­zott nyelvművelői munkával kell gyógyítanunk a rajta esett sebeket. A „jót“ — anyanyelvűnket — „jól“ ápolni: közös érdek. Szolgálat, ame­lyet vallanunk és vállalnunk kell. A jövő, a folytonosság diktálja ezt. Gál Sándor ÉNEKKARI HÍRADÓ ® Megkezdődtek a III. Kodály-na­­pok előkészületei. A jelentős kulturá­lis eseménysorozat a Bratislavai Nép­művelési Intézet, a CSEMADOK KB, valamint a galántai járási és városi szervek rendezésében kerül sor 1975. június 22—23-án Galántán. Az ese­ménysorozat része lesz a felnőtt énekkarok IV. országos fesztiváljának. Ezen az énekkarok a kötelező és a szabadon választott kórusművek elő­adása mellett, közös éneklésben is részt vesznek. Eddig 27 kórus jelent­kezett a fesztiválra. Négy területi ve­télkedő után a legjobb énekkarok ke­rülnek be az országos döntőbe. A kó­rusok a területi szemléken kérhetik az arany-, ezüst-, illetve bronzkoszorús minősítést, ha ezt előzőleg írásban be­jelentik. A minősítés eredményét a zsűri a Kodály-napokon hirdeti ki. A galántai Kodály Zoltán Énekkar Székesfehérvárott vendégszerepeit 1974. november 23-án. Az énekkar, Ág Ti­bor vezetésével, Kodály-, Bartók-, és Bárdos-kórusműveket adott elő. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara részletet adott elő Vass Lajos De summo bono (Az leg­főbb jóról) című kantátájából (ame­lyet a zeneszerző Szenei Molnár Al­bert szövegeiből komponált tenorszó­lóra, vegyeskarra és orgonára (1974. október 27-én, Szencen, az író szü­letésének 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi esten. A kórust a szerző vezényelte. A szólót Keönch Pál énekelte, orgonán kísért Peskó György. • A CSEMADOK Horná Fotőft-i (fel­­sőpatonyi) helyi szervezete 35 tagú vegyeskart alakított. ® A Csehszlovákiai Rádió magyar adása 1974 novemberében fejezte be öntevékeny énekkarainak bemutatását a Fáklya című műsor keretében. Az említett adásban összesen 12 énekkar szerepelt. A felvételeket Ginzery Ár­pád készítette. Az akció méltó befeje­zésére 1975. február 22-én Berencsen kerül sor, ahol fellépnek a legsikere­sebben szereplő énekkarok. Ä A bratislavai Tátrán Könyvkiadó nemrég jelentette meg — szlovák nyelven — dr. Michal Palovéík tollá­ból — Németh-Samorinsky István, a közismert bratislavai zeneszerző élet­rajzát és életművének méltatását. Az író részletesen foglalkozik Németh Ist­ván pedagógiai munkásságával, zene­szerzői tevékenységével és előadómű­vészi sikereivel. A könyv több figye­lemre méltó adatot tartalmaz Németh István karnagyi munkásságáról is, melyet a bratislavai Toldy-kör, majd a Bartók Béla énekkarban fejtett ki hosszú éveken keresztül. A könyvhöz magyar és német nyelvű rövid tar­talmi összefoglalót is csatoltak. Kap­ható minden könyvesboltban, ára 17,— korona. ® A CSMTKÉ sikeresen szerepelt a X. Szlovákiai Énekkari Fesztivál ju­biláns hangversenyén 1974. december 8- án Bratislavában, a Szlovák Filhar­mónia hangversenytermében. Előadá­sában magyar, szlovák és szovjet szerzők művei hangzottak el. ® A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nép­­művészeti Központ 1975 tavaszán első ízben rendezi meg külön a magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok ke­rületi seregszemléjét. Az énekkarok körében már most nagy az érdeklő­dés a rendezvény iránt. ® A Bratislavai Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB 1974. november 9— 10-én megrendezte az énekkarok és az éneklő csoportok vezetőinek or­szágos munkaértekezletét; ezen 36 személy vett részt. Schleicher Lász­ló, Janda Iván, Ág Tibor, Hritz Júlia és Viczay Pál tartottak előadást. Az értekezleten értékelték az elmúlt év eredményeit és megbeszélték az 1975. évi feladatokat, tekintettel a felszaba­dulás 30. évfordulójára. Az idén ün­nepli fennállásának 55. évfordulóját a Füleki Munkásdalárda és 10. évfordu­lóját a szepsi vegyeskar. — Viczay — s CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósít* hót 11

Next

/
Thumbnails
Contents