A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-04 / 14. szám
Olvasóink a felszabadulásról ■B első Calovóval (Nagymem gyérrel) kapcsolatos emf I M lékeim majdnem har- AA mine évvel ezelőttről va• ■ OKk lók. Pöttömnyi emberke lévén valószínűleg inkább terhére, mint hasznára voltam apámnak, amikor egy zsák napraforgó maggal és egy demizsonnal vonatra szálltunk és Megyerre utaztunk. Ma már nem tudom, hol, melyik utcában volt aí olajűtő, ahol illatossá pirították a magot, majd aranyszínű olajat sajtoltak ki belőle. Emlékszem, már ott, a présházban, nagy karéj kenyerekre fogtuk föl a csöpögő meleg olajat („álé“ — ml így mondtuk), és sóval megszórva nagyokat majszoltunk belőle. A kisajtolt napraforgómag a présben szabályos formájú „pogácsák-Miklós Tibor, a Milex vállalat üzemgazdásza ká“ állt össze; dolgunk végeztével ezt is hazavittük az állatoknak. Megyer tehát sokáig az „álé“ városa volt számomra. Ma, közel harminc esztendővel később Nagymegyer a dunaszerdahelyí járás másik két kisvárosához hasonlóan éli a maga békés, látszólag esemény nélküli, de belső fejlődését tekintve mégis mozgalmas életét. Aki az utóbbi években többször is ellátogatott Nagymegyerre, annak nem kerülhette el figyelmét a városka jellegének, arculatának fokozatos megváltozása. A város peremterületein a járás néhány legnagyobb ipari üzeme hívja fel magára a figyelmet, s bent a központban korszerű lakóháztömbök, középületek és új üzletek, parkok és zöldsávok tanúskodnak a folyamatos fejlődésről. A város gazdasági, kulturális és sportéletéről az idegennek nagyon nehéz átfogó képet nyújtania, ezért hát mégiscsak legjobb az illetékesekhez fordulni. Tamási Gyula, a városi nemzeti bizottság titkára: — A Nemzeti Front választási programjából eredő feladatok teljesítéséről az elmúlt év végén megtartott nyilvános pártgyűléseken számoltunk be a lakosságnak, örömmel tettünk eleget ilyen irányú kötelességünknek, hiszen csaknem valamennyi feladat teljesítését a társadalmi összefogás segítette elő. Az elmúlt évben valahogy nagyon meg tudtuk mozgatni az embereket. A tömegszervezetek képviselői egyenesen a nyakunkra jártak, folyton kérdezve, mit kell még csinálni, mert ők teljesíteni akarják a város összesített kötelezettségvállalását. Ennek a társadalmi aktivitásnak köszönhető, hogy a strandfürdő első két medencéje hallatlanul rövid idő alatt elkészült, s már tavaly augusztusban üzemelni kezdett. Ebben az esztendőben a gyermekmedencét és az ötven méteres sportuszodát szeretnénk átadni rendeltetésének. Az ideális környezetben — egy százöt hektáros erdőben — épülő fürdőtelepről nagyon szívesen beszél a vnbtitkár. Az már ma biztos, hogy a fürdőtelep teljes kiépülte után lényegesen megnő az egyenletesen fejlődő KISVÁROSI KÉPEK KANOVITS GYÖRGY FELVÉTELEI Nemrégen adták át rendeltetésének a 2 miliői Kés költséggel épült korszerű óvodát. Ebben az épületben a kényelmet és gondoskodást cigánygyermekek élvezik Nagymegyeri utcarészlet Nagymegyer idegenforgalma. A tervrajzok szerint csúcsidőben mintegy tízezer látogató befogadására lesznek alkalmasak az üdülőközpont különböző létesítményei. A város lakosságához mérten nagyon tekintélyes szám ez. A városfejlesztés egyéb vonatkozásairól — a részletes ismertetés helyett — csak annyit: Nagymegyer tavaly megnyerte a Zselízzel folytatott városfejlesztési párosversenyt. A város gazdasági életében az országos viszonylatban is ismert ipari és mezőgazdasági üzemek játsszák a legnagyobb szerepet. Folyamatosan jó termelési eredményeivel közülük is kitűnik a Milex vállalat tejfeldolgozó üzeme. Mórocz Béla, az üzem igazgatója: — Tavalyi gazdasági tervünket maradéktalanul teljesítettük. Exportbevételeink kerek nyolcvan millió koronát tettek ki. Elsősorban tejport és vajat szállítottunk a tőkés országokba. A tiszta nyereség tervét egymillióval szárnyaltuk túl. A tejfeldolgozó üzem dolgozóinak havi átlagkeresete 2074 korona. Ez azért is figyelemre méltó, mert a dolgozók hatvan százaléka nő. A szocialista verseny valamennyi formája meghonosodott. A város kulturális életének legfőbb irányítója, szervezője a Művelődési Ház. Ennek fiatal vezetője, Morva Pál ezt mondja: — Művelődéspolitikai rendezvényeink egész sorával tudnám bizonyítani, hogy az év folyamán szinte semmi sem kerüli el a figyelmünket. Minden egyes kulturális rendezvényünkre a városi hangosbeszélőben felhívjuk a lakosság figyelmét, és nem eredménytelenül. Az elmúlt évben fellépett színpadunkon a Lúénica, a Szőttes és az Állami Szlovák Népművészeti Együttes, nyolc előadással szerepelt a MATESZ, illetve a Thália Színpad, ugyanennyi alkalommal látogattak el városunkba ismert táncdalénekesek, beat-zenekarok. Sikeres kiállítások, író-olvasó találkozók, különféle tanfolyamok, a zenebarátok köre jóvoltából komolyzenei hangversenyek, ifjúsági táncdélutánok stb. jelzik — vagy úgy is mondhatnám — fémjelzik törekvéseinket. A Művelődési Ház idei tervei közül csak a legváltozatosabbnak ígérkezőt, említem: A CSEMADOK helyi szervezetével közösen kulturális napok megrendezését tervezzük június 19 és 26 között. A kulturális napok ideje alatt „Az árvíz — és az internacionalista összefogás tíz éve“ címmel kiállítás nyílik, amely a tíz év előtti napokra emlékeztet. A kultúra és a sport között nem szabadna olyan határozott választóvonalat húzni, mint ahogy ezt sokhelyütt teszik. Hiszen a sport tulajdonképpen testkultúra. A hírneves megyeri súlyemelők a város kultúrházában lépnek dobogóra egy-egy itthoni mérkőzésük alkalmával, a városnak ugyanis nincs sportcsarnoka. A súlyemelők első csapata éppen az elmúlt bajnoki idényben harcolta ki a Szlovák Nemzeti Ligában való szereplés jogát, s míg a kultúrház jóvoltából mérkőznie (közönség előtt) van hol, felkészülésre, edzésre már nincs hely. Dobis László, a Dinamó sportegyesület vezetőségi tagja: — Tény, hogy csak egy lebontás előtt álló lakást tudtunk biztosítani súlyemelőink részére, pedig a város sportéletében kétségkívül ők játsszák a fő szerepet. Elismerem, hogy ilyen mostoha körülmények között nagy gondot okoz a felkészülés, a folyamatos edzés, de reményünk van rá, hogy a sportpálya mellett a városfejlesztési és — szépítési ún. Z-akcióban sikerül egy tornatermet létesítenünk. Egyébként, hogy a labdarúgókról is szó essék: felnőtt csapatunk a táblázat előkelő második helyén kezdte a tavaszi idényt, bízunk tehát további sikereikben. Feltétlenül meg kell említeni a kerületi bajnokságban szereplő nagymegyeri diák labdarúgócsapat — a maga nemében páratlan — teljesítményét is: a most folyó bajnoki évad őszi idényében minden mérkőzését megnyerte, így egyelőre veretlenül áll az élen. Van Megyernek azonban egy igazi fájó pontja. A bratislava—komáromi vasútvonal több helyen is keresztezi a műutat, de leereszthető sorompó sehol sincs, csak a Nagymegyer mögötti vasúti átjárónál. Másutt szemaforok éber hunyorgása figyelmeztet a veszélyre. Itt méltóságteljes lassúsággal leereszkedik a sorompó. Tizenöt percre, fél órára, mikor hogyan. A nyári turistaidényben hosszú-hosszú autósor gyülemlik fel a sorompó mindkét oldalán: egyik vége a városban kanyarog, a másik olykor kilométereket is kitesz Komárom felől jövet a műúton. A város vezetői az Államvasutaknál már számtalanszor kérelmezték az átkelés korszerűbb megoldását, de eddig eredménytelenül. Reméljük, hogy a közeljövőben sor kerül rá. BERECK JÓZSEF hőt 4
