A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-21 / 12. szám

3 CSoMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósíts A járási szavalóversenyt többéves gyakorlatnak megfelelően — sajnos — zárt körben, a közönség kizárásával rendezik. Szükséges volna a rendezvény nagyobb népszerűsítése, melynek eredményeként — a közönség jelenlétével — a vetélkedés légköre is kellemesebbé válna. Ennyit feltétlenül megérde­mel az irodalom népszerűsítését is vállaló amatőr előadóművésretünk. DUSZA ISTVÁN MÉLTÓK A KITÜNTETÉSRE A CSEMADOK Vefké Kapusany-i (nagykaposi) he­lyi szervezetének évzáró taggyűlését Eszterhay Zsig­­mond nyitotta meg. Az 1974. évi tevékenységről Petrik Barnabás tartott beszámolót. Tavalyi első sikeres rendezvényük a hagyományos farsangi bál volt. Ezt követően vezetőség és tagság szorgos munkával készült a város nagy fia, Erdélyi János születése 160. évfordulójának méltó megünneplé­sére. Az Erdélyi János Irodalmi és Kulturális Napo­kat hatásosan és sikeresen szervezték meg. Az ün­nepségsorozat Szmutkó Viktória festő képkiállítá­­sóval, valamint Galgáczi Tibor fafaragásainak ki­állításával vette kezdetét. Mindkét kiállítás iránt jelentős volt az érdeklődés. A zsúfolásig telt műve­lődési házban Nagykapos történelmi múltjáról Haj­dúk György, munkásmozgalmáról Tancsák András, távlati terveiről pedig Veres Sándor mérnök (a jnb alelnöke) tájékoztatta a hallgatóságot. Másnap a Csehszlovákiai Magyar Könyv Napja keretében vásárlással egybekötött könyvkiállítás nyílt meg, amelyen a megjelent írók és költők — dr. Csanda Sándor, Dénes György, Gály Olga és Török Elemér — dedikálták műveiket. Az író­­olvasó találkozón Csanda Sándor a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését ismertette, Géczi Lajos pedig Erdélyi János életéről és munkásságáról tar­tott előadást. Az ünnepség utolsó napján került sor Erdélyi János szobrának az ünnepélyes megkoszo­rúzására és az ünnepi akadémiára. A vezetőség eredményt ért el a tagtoborzásban is. 1974-ben harminc új taggal gyarapodott a szer­vezet taglétszáma. Tavalyi terveikből a néprajzi múzeumot és az éneklő csoportot nem sikerült lét­rehozniuk. Ezt az adósságukat mielőbb törleszteni akarják. A vitában számos értékes javaslat hang­zót el. Megvalósításuk az új vezetőségre vár. Az évzáró taggyűlésen fontos határozatokat hoztak az 1975-ös tevékenységről. A CSEMADOK Vefké Kapusany-i (nagykaposi) helyi szervezete ebben az évben is eredményes kul­turális és népnevelő tevékenységet fejt ki. És ez érthető. Szervezetüket mindig a legjobbak között tartották számon. Méltók a nagy kitüntetésre, a CSEMADOK emlékéremre, melyet a Szövetség meg­alakulásának 25. évfordulóján a központi bizottság­tól kaptak. A kitüntetés és az elismerés további jó munkára serkentse őketl MAG GYULA NÉHÁNY SORBAN 0 A CSEMADOK Turnianskó Nová Ves-i (torna­­újfalusi) helyi szervezete megalakulásának negyed százada alatt jelentősen hozzájárult a falu népé­nek politikai és kulturális fejlődéséhez. Tavaly a ve­zetőség nagy gondot fordított a szervezeti élet meg­szilárdítására, a taglétszám növelésére és a tagok fokozottabb aktivizálására. Múlt évi tevékenységük bemutatását a „Dalol az ősz” című dalosestjükkel kell kezdeni. Ezen az estén idős emberek szerepel­tek együtt a SZISZ helyi szervezet tagjaival. Bemu­tatkozott a közönségnek Fecsó Pál is, a vidék köl­tője. Április közepén Mázik Mihály karnagy vezeté­sével már szerepelt o vegyeskor. A szívós, fegyel­mezett próbák meghozták a várt eredményt. A CSE­MADOK megalakulása 25. évfordulójának ünnep­ségén az énekkar egész estét betöltő műsort adott. Tornaújfalun rendezték meg a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny járási fordulóját. A férfikórus bejutott a döntőbe, amelyre Buzicában (Buzicán) került sor. A kerületi elődöntőt Coltovó­­ban (Csoltón) rendezték meg. Innen azonban már nem jutottak tovább az országos döntőbe. Az egyik csoport ugyanis ötvenkét népdalt gyűjtött, s így pontszómban megelőzte a tornaújfalusiakat. A he­lyi szervezet tagsága politikai akciókba és faluszé­­pítési munkákba is bekapcsolódott. A 140 tagú he­lyi szervezet elnöke, Ternei Árpád, az 1975-ös esz­tendő teendőiről elmondotta, hogy szorosabb kap­csolatra törekednek a község tömegszervezeteivel, különösen az ifjúsági szervezettel. Velük együtt akarnak aktívan bekapcsolódni a jelentős évfordu­lók megünneplésébe. Citeraegyüttest alakítanak, amely a jövőben a vegyeskórussal és a SZISZ helyi szervezet leánytánccsoportjával közösen lép fel. Iro­dalmi színpadot hoznak létre, és segítenek a „Nyug­díjasok és fiatalok” vetélkedő előkészítésében és lebonyolításában. A falu szépítésében négyszáz, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején háromszáz órát dolgoznak le társadalmi munkában. LIPTAK LAJOS # Tavaly kezdte meg tevékenységét a hrobohovói (alistáli) énekkar. A tagok lelkesedése nem Ismert hotárt. Srikhart Lajosné és Teleky Miklós (járási tanfelügyelő) karnagyok érdeme, hogy már hat si­keres fellépést mondhatnak magukénak. A CSEMA­DOK évzáró taggyűlésén népdalfeldolgozásokkal és többszólamú kórusművekkel szerepeltek, s műsoruk­kal elnyerték a közönség tetszését. Megemlékeztek Bárdos Lajos Kossuth-dijas zeneszerző 75. születés­napjáról. Az ünnepi estet egy Bárdos szerzemény eléneklésével tették felejthetetlenné. Szikhart Lajos­né érdeme, hogy az énekkar ma már figyelemre­méltó kulturális munkát végez. Persze, már a kez­det kezdetén támogatásra talált a község vezetői­ben, az iskola igazgatóságában és a lelkes közön­ségben. TELEKY IZABELLA # Bodolló (Kóficé—Kassa-vidékl járás) község kulturális életében fordulópontot jelentett a község felszabadulásának 30. évfordulója. Ebből az alka­lomból adták ót rendeltetésének a „Z"-akcióban épített épületet, amelyben egy tágas, modern, kul­turális célokat szolgáló terem is van. A másfél mil­lió korona költséggel készült épület építéséből az efsz és a tömegszervezetek jelentős mértékben ki­vették részüket. így a bodoilóiak most már pezs­gővé tehetik a kulturális életet. Az ünnepélyes át­adásra készített kulturális műsor biztató Kicsik, nagyok, CSEMADOK és SZISZ tagok másfél órás műsort adtak. GAZDAG JÓZSEF Bodollón erre az impozáns, új épületre büszke most a község lakossága (Heinrich Sándor felvétele) JÓKAI MÓR emlékest A CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezete meg­emlékezett Jókai Mór születésének 150. évforduló­járól, A színvonalas emlékest megrendezésében a Komensky Egyetem bölcsészkara magyarszakos hall­gatói Is részt vettek. Dr. Csanda Sándor egyetemi tanár tartott ünnepi előadást. Érdekesen és tanul­ságosan elemezte a nagy író Aranyember és Mire megvénülünk című regényeit. Az emlékestet Csá­szár Ildikó érett zongorajátékával nyitották meg és fejezték be. 0 olvasott fel a Mire megvénülünk című regényből is egy részletet. CSÉPLŐ FERENC Ki volt ZALKA MÁTÉ? Amikor a CSEMADOK zeliezovcei (zselizi) helyi szervezete munkotervébe foglalta a Zalka Máté emlékestet, sokan megkérdezték: ki az a Zalka Máté? A művelődési ház zsúfolásig megtelt kis­termében Siposs Béla tanár és a gimnázium diák­jai ismertették a hallgatósággal a magyar és a nemzetköri munkásmozgalom kiváló harcosának életét és életművét. Zalka Máté első kötetei (Láza­dás, Mese egy magyar leányról, A hadjárat vége) kisregényeket, elbeszéléseket és karcolatokat tar­talmaznak. Az író a háborúbon szerzett tapaszta­latait és élményeit dolgozza fel. Orosz hadifogság­ba kerül, bekapcsolódik a munkásmozgalomba, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom védelmére vörösgórdista egységeket szervez. Ezek parancs­nokaként részt vesz a Krasznojarszk körüli harcok­ban és Kijev felszabadításában. A polgárháború utón Moszkvában él, a szocialista irodalomért har­coló írócsoport egyik nagyon tevékeny tagja, az Állami Könyvkiadó egyik vezetője, majd a Forra­dalmi Színház igazgatója. 1936-ban Spanyolország­ban Lukács Pál tábornok néven szervezi a köztár­saságért harcoló nemzetközi brigádokat. 1937. jú­nius 11-én a teureli csatában hősi halóit hal. Leg­ismertebb műve a Doberdo című regény. ÁBEL GÁBOR AHOL A TAGSÁG ZÖME FIATAL A CSEMADOK Maly Blahov-i (sikabonyi) helyi szervezetének 150—160 tagja van. A Szövetség megalakulása 25. évfordulójának sikabonyi ünnep­ségén könyvjutalomban részesítették azokat, akik jól dolgoztak, A fiataloknak értékes társasjátékok­kal kedveskedtek. Miklós István és Tobl László el­ismerő oklevelet kaptak. Az egységes földműves­szövetkezet vezetői televíziót ajándékoztak a CSE­MADOK sikabonyi helyi szervezetének. A készüléket a művelődési ház klubhelyiségében Helyezték el. CSIBREI ANNA A SIKER NEM MARADT EL A Vöröskereszt strekovi (kürti) helyi szervezete megtartotta évzáró taggyűlését. A szervezetnek 496 tagja van. Az önkéntes véradók csoportjába 48-an tartoznak. A jól képzett ápolónők 750 esetben nyúj­tottak elsősegélyt a rászorulóknak. A fiatalok szín­darabot tanultok be. Tizenhárom előadás tanús­kodik o sikerről. Tóth Miklós Kutyaszorító című víg­­játékát szintén bemutatták, Több kirándulást szer­veztek hazánk szépségeinek a megtekintésére. Az évzáró taggyűlés az iskolások és az óvodások mű­sorával ért véget. Maradandó élményt jelentett Pe­reszlényi Irén tanítónőnek, a CSEMADOK KB Szőt­tes népművészeti csoportja szólóénekesének fellé­pése. — pr — 3 CSFJVÍADCK éleiéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósíts Köti 11

Next

/
Thumbnails
Contents