A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-21 / 12. szám
Negyven évvel ezelőtt... Kelet-Szlovákia mezőgazdasági dolgozói mozgalmas forradalmi múltra tekinthetnek vissza. A kapitalizmus idején ádáz gazdasági és politikai harcot vívtak a nagyarányú kizsákmányolás ellen. Ez volt a helyzet főleg a régebbi mezőlaborci járásban, amely gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásban a köztársaság egyik legelmaradottabb vidékei közé tartozott. Lakosságának javarésze földműveléssel foglalkozott. Mivel azonban a sjlány föld terméshozama alig érte el a szlovákiai átlag felét, panaszos volt a kenyér, fokozódott az ínség és a nyomor, növekedett a nép eladósodása. A tőkés rendszer leggyűlöltebb kiszolgálója, a végrehajtó, állandó rettegésben tartotta a lakosságot. Csupán 1933-ban nem kevesebb mint 1200 végrehajtást foganatosítottak a mezőlaborci járásban. Néhány ilyen „hivatalos kiszállás“ gyászos következményekkel járt. 1936-ban például Dvorianky községben elárverezték Ján Tirpák egész vagyonát, amivel a Tirpák-házaspárt öngyilkosságba kergették. A München előtti köztársaságban a volt Eperjes Zsupa területén 19 812 kisgazda vesztette el minden vagyonát. Frantiáek Zubka kommunista képviselő 1936. március 17-én ismertette a kelet-szlovákiai parasztság súlyos helyzetét a parlamentben, ahol többek között ezeket mondotta : „Ki ne ismerné Habura községet, amely után felkiáltójel kívánkozik dr. Hodia választókerületében! A- jánlom az uraknak, hallgassanak meg egy rövid szociológiai beszámolót erről a községről: 1936 januárjában 30 földművesnél végeztek statisztikai adatfelvételt s megállapították, hogy adósságaik 156 075 koronát tesznek ki. Huszonnégy földművesnél 199 esetben járt a végrehajtó. 212 személy összesen harminc helyiségben lakik, minden helyiségre tehát hét-hét személy jut. Összesen 47 embernek van ágya, vagyis minden ágyra 4 1/2 személy jut. Húst évente egyszer, legfeljebb kétszer látnak, karácsonykor s esetleg húsvétkor. Harminc háztartásból csak négy család mosdlk szappannal, de azok is csak vasárnap. Fogkefét, színházat, mozit nem ismernek. Orvost csak rendkívüli esetben hívnak, lehetőleg a halál előtt. Egyes házakban a kenyér teljesen ismeretlen fogalom, egyes családoknál sót sem találni. Negyven esztendővel ezelőtt, 1935. március 13-án végrehajtó érkezett Certiinére, az ínség pokoltornácára. Dimun Iván háza felé tartott, hogy az Agrárbank követelésének fedezésére elvigye a szegény földműves utolsó tehénkéjét. Dimun az istálló ajtaja előtt elállta a végrehajtó útját s kijelentette, hogy a tehenet még száz csendőr sem viszi ki onnan. A végrehajtó erre karhatalmi segítségért folyamodott, a csendőrség beavatkozását kérte. Alig szerzett erről tudomást a falu népe, hatalmas tömeg verődött össze Dimun háza előtt és megakadályozta a végrehajtás foganatosítását. A túlerő elől meghátrálva a csendőrök viszszavonultak a laktanyába, de magukkal hurcolták Dimunt. A zendülő tömeg közben 200 főre szaporodott, és a csendőrlaktanya elé vonulva Dimun szabadon bocsátását követelte. Az emberek kőzáport zúdítottak az épületre és betörték az összes ablakokat, a kövek több csendőrt megsebesítettek. A bentrekedt csendőrök a nép fokozódó dühétől megijedve jobbnak látták Dimunt kiengedni. A falusiak azonban tudták, hogy a dolog nem marad annyiban, jön a megtorlás. Egész éjjel talpon maradtak tehát, sőt megállapodtak a szomszédos Habura lakóival, hogy szükség esetén segítségükre jönnek. Másnap, március 14-én egy szakasz csendőr közeledett Certiinéhez. A faluban félreverték a harangot, a haburaiak pedig a szomszéd A éertitnei harangláb. 1935. március 14-én félreverték a harangot; ez figyelmeztette a falu népét a csendőrök érkezésére község lakóinak segítségére siettek. Egyszerre érkeztek Certiinére a csendőrökkel. A csendőrosztag parancsnoka felszólította a tömeget, hogy oszoljon szét, de az agyongyötört, elkeseredett emberek harcos tüntetéssel a végrehajtások felfüggesztését követelték. Erre Vacek csendőrparancsnok jelt adott a tömeg megrohamozására, de az emberek ellenálltak. Közelharcra került sor a csendőrök és a parasztok között. A zendülők kövekkel, karókkal és más kezük ügyébe eső tárgyakkal visszaverték a támadást és a csendőröket beszorították a laktanyába. Amikor az újból bentrekedt csendőrök távbeszélőn erősítést akartak kérni, a falubeliek elvágták a telefonhuzalokat és így elszigetelték a csendőröket a külvilágtól. A járási hivatal főnöke rosszat sejtve egyik hivatalnokát paraszttej • vaj • sajt A lejnek, mint fehérje- s vitamintartalmú élelmiszernek nagyon fontos szerepe van a táplálkozásban. De amig a palackozott vagy csomagolt liter tej, a sajtok, a vaj, a tejföl, a túró, a tejszin, a joghurt s a gyerekek között oly kedvelt tejszínes krémek eljutnak a boltokba, nagyon sok ember szorgoskodik azon, hogy minél frlsebbek, izletesebbek legyenek. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) tejfeldolgozó üzemben Jozef Králik üzemgazdásszal a gyártási folyamatok gazdasági hátteréről beszélgettem. — Az üzemi pártszervezet gyűlésén éppen a múlt héten vitattuk meg az idei racionalizálási Intézkedéseket — kezdi Krállk elvtárs. — Alaposan fel kell készülnünk s mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hozzánk kerülő nyersanyagból semmi se vesszen kárba, a kész termék a lehető legjobb minőségben kerüljön a fogyasztóhoz, de még arra is ügyelnünk kell, hogy állandóan csökkenjenek a gyártási költségek, növekedjen a munkatermelékenység és takarékoskodjunk az energiával, az alapanyagokkal. Az idén 65 ezer korona értékű energiát akarunk megtakarítani. Jobban megszervezzük a szállítást, ami által megtakarítjuk a múlt évi üzemanyagfogyasztás 10 százalékát. Szigorítjuk az anyaggazdálkodást, csak a szabványban meghatározott mennyiséget adjuk ki egyszerre a raktárból. — Mezőgazdaság — időjárás — tejtermelés egymással összefüggő fogalmak. Mennyiben vannak kihatással az üzem termelésérei — A nyersanyag, a tej folyamatos felvásárlásának biztosítása az első dolog, ami befolyással van a termelésre. Itt van például az elmúlt év. Szeptember végéig ment minden, mint a karikacsapás, aztán jött az árvíz s igen nehezen, mindössze 100,4 százalékra tudtuk teljesíteni a tervet. — Értesüléseim szerint önök tejport is készítenek. — A száritó 1974 májusától üzemel. A már említett tejhiány következtében ruhába öltöztetve Certiinére küldte, aki onnan visszatérve jelentést tett a történtekről. A következő napon erős csendőrosztag indult Certiinére, de a haburaiak útközben kőzáporral fogadták őket. Így újabb összetűzésre került sor. Mindkét részről több lövés dördült el. A fegyveres túlerővel szemben a parasztok végül is kénytelenek voltak meghátrálni. Tették ezt már csak azért is, hogy elejét vegyék a további vérengzésnek. Egy nappal később y>bb száz csendőr szállta meg a két zendülő községet. A zendülés óriási felháborodást váltott ki országszerte. Hatalmas arányú szimpátiatüntetéseket rendeztek Prágában a Köztársaság téren, és Bratislavában is több üzemben voltak rokonszenves tüntetések. Már 1935. március 16-án tömegek követelték felháborodva, hogy vonják vissza a csendőröket a megszállt községekből és szüntessék be a végrehajtási eljárásokat. Az események hatására Való, Steiner és Slivka kommunista képviselők haladéktalanul a felkelés színhelyére siettek, hogy pártjukat fogják a bátor harcosoknak. Zápotocky elvtárs a parlament azonnali összehívását követelte, ahol a belügyminiszter tájékoztatta a jelenlevőket a helyzetről. A burzsoá sajtó javarésze a kommunistákat támadta, akik „felbújtották a parasztokat“. A felkelés elfojtása után féktelen csendőrterror dühöngött. 1935. március 18-án nyolcvankét parasztot bilincsbeverve a kassai ügyészség fogházába szállítottak, és a legkegyetlenebb kínzásokkal vallomásokat, csikartak ki belőlük. A felkeléssel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a kommunista párt szerepéről. A fellázadt parasztság élére a zendülés első pillanatától kezdve kommunisták álltak, és így a felkelés szervezett jellegű lett. Az áldozatok vére nem folyt hiába. A két falu népe bátor kiállásával kiverekedte a nyomor átmeneti enyhítését és a végrehajtások beszüntetését. RÓJÁK DEZSŐ jelenleg, sajnos, csak egy műszakban, Hogy valamelyest pótoljuk a teljesítménykiesést, tojást szárítunk a baromfiüzem részére. Üzemünk, a szárítóberendezést leszámítva, régi, elavult; napról napra újabb és újabb problémákkal állunk szemben. Mivel az új gyár építését csak 1980-ban kezdjük, rekonstrukciót kell végrehajtanunk. Felújítottuk a vajüzemet, ezzel javult nemcsak a vaj, de a tejföl gyártási folyamata és minősége is. Műszaki újításokkal növeljük a sajttermelést. A nagyobb munkatermelékenységet jobb munkaszervezéssel igyekszünk elérni. A felsorolt adatok, kiegészítve még azzal, hogy a munkatermelékenység 1973-tól 1974-ig 45 ezer koronával növekedett, önmagukért beszélnek. Bizonyítják, hogy a rimaszombati tejüzem vezetői s dolgozói, híven a párt XIV. kongresszusának határozataihoz, megbirkóznak a feladatokkal. Persze, amig a tejtermelés a rimaszombati járásban nem kerül biztos alapokra, csak belső — kis hatású — intézkedésekkel befolyásolhatják a termelés mennyiségét. A minőségért és a gazdaságos termelésért vállalják a felelősséget, hisz most is határozatban rögzítették a műszaki normák szigorúbb betartását. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvitele l-k&t 6
