A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-14 / 11. szám

műsoros est kigondolója és főszervezője, egy friss agyú ötletgyáros, már he­tekkel a rendezvény előtt nyaká­ba vette a Bratislava környéki helységeket, hogy a készülő má­tyásföldi klubesthez megfelelő díszletet találjon. Mivel ez a kel­lék történetesen csöveskukoricá­ból font koszorú lett volna, szem­­fülesség és lelemény nem segített —- fővárosunk környékén ugyanis a kukorica-koszorú „hiánycikk". Az otthonról kért farsangi fánk (pampuska) sem érkezett meg időben arra a bizonyos szerda estére, így a közönség kénytelen­kelletlen kofolára fanyalodott. De sorjázzanak csak az esemé­nyek úgy, ahogyan a színen megestek. Amikor — kissé megkésve — megérkeztem a József Attila Klub klubhelyiségébe, _ a teremben már szokás szerint sűrű füst kavarog és minden szék foglalt. Az utóbbi újdonság szá­momra, mert tavaly és az azelőtti egy-két iskolaévben már a tős­gyökeres klubosok is kezdtek el­elmaradozni a szokásos össze­jövetelekről, ugyanis nem akadt köztük alkalmas fiatalember, aki kezébe fogta volna az „elbitan­­golt" bratislavai egyetemisták ügyét, illetve — tárgyilagosabb fogalmazásban — a tagság na­gyobb részét érdeklő műsorokat, előadásokat tudott volna szer­vezni. Újabban lemezbemutató, zenés est, diáklapokról szóló vita­est, iró-olvasó találkozó vonzza az azelőtt elmaradozókat. Ezen­kívül a IÁIK „időszaki közlönyt" is indított Új Horizont címmel. Alakulóléiben van az ifjúsági klub irodalmi csoportja és szín­játszó köre is. Szóval, a közönség jócskán összejött, bár szemmel láhatóan kevesebben vannak, mint egy Ómega-esten. Akinek csak vala­mire való énekhangja van, az éppen a soros dalt, az „Elment a farsang" címűt próbálgatja. Az asztalokon — kézügyben — sokszorosított papírlapok: az em-' Htett dal szövege több példány­ban. Oros Gyula flótán játssza a dallamot, majd velünk énekel, mígcsak úgy-ahogy tisztán hang­zik a dallam s hibátlanul a szö­veg. Ezután — a változatosság kedvéért — rövid táncképzés („táncház") kezdődik: éz a mai este fő attrakciója. A' csárdás alaplépései. Könnyen elsajátít-Az az ember, aki először lép be egy távíróhelyiségbe, — is­meretlen lévén — egész bizto­san megsértődik, mivel az üd­vözlés, a várt „fogadtatás" el­marad. Csupán a tóvírógép ko­pogása és a villámgyorsan dol­gozó ujjak világosítják fel az illetőt: ezen a helyen senkinek sincs ideje a „vendégek" üd­vözlésére, mert a gyors munka itt mindennél fontosabb. Zimkáné Janiga Edit már hat éve a stúrovói (párkányi) pos­ta alkalmazottja, s egy éve dol­gozik ezen az igényes munka­helyen. — Hogyan lett Editke táví­­rásznő? — először is erre a kérdésre várunk tőle választ. — Diákkoromban sohasem gondoltam arra, hogy egyszer majd ez a szakma lesz a hiva­tásom. Az érettségi után egy TÁNCHÁZ Molnár János felvétele ható rögtönzések. Később né­hány cifrázás. Majd ismét éneke­lünk. Ezúttal a „Tele gyöngyvirág­gal" című népdalt. Segít a zon­gora is. Aztán Szarka Laci mesét mond — nyelvjárásban. Egyszer­­csak valaki fölfedezi, hogy a kö­zönség sorai közt rejtezik egy — Budapestről szünidőre hazaruc­cant — néprajzszakos fiú. A ren­dezők azonnal közrefogják és a színpad elé vezetik. Rövid elő­adást rögtönöz a népi táncról, majd a táncház-mozgalomról be­szél. Utána ismét ének és tánc következik. Sok még most is a bátortalan próbálkozó, aki csak hosszas unszolásra áll a táncosok közé. Nem tudják még teljes ideig elárusítónőként dolgoz­tam, ezt a foglalkozást azon­ban nem tudtam megszeretni. Jelentkeztem a postára, ahová akkor telefonkezelőként vettek fel. Később férjhez mentem, s a főnököm biztatására jelent­egészében fölfogni a közös ének­lés és tánc jelentőségét és tar­talmát. Meg kell még tanulniuk, hogy a népművészet közös mű­velése teremthet csak igazi kö­zösséget az unatkozó, idejüket unalmas fecsegéssel elverő asz­taltársaságokból. EPILÓGUS: Semmi alapos okunk sincs arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeket idejétmúlt vállalkozásnak nevez­zük. Sőtl Az Irodalmi Szemlében az idén induló Hazai Tükör, Ág Tibor népdalgyűjteménye, az Édesanyám rózsafája, az újjá­ébredő népdalversenyek és se­regszemlék, a Magyarországon gombamódra szaporodó — s népzenét játszó — együttesek, a táncházak egész sora azt bizo­nyítja, hogy a IÁIK műsorválasz­tása nemcsak szerencsés, hanem időszerű is volt. Elképzelhetőnek tartjuk ezek után például egy csallóközi, gömöri, vagy zoboralji „táncház" megrendezését is. Hogy jobban értsük egymást... VARGA IMRE keztem a tóvírászképző tanfo­lyamra. Három hónapig voltam távol, a csehországi Chvojno városkában. Természetesen cseh nyelvű előadásokat hallgattam, s bizony sokat kellett tanulnom, hiszen a cseh nyelv eleinte meglehetős nehézségeket oko­zott. Erős akarattal azonban minden akadály legyőzhető. Aztán jelenlegi munkájáról beszél: — A mi szakmáókban a leg­fontosabb a pontosság és a gyorsaság. Mint távirat-űrlapo­kon is olvasható, különböző tí­pusú táviratok vannak. Legelő­ször az „U" betűvel megjelölt, sürgős táviratokat, majd az úgynevezett „közönséges" távi­ratokat, végül pedig a dísztá­viratot és a levéltáviratot kell továbbítani. Szép és izgalmas foglalkozás Zimkáné Janiga Edité, aki meg­szerette és élvezettel végzi mun­káját. S ami a fő: mindig gyor­san és pontosan. DANIEL ERZSÉBET A táv ír aszna • A Moldovai SZSZK- ban levő M. I. Kalinin konzervgyár termékei­nek az egész Szovjet­unióban jó hírnevük van. Nemrégiben új termékeket kezdtek gyártani, ezek válto­zatosabbakká teszik a szovjet dolgozók ét­lapját. A gyümölcsök és zöldségek kombi­nált változatait a ter­melők néhány vita­minfajtával gazdagí­tották. • N. Síjük, az Észt SZSZK-ban fekvő Kajs­­tesi erdőgazdaság dolgozója munka köz­ben egy régi érmék­kel teli bográcsot ta­lált. A leletet átadta a Piarnus Múzeum archeológusainak, akik megállapították, hogy az érmék a XVI. szá­zadból származnak, a bogrács azonban jó­val öregebb, s éppen ezért értékesebb is. • A lipcsei állatkert tigris- és oroszlánkölykei hamar megszerették Do Thi Ha ót, aki 1973-ban jött Vietnam­ból az NDK-ba, hogy megismerkedjen állatszelídítő kol­légáinak életével és újjabb tapasztalatokat szerezzen. 0 Barbra Streisand új filmjének cime: Péter kedvéért. Egy ifjú asszony valóban megtesz mindent a férje, Péter kedvéért, beleértve a szélhámos­ságot is. Mert bár Péter szorgalmas, a­­mihez nyúl, az nem változik arannyá, sőt... Pétert Michael Sarra­zin alakitja, aki Jane Fonda partnere volt A lovakat lelövik, u­­gye? cimü filmben.

Next

/
Thumbnails
Contents