A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-07 / 10. szám

s’CSTüMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosítá elvtársnak, a helyi pártszervezet elnö­kének, elismerő, dicsérő és egyben buzdítá szavait. Mindketten magasra értékelték a helyi szervezet 1974. évi tevékenységét. A község felszabadulá­sának 30. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepség sikeréhez nagyban hozzájárult a CSEMADOK helyi szer­vezete elsősorban méltó és tartalmas kultúrműsor biztosításával. Dobó Gá­­borné az éneklő csoport ruhagondjai­ról, Tárcy Viola a hagyományőrzés fontosságáról és szépségéről, furcsák János a valomikori színjátszók sikerei­ről beszélt. Laczkó József kiemelte a pedagógusok iskolán kívüli kulturális tevékenységének fontosságát. Leszö­gezte, hogy ezen o téren Klstárkány­­bon nincs probléma. A tanítók min­den kulturális megmozdulásban közre­működnek. ígéretet tett, hogy mindent elkövet a színjátszás felújítása érde­kében. Horváth János a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség helyi szerve­zetével való gyümölcsöző együttműkö­désről, Fülöp Sándor a MATESZ és a Thália Színpad fokozottabb támogatá­sáról beszélt. Az 1975 évi munkaterv minden hó­napra konkrét és igényes célokat, fel­adatokat tűz a szervezet elé. Elnökké a tagság Ismét Juhász Lászlót választotta meg. Úgy érzem, Kistárkányban minden feltétel megvan ahhoz, hogy az évzá­rón elfogadott célkitűzéseket mara­déktalanul valóra is váltsák. MAG GYULA EGY LELKES PEDAGÓGUS A szocialista tanító munkaideje nem fejeződik be az utolsó tanítási óra vé­gét jelző csengőszóval. Tovább folyta­tódik a politikai és társadalmi szerve­zetekben. A jó pedagógus nemcsak az órán oktat, nevel, henem a párt cél­kitűzéseinek propagálója és magyará­zója is. Apa Vilmos, az Ipelsky Sokolec-i (Ipolyszakállasi) Általános Iskola lel­kes pedagógusa ilyen nemes tulaj­donságokkal rendelkezik. At oktató­nevelő folyomat igényes feladatainak példás teljesítése mellett, aktív iskolán kívüli tevékenységet folytat: a hnb tit­káraként becsülettel teljesíti a reá há­ruló feladatokat. Ennek bizonyítéka a község felszabadulása 30. évfordulója alkalmából neki adományozott dísz­oklevél. Politikai megbízatása mellett, mint zeneszakos, karmesteri tanfolyamot végzett pedagógus, szabad Idejének nagy részét a népdalok ápolására fordítja. Apa Vilmos tanítá két élen­járó éneklő csoport vezetője. Már két­szer szerepelt a Tavaszi szél vizet á­­raszt országos döntőjében, és 1974- ben csoportja pedig a IV. kategória győztese lett. Apa Vilmos pedagógus, mind a po­litikai, mind a kulturális életben ered­ményes munkát végez. BUDAI ERNŐ Margittay Agl és Szilágyi Tibor a Makrancos hölgy egyik jele­netében (Foto: archív) NAGY ÉRDEKLŐ­DÉSSEL VART VENDÉGJÁTÉK Bratislavába látogat a buda­pesti József Attila Színház Csupán néhány nappal a belg­rádi színművészek nagy sikert aratott bratislavai vendégsze­replése után, újabb jelentős színházi esemény színhelye lesz a szlovák főváros. Március 10— 11-én, a Hviezdoslav Színház színpadán a nálunk is jól is­mert budapesti József Attila Színház mutatkozik be a bra­tislavai közönségnek. A budapesti művészek kétna­pos vendégszereplésük első es­téjén Kertész Ákos: Névnap cí­mű nagysikerű komédiáját mu­tatják be, Horváth Sándorral, Szemes Marival, Margittay Ági­val a főbb szerepekben, de az előadásban színre lép még Soós Lajos, Kállay Ilona, Ma­­kay Sándor, Örkényi Éva, Báró Anna, Bakó Márta és Zoltay Miklós. Március 11-én Shakes­peare egyik legnépszerűbb víg­játéka: A makrancos hölgy sze­repel műsoron. A Seregi László rendezte előadás szereplői Téry Árpád, Bánsági Ildikó, Margit­tay Ági, Boroás Gabi, Pálos Zsuzsa, Fülöp Zsigmond, Szilá­gyi Tibor és még többen mások az ismert budapesti művészek közül. A József Attila Színház ven­dégjátékát nagy érdeklődés előzi meg Bratislavában, hiszen a Vígszínház több évvel ezelőtti vendégszereplése óta, a közön­ségnek ismét egyszer alkalma nyílik személyesen is találkozni a világszerte jó hírnévnek ör­vendő magyar színházművészet­tel. (b—) „DALOLJ SZIVEM, ZENGJEN A SZŐ"... A népdalban ott tükröződik egy nép minden öröme, fájdalma, egész élete.' összekötő kapocs, híd tud lenni né­pek, nemzetek között. A falu egyhan­gú hétköznapjai közé is ünnepként ékelődik be egy-egy magyar nóta- és népdalest. Vojnice (Bátorkeszi) köz­ségben a CSEMADOK megalakulásá­nak 25. évfordulója tiszteletére dalos­ünnepélyt rendezett a helyi szervezet. Nagy volt az érdeklődés, csoportosan érkeztek a fiatalok és az Idősebbek. A nézőtér zsúfolásig megtelt. A szín­pad díszítése egyszerű, de ötletes volt. A műsort Sidó Szilveszter tanító konferálta. Mind a tizenkét énekes igyekezett a lehető legjobb teljesít­ményt nyújtani. A kilencedikes Ifj. Fe­hér István csengő gyermekhangja épp úgy utat talált az emberek szívéhez, mint Szenczl Pista bácsi vidám nótá­­zása. A műsorban minden korosztály­ból szerepelt valaki. Kiemelkedő tel­jesítményt nyújtottak dr. Pethő Györgyné, Domonkos Péterné, Kis Ti­bor és Vandó Gábor. De a többi éne­kes sem keltett csalódást. Az évforduló alkalmából megrende­zett színvonalas nótaest szervezéséért Szenczl Gizella, Sidó Szilveszter és La­­mi Vlncze tanítókat Illeti elsősorban dicséret. A jól sikerült műsor végén a közönség már annyira bemelegedett, hogy csak úgy zengett a kultúrház a Szánt a babám című népdaltól... MIRIÁK FERENC hírmozaik • A CSEMADOK janiki (jánokl) he­lyi szervezete megtartotta évzáró tag­gyűlését. Stromp József nyitotta meg a gyűlést, majd ifj. Kerekes Andrásáé, a helyi szervezet alelnöke beszámolt az 1974. évi tevékenységről. Méltatta a nemrégen alakult énekkar jelentősé­gét, amely sikeres szerepléssel járult hozzá községünk leiszabadulása 30. év­fordulójának ünnepségeihez. Beszélt arról Is, hogy a nyolcszáz lakosú falu­ban csupán ötven tagja van a helyi szervezetnek. Ez kevés. Mindent el kell követnünk, hogy további ötven taggal gyarapodjék a taglétszám, ló példa­ként említette a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezet szoros együtt­működését. Közösen vitték színre Gár­donyi Géza: Falusi verebek című há­­romlelvonásosát. Szervezetünk minden jelentősebb esemény résztvevője. Mikor a sportpálya öltözője elkészült, szóra­koztató műsorral szerepeltek a felavatá­sán. Tavaly júniusban emlékeztek meg a pionirszervezet és a CSEMADOK meg­alakulásának 25. évfordulójáról. A CSEMADOK járási bizottsága a jánoki helyi szervezet néhány alapitó tagját elismerő oklevélben részesitette. Az iskolai év befejezése után „Még isko­lába járok" címmel megrendezték a CSEMADOK és a SZISZ gyermektánc­­dal-fesztiválját. Nagy sikert aratott műsorukkal a szomszédos községben is szerepeltek. Méltóképpen emlékeztek meg az élsz 25. és a falujuk felszaba­dításának 30. évfordulójáról. Az 1975-ös esztendőre szintén szép programot ké-A CSEMADOK jánoki helyi szervezeté­nek újonnan alakult vegyeskara szitettek. A helyi népkönyvtárral közö­sen (o Fábry Zoltán-napok keretében) iró-olvasó találkozót rendeznek Ozsvald Árpád költővel. A tánccsoportba továb­bi fiatalokat szerveznek be. A jelenlegi énekkar mellett létrehozzák a menyecs­kekórust. Részt vesznek a CSEMADOK KB által „30 év szabad hazában" cím­mel meghirdetett országos vetélkedő­ben. Boda Ferenc, a CSEMADOK Du­­najská Streda-I (dunaszerdahelyl) já­rási bizottságának képviselője elisme­rően szólt a jánoki helyi szervezet munkájáról. Az évzáró taggyűlés kultu­rális műsorral ért véget. Fellépett az énekkar és a SZISZ helyi szervezet ének- és tánccsoportja. Katuscsák Ica szépprózát olvasott lel. FIRTKO ISTVANNÉ # A CSEMADOK Tekovské Luiany-i (nagysallól) helyi szervezete négyszáz tagot számlál. Évzáró taggyűlésükön sokan megjelentek Hatolok és Idősek. A CSEMADOK Központi Bizottságát Bodnár Béla, a CSEMADOK levicei (lévai) járási bizottságát Szebellay Já­nos, a helyi pártszervezetet Molnár János, a hnb-t Drappon Imre, a nem­zeti frontot Kovács Ernő és az elsz-t Pakusza Lajos képviselte. Az évzáró taggyűlést Bajkay Béla titkár nyitotta meg. A helyi szervezet tavalyi és huszonöt­éves munkájáról Vrabecné Kútyik Gi­zella számolt be. Elmondotta, hogy 1949-ben 160 taggal kezdték meg a munkát. Az elmúlt két és fél évtized alatt szép eredményeket értek el. Szín­játszó csoportunk az utolsó két év ki­vételével minden esztendőben bemuta­tott egy-két színdarabot. A színjátszás­ban Holza István, Fekete Lajos, Belő­­potoczky László és felesége, Baka Jó­zsef, Hutura János, lágerné Cseri Gi­zella, Bozsenyik Sándor, Varga Endre, Kicsindi József, Komáromi Gyuláné, Léhner Lászlóné és mások szereztek érdemeket. Elismerő oklevél emlékeztet a tánccsoport levicei (lévai) sikeres szereplésére. Kovács Katalin vezetésé­vel a tánccsoport 1971-ben Léván, igen erős mezőnyben második helyezést ért el. De szólni kell Molnár Károly tánc­csoportjáról is, amely fellépéseivel sok kellemes órát szerzett a közönségnek. Sikeresen mutatkozott be a „Daloló Ipolyvölgye" népművészeti rendezvé­nyen Is. Jelenleg Balogh Eszter, Szabó Sándor, Karádi Irén, Szűcs Sándor, Szilvás János, Németh János és Mészá­ros Tibor (a helyi szervezet új elnöke) tartoznak a legaktívabb tagok közé. Elismerést érdemel, hogy a nagy lét­számú szervezet évről évre időben be­fizeti a, tagsági dijat. A vitában fel­szólalt Bodnár Béla. a CSEMADOK KB népművelési osztályának vezetője. Hasznos tanáccsal látta el az új veze­tőség tagjait, s több iró-olvasó talál­kozó megrendezését javasolta az 1975-ös esztendőben. Ezután az arra legérdemesebbeknek elismerő oklevele­ket osztottak ki. Az évzáró taggyűlés érdekes kulturális műsorral ért véget. ABONYI FERENC # A CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) Járási Bizottságának irodalmi köre január elején ünnepi esten emlékezett meg Gyöngyösi István­ról, a barokk kor egyik legnagyobb el­beszélő költőjéről, oki egy ideig a nagybalogi várban kapitánykodott és jelentős szerepet játszott Gömör-megye közéletében. A CSEMADOK nagybalogi helyi szervezetének tagjai is önálló műsort adtak Tamás Átadómé tanítónő rende­zésében. ZÁBORSZKY BARNA ^ CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek -tudósít Köt- 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents