A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-02-28 / 9. szám

3 CSFMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítä A ZENESZERZŐ JELENLÉTÉBEN A CSEMADOK komáméi (komáro­mi) helyi szervezetének tagjai nem­régen Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző 75. születésnapjára em­lékeztek. Az ünnepi est első sze­replői óvodások voltak. Aztán a ki­csinyek kórusa következett, amely Kaszás Jánosné karnagy vezetésé­vel Kodály és Bárdos feldolgozáso­kat mutatott be. A II. lakótelepi ál­talános iskola gyermekkarát joggal tartják számon a legjobbak között. Pálinkás Zsuzsa és Stirber Lajos karvezetők Bárdos Bikaviadalát és Rossa: Esik a hó című kórusművét szinte hibátlanul adta elő. A műso­ros est első részét Jarábik Imre karnagy vezetésével az Egyetértés munkásdalárda zárta. Szünet után a CSEMADOK éalovói (nagymegyeri) énekkara következett. A betegsége miatt távolmaradt Ág Tibor karna­gyot, Szender Irma és Jarábik Imre karvezetők helyettesítették. A lel­kes énekesek joggal érdemelték ki Bárdos Lajos elismerő szavait. Mind SZÉP SZÓ EREJÉVEL Az elmúlt években egyre-másra ala­kultak városainkban és falvainkon az irodalmi színpadok. A műfaj egyre kedveltebb a fiatalok s az idősebbek körében. Diákokból, mun­kásokból, értelmiségiekből álló cso­portok szólnak a közönséghez, ter­jesztik a kultúrát, népszerűsítik az irodalmat az iskolákban, a városi és falusi kultúrházakban. A galántai járásban működő iro­dalmi színpadok közül a galántai gimnáziumé tekinthet vissza a leg­gazdagabb múltra. A Petőfi Sándor nevét viselő irodalmi színpad 1964- ben alakult. A csoport vezetője, megalapítója M ó r o c z Károly szlo­vák-magyar szakos tanár. A megalakulás évében 1964-ben mutatkoztak be először egy József Attila verseiből készült összeállítás­sal. „Az utca és a Föld fia“ címmel a közönség, mind a jelenlevő szak­emberek tetszését elnyerte a Pintér Ferenc karnagy vezette sládkoviéo­­vói (diószegi) énekkar. Az est fénypontja a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkara volt. Vass Lajos, Erkel­­díjas zeneszerző és Janda Iván kar­nagy vezetésével az éneklés magas­iskoláját mutatta be. Azután a lel­kes közönség tapsa közben megha­tó pillanatok következtek. Bárdos Lajos, az ünnepelt mester minden kórust és karnagyot néhány szerze­ményével ajándékozott meg. A ze­neszerző végül így köszönt el a da­losoktól: „Zene nélkül lehet élni, de dallal az élet tartalmasabb!“ A komáromiak kezdeményezése min­denképpen követésre méltó. Ebben az évben például nálunk, a Dunaj­­ská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rásban rendezhetnénk dalos talál­kozót hazánk felszabadulásának a 30. évfordulója tiszteletére. Ily mó­don is bizonyítanánk, amit Kodály Zoltán mondott: „Csak az a nép erős, csak az a nép szabad, hol munka mellett dal fakad.“ TELEKY IZABELLA előadott műsort Pukkai László állí­totta össze és Mórocz Károly ren­dezte. A bemutatót követően gyakran léptek fel Galántán és a környező falvakban is, különböző évfordulók­ra készített alkalmi műsorokkal. Eddigi legnagyobb sikerüket a „Csa­tadal“ című összeállítással érték el. Ezzel a műsorral sikeresen szere­peltek az 1968-as Jókai-napokon. 1969-ben, az első alkalommal meg­rendezett Kodály-napokon a „Beve­zetés egy Kodály hangversenyre“ című összeállítással arattak osztat­lan sikert. 1972-ben „A szovjet iro­dalom ötven éve“ című irodalmi színpadi műsorral léptek fel több ízben. A lelkes, tizenegy tagból álló leánycsoport tagjai szeretik az iro­dalmat, a verseket és szépen szaval­nak. Erről bárki meggyőződhetett, aki látta, hallotta őket Szencen, a Molnár Albert-napokon, vagy má­sutt. A „Bori notesz“ című műso­rukkal (Horváth Rudolf összeállítá­sa) kivívták a szakemberek és a kö­zönség elismerését. Mély átérzéssel, drámai feszültséggel elevenítették fel az antifasiszta költő, Radnóti Miklós utolsó napjait. Műsorukat szalagra vette a budapesti Kossuth Rádió, és a Csehszlovák Rádió ma­gyar adása is. Azt hiszem, ide kí­vánkozik a tíz lány neve: íme: Tóth Lídia, Ivanics Anna, Mittlik Zita, Gálffy Mária, Szilvássy Mária, Bar­­czi Éva, Lozsi Mária, Neubauer Adrianna, Prágai Gabriella, Cserge Éva és Súri Erzsébet. Jelenleg két irodalmi színpada van az iskolának. A másik, nemrég alakult, és a nyolctagú csoport ve­zetője Horváth István. Az „Emléke­zés a forradalomra“ című műsort szeretnék a lehető legrövidebb időn belül bemutatni. — Ma már ott tartunk — mond­ja Mórocz Károly —, hogy az egyes osztályok maguk állítanak össze és mutatnak be irodalmi műsorokat, verses összeállításokat. Azt hiszem, nincs ennél nagyobb öröm egy magyar szakos pedagógus számára. Látni, hogy az elvetett mag jó talajba, termőföldbe hullt. A csoport terveiről beszélgetve megtudtam, hogy szeretnének a „Bori notesz“ című összeállítással eljutni Komáromba, a Jókai-napok­­ra, és ott is bizonyítani. Jövőre pe­dig Szibéria népeinek ősköltészeté­ből összeállított műsorral jelentkez­nek majd. Nem mentegetőzéskép­pen, tényként jegyzi meg a csoport rendezője, hogy iskolai csoportról NÉHÁNY SORBAN Megtartotta évzáró taggyűlését a CSEMADOK buzicai (buzitai) helyi szervezete. Bubenko elnök beszá­molt a tavalyi év munkájáról, Va­­jányi István, a CSEMADOK KoSice­­vidéki Járási Bizottságának tagja pedig a Szövetség fennállásának ne­gyedszázadára emlékezett. Ezután Szanyi mérnök szólalt fel a vitá­ban, és a CSEMADOK járási bizott­sága nevében elismerő oklevelet adott át a helyi szervezet négy ve­zetőségi tagjának. A beszámolóból és a felszólalásokból kiderült, hogy további jó munkára kell ösztönözni a tagságot. Erről beszélt dr. Hede István, a járási bizottság tagja és Bodnár Andor, az általános iskola igazgatója. Néhány felszólaló han­got adott annak is, hogy ideje len­ne már magyar nyelvű műsort su­gározni a Szlovák Televízióban. Az évzáró taggyűlésen ifj. Siriló István vezetésével József Attilára emlékez­tek az irodalmi kör tagjai. Az ösz­­szekötő szöveget Batta György írta. Sreiber István húsztagú női éneklő csoportja szintén elismerést érdem­lően szerepelt. BARTA GÁBOR Maczák Sándorral, a Löki (Garam­­löki) Általános Iskola igazgatójával az utcán találkozunk. A CSEMA­DOK helyi szervezetének vezetősé­gi ülésére siet. Már elmúlt ötven­éves, de még mindig a munka, a tett hevíti, lelkesíti. Veres Péter szavai illenek rá: „Ha jön az elis­merés, jön, ha nem, nem, de dol­gozni muszáj!“ 1951-től tanítja be­tűvetésre a gyerekeket. Azóta szer-Pillanatkép a Bori notesz című Radnóti-műsorból (Jurás Dániel felvétele) lévén szó, ahol szinte évente cse­rélődnek a szereplők — bizony nem könnyű a munka. Éppen ezért bi­zonyos hátrányban vannak az olyan irodalmi színpadi együttesekkel szemben, amelyeknek szereplőgár­dája az évek során alig változott. GÖRFÖL JENŐ vezi, irányítja a falu kulturális életét. Ma már a CSEMADOK 153 tagot számláló helyi szervezetének a titkára. Az általa kezdeményezett nóta- és népdalestek évről évre si­kert aratnak Garamlökön. A szín­játszó csoport szintén eredményesen tevékenykedik, és nemcsak helyben, de a szomszédos községekben is. Hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére kirándulást szerveznek. Felkeresik a dicső har­cok színhelyeit. Falujuk felszabadu­lásának 30. évfordulójára egész es­tét betöltő esztrádműsorral készül­nek. Maczák Sándor élete elképzel­hetetlen közéleti tevékenység nél­kül. Aktívan dolgozik a hnb taná­csában, illetve a polgári ügyeket in­téző testületben. Tagja a helyi párt­­szervezet vezetőségének, a CSEMA­DOK levicei (lévai) járási bizottsá­gának. Példás tanító, és a népmű­velés kiváló dolgozója. Számos el­ismerő oklevél tulajdonosa. SZMUDA JÓZSEF A CSEMADOK milanovcei (nagy­­kéri) helyi szervezete idén is ja­nuár végén rendezte meg a farsan­gi bált. Ilyenkor a fiatalok táncnak, a rögtönzött vidám jeleneteknek, a férfiak pedig a bórkóstolónak örül­nek. A jó hangulatról Munka La­jos és népizenekara gondoskodott. A farsangi bálban közszemle tárgya lett Kati és Péter baba. A Hétben meghirdetett versenybe (Tizenhá­rom fodor van a szoknyámon) ne­vezték be mindkét bábut. A farsan­gi mulatságon azért tették ki őket közszemlére, hogy egy-egy jó ötlet­tel esetleg még tovább gazdagítsák a nagykéri népviseletet felelevenítő két baba ruházatát. GYURCSEK ILONA s CSFMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósít Köt, 11 Morva Pál, a Nagymegyeri Művelődési Ház igazgatója köszönti Bárdos Lajost (Néveri Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents