A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-14 / 7. szám
Onyega-tavakat, a Fekete-tengert, elhajózott a kínai partokig, járt Kína földjén és több más helyen Ázsiában. Huszonhat éves korában került haza Komáromba, s vállalt munkát a hajógyárban. 1968-ban bízták meg a közlekedési vállalat vezetésével. így került a vízről — kerekekre. Közben megnősült, van egy fia és egy lánya. Vállán a család gondja, de sokkal összetettebb, bonyolultabb és nehezebb a vállalat vezetése, irányítása, a növekvő igények és követelmények hiánytalan kielégítése. — Nem volna érdektelen egész kötetre valót írni vállalatunk életéről, munkájáról — mondja Fülöpp Kálmán. — Jó volna már egyszer emberközelbe hozni és bemutatni az utazóközönségnek a közlekedési dolgozók életét. A kívülállók így megismerkedhetnének az itt folyó munka igényességével és nehézségeivel, igaz képet kapnának az emberek áldozatkészségéről és helytállásáról, egy-egy dolgozónk tragikus sorsáról — mert ilyen is van, sajnos —, de mindezen túl érdemes volna írni az izmosodó, öntudatosodó s lelkileg egyre szépülő emberről. Fejlődésünknek, mindennapi életünknek, mai valóságunknak igen jellemző vonása ez, fontos, igazoló megnyilvánulása. Mindenképpen írni kellene róla. — Ha jól meggondolom, itt a vállalatnál valóban minden az emberért, az emberekért történik. — Szószerint — mondja az igazgató. — Nem hangzik üres frázisként. Ha valahol, úgy nálunk valóban minden az emberért történik. Mint mór említettem, a múlt évben például 11 millió utast szállítottunk falvainkba, városainkba, munkahelyekre, iskolákba, bel- és külföldi kirándulásokra, 11 millió ember biztonságos szállításának, célba juttatásának a felelősségérzetével ültek volán mögé gépkocsivezetőink nap mint nap, nyári hőségben és téli fagyban, ködben, síkos úton, éjjel és nappal, szabad szombatokon és vasárnapokon, s közben minden zavaró és gátló körülmény legyűrésével meg kellett küzdeni a menetrend pontos betartásáért is. Ez sem kis felelősség az utazóközönséggel szemben, hiszen emiatt éri a legtöbb bírálat a közlekedési vállalatokat... De a személyszállítás nemcsak abból áll, hogy a sofőr a volán mögé ül, s azzal minden el van intézve. A kiszolgáló személyzet is igen fontos munkát végez. Például a javítóműhelyek dolgozói. Főleg az ő szaktudásuktól és lelkiismeretes munkájuktól függ gépeink biztonságos üzemeltetése, bár sokszor nem elég az akaratuk és a szaktudásuk, mert alkatrész- és egyéb anyaghiánnyal is meg kell küzdeniük. De megküzdenek ... Aztán az utánpótlás kérdésének a megoldása sem könnyű feladat. Vállalatunknál szakmunkásképzés folyik, sőt a régi alkalmazottaink továbbképzése is folyamatos, mondhatnám: kötelező. Mindez az utazóközönség biztonságáért történik. Az emberért. Szó szerint... pedig csak nagy vonalakban vázoltam fel a helyzetet... — És az I alkalmazottakért mi történik? — Sok egyéb juttatáson, törődésen és gondoskodáson túl itt van például a betegségmegelőző egészségügyi központunk. Ennek a korszerű létesítménynek a felépítése és berendezése 4 millió koronába került és teljes egészében a dolgozóinkat szolgálja. A létesítmény jobb szárnyában van az orvosi rendelő, a szauna öltöző kabinokkal, a fedett medence 70 négyzetméteres vízfelülettel, a pihenő helyiség ágyakkal és a gyógytorna-terem ... Bal szárnyában van az elektroterápiás kezelésre szolgáló helyiség, továbbá a hidroterápia (úgynevezett skót-pult), s a masszírozó helyiség többágyas pihenő szobával... — Négymilliói Szép összeg. — Szép, de szükségszerű. Ha lúd, legyen kövér I... Köztudott, hogy a gépkocsivezetői szakma nehéz. A rendszeres volán mögötti ülés, a rázkódás, a figyelem állandó összpontosításából eredő idegfeszültség, az időjárás viszontagságai, s nem utolsósorban a megnyúlt munkaidő más üzemi dolgozók munkaidejével szemben (a sofőr két év alatt három évnyit dolgozik), Ezerkilencszázhetvenöt január közepe. Színhely: Komárno (Komárom), a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat új fuvartelepe. A naptár szerint tél van, a valóságban koratavasz. Az ég derült, a napsugár kellemesen melengető. Néhány adat a vállalat múltjáról és jelenéről dióhéjban: 1945-ben, vagyis a kezdet kezdetén 5 alkalmazottal és 5 tehergépkocsival indult meg a munka. Tulajdonképpen csak 1952-ben önállósult. Akkor 162 alkalmazottal dolgozott. 32 tehergépkocsival és 12 autóbusszal bonyolították le a teher-, illetve személyforgalmat. Az autóbuszok négy vonalon közlekedtek. Tavaly tavasszal készült el az új fuvartelep 50 millió koronás költséggel. Túlzás nélkül állítható, hogy Dél-Szlovákia legkorszerűbb állomása. Büszkék is rá a vezetők és dolgozók egyaránt. A régi helyen nagyon mostoha körülmények között dolgoztak. Ma már több mint 600 dolgozója van a vállalatnak. 28 vonalon 734 a járatok száma. Az elmúlt évben 73 autóbusszal és 26 pótkocsival 11 millió utast szállítottak. Az utóbbi években 21 alkalmazott kapta meg „A közlekedés legjobb dolgozója" kitüntetést. Közülük 12-en 1 millió kilométert tettek meg baleset nélkül. I EGYMILLIÓ KILOMÉTER Utak kezdettel és véggel, vagy végnélküliek. Nappalokba folyó éjszakák, éjszakába futó nappalok, ködös hajnalok, tűző napfény, zápor, hófúvás, langymeleg, metsző szél... Egymillió kilométerl Együtt az ember a géppel, az örömmel, a gonddal, a családdal. Fut az idő és fut az út, és az ember mindenütt ott van: az út elején, a közepén, a végén, ott a volán mögött, a családi asztalnál, a hitvesi ágyban. Szerető, apa, nagyapa ... és az idő fut, és az út is fut a kerekek alatt, és futnak az útszéli fák, a mezők, a távoli templomtornyok és a gyárkémények, a hidroglóbuszok, a lankák és a hegycsúcsok ... s közben valahová elér az ember — bölcsőtől a koporsóig. De közben megtesz egymillió kilométert, vagy felépít száz lakást, bölcsődét, óvodát, kórházat, vagy ír újságcikket, regényt... az ember, a társadalomnak, a társadalomért... vízről -KERÉKRE Fülöpp Kálmán, a vállalat igazgatója mondja ezt szószerint. Majd később kiderül a jelentése. Közbevetőleg jegyzem meg: az újságíró természetéből fakad a vágy, hogy mindent, amit hall és lát, szeretne papírra vetni, rögzíteni, persze kiszűrve a lényeget, a lényegest a rengeteg adathalmazból, de úgy, hogy a cseppben benne legyen a tenger, hogy a fénnyel együtt járjon az árnyék, az örömmel a bánat, hogy az ember ádozatkész munkájában érződjék az akarata, de a fáradsága ^s, hogy minden leírt szavában benne lüktessen életünk küzdelmének a lényege, célja és igazsága. Ha ezt így végiggondolom, máris zavarban vagyok: hogyan szelektáljam az anyagot, hiszen csupán ennek a szimpatikus fiatalembernek a sorsáról, életéről egész regényt lehetne írni. Fülöpp Kálmán Leningrádban végezte el a Hajóközlekedési Főiskolát gépésztiszti képesítéssel. Főiskolás korában végighajózta a Volgát, a Ladoga- és A fuvartelep főépülete
