A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-31 / 5. szám

Közismert tény, hogy a denevér sö­tétben is kitűnően tájékozódik, kifeszí­tett zsinórok között anélkül röpköd, hogy beléjük ütközne. Vajon, mi ennek a titka? A denevérekkel végzett kísér­letek folyamán beigazolódott, hogy repülés közben az emberi fül számára felfoghatatlan, igen nagy rezgésszámú hangokat bocsájtanak ki magukból, s utána felfogják az útjukba kerülő tár­gyakról visszaverődő hangokat és ezek segítségével villámgyorsan tájékozód­nak. Az ultrahangok adta lehetősége­ket használják ki. A hang magassága a rezgések má­­sodpercenkinti számától függ. Minél nagyobb a rezgésszám, annál maga­sabb a hang. A legmélyebb hallható hang mintegy húsz, a legmagasabb körülbelül 15—20 000 rezgés révén jön létre (bár elég nagyok az egyéni el­térések). Azokat a hangokat, melyek rezgés­száma húsznál kisebb — Infrahangok­­nak, s azokat, melyeknek 15—20 000- nél nagyobb — ultrahangoknak ne­vezzük. Az ultrahangú hullámok terjedése ugyanolyan, mint a normális hangoké, mégpedig minden közegben, légnemű­ben, folyadékban vagy szilárd anyag­ban egyaránt. A nagy rezgésszámú ultrahangú hullámok közben keletkező fizikai jelenségeket még korántsem is­merik teljesen. Ezek vizsgálatával a molekuláris-fizika foglalkozik. Ezen hullámok terjedése közben — a fény­hullámok terjedéséhez hasonlóan — keskeny sugarak keletkeznek, melyek visszaverődhetnek és megtörhetnek. Terjedésük sebessége annak a közeg­nek tulajdonságaitól, sűrűségétől függ, melyen át kell hatolniuk. A szilárd anyagban gyorsabban terjednek, mint a légneműekben vagy o cseppfolyó­sakban. A terjedési sebességük acél­ban 5810, vízben 1430 és a levegő­ben pedig 331 méter másodpercenkint. SEGÍTŐTÁRSUNK - A HANG Az ultrahangé hullámok igen erő­sen verődnek vissza, ha egy bizonyos közegben idegen tárgyakba vagy „űr­be" ütköznek, Ilyenkor az ultrahangú hullámok egy része visszatér a kiindu­lási pontba, A hangenergia visszaverődésén ala­pul az úgynevezett defektoszkópia. A fémtárgyakon áthatoló Irányított ultra­hangú hullámok útjuk közben külön­féle hibákra bukkanhatnak, repedések­re, zúzódásokra, légbuborékokra stb. A defektoskópok a néhány milliméter vagy méter vastagságú tárgyakban felderítik a különféle hiányosságokat, elégtelenségeket. Az ultrahangokkal dolgozó defektoszkópia tehát jelentő­sen emeli az ipari termelés színvona­lát és csökkenti a gyártmányok ellen­őrzési költségeit. Hála az ellenőrzés eme új módozatának, mór nagyon sok katasztrófát sikerült megelőzni az al­katrészekben előforduló rejtett hibák feltárásával. így sikerült megalapozni a cseppfo­lyós halmazállapotú anyagok általá­nos elméletét és megoldani a folyadé­kok összetételével kapcsolatos problé­mák egész sorát. A szilárd testek el­méletének kidolgozása mór sokkal előrehaladottabb stádiumban van u­­gyan, de még sok vitás pont van eb­ben az elméletben is. Az ultrahangú akusztika módszerei a jövőre nézve is igen biztató perszpektívákkal kecseg­tetnek a cseppfolyós és a szilárd hal­mazállapotú anyagok elmélete és to­vábbi fontos Ismeretek szerzése terén. Az ultrahang terjedése közben a folyadékban egy oly folyamat indul meg, melyet kavitáciának nevezünk (latin szóból, űrt, ürességet jelent). A folyadékban ugyanis kavitációs bubo­rékok keletkeznek. Amikor ezek bezá­rulnak, oly nyomás jön létre, mely nagysága néhány másodperc alatt el­érheti a néhány ezer atmoszféra nyo­móst is. Gyors helyi felforrósodásra is sor kerül (néhány száz fokos felmele­gedésről van szó). Ezt a jelenséget si­keresen alkalmazhatják a fémek struk­túrájának megjavítására. Ha például vasat és horganyt (cinket) olvaszta­nak össze, két réteg jön létre. Alul lesz a nehezebb és felül a könnyebb faj­súlyú fém. Ha azonban ultrahanggal hatnak a két fémre, azok tökéletesen összevegyülnek. Még nagyobb az ultrahangok jelen­tősége, amikor különféle fémekből és öntvényekből a párákat és gázokat kell eltávolítani. A buborékok eltávo­lítására elég 10—30 perces ultrahang­kezelés. A kutatások során beigazoló­dott, hogy az ultrahangok igénybevé­telével akár 35 százalékkal Is lerövi­dülhet a színes fémek (cink, alumí­nium, ólom) kristályosodási ideje. Na­gyon érdekes az ultrahang hatása az alumínium és magnézium öntvények megszilárdulása esetében. Segítségé­vel oly tökéletessé válik az anyag fel­építése, amilyenről ezelőtt álmodni sem lehetett. Az ultrahang sikeresen alkalmazha­tó bizonyos porhanyós anyagok keve­rése esetében, ha például porcukrot keverünk össze liszttel, vagy cementet homokkal. Tökéletesen összekeveri a cseppfolyós anyagokat is. Egyedül és kizárólag ultrahang segítségével kever­hető össze a víz az olajjal, mely me­chanikus úton teljességgel lehetetlen. ígéretes eredményekkel kecsegtet az ultrahangú megmunkálás a kemény fémek és oly anyagok esetében is, a­­milyen például a kerámia, az üveg, a fémkerámia — mégpedig ezek hi­deg megmunkálásáról van szó. Ezzel a módszerrel a karbid wolframjába, a rendkívül kemény öntvényekbe tetszés szerinti nyílásokat vághatunk igen rö­vid idő alatt. Az ultrahang sokszoro­san felülmúlja a gyémántfűrész gyor­saságát. S emellett a megmunkálás idején az anyag nincs kitéve nyomás- és hőbefolyásoknak, tehát nem válto­zik meg sem a felépítése, sem a me­chanikus tulajdonsága. Az ultrahang segítségével nagyon gyorsan eltávolítható a rozsda és más szennyeződés egyes alkatrészek rend­kívül keskeny és szűk nyílásaiból. Ezt a módszert alkalmazzák jelenleg az óragyártásnál, az elektronikai és rá­diótechnikai iparágakban is. MŰTŐKÉS HELYETT A biológusok is egyre nagyobb si­kerrel alkalmazzák az ultrahangot, mi­vel segítségükkel könnyebben hozzá­juthatnak a fermentumokhoz, vitami­nokhoz stb. Az ultrahangú hullámok megsemmisítik az apró élőlényeket és a mikroorganizmusokat. Ez a tulajdon­ságuk alkalmassá teszi őket a víz és más folyadékok ipari tisztítására is. Megállapították, hogy segítségével gyorsan elpusztítható a tüdőbaj baci­­lusa és gyorsan legyengíti a kiütéses tífusz kórokozóit. Ha a szamárköhögés baktérium-tenyészetét ultrahanggal ke­zelik, oltóanyag jön létre, mely gyor­san gyógyítja az említett betegséget. Ez azonban még korántsem minden. Bebizonyosodott az is, hogy az ultra­hanggal kezelt testrészekben — a hő­emelkedés következtében — az erek kitágulnak. Ennek köszönhető, hogy ja­vul a vérkeringés és fokozódik az anyagcsere. Meggyorsítható ezzel az eljárással a sebek gyógyulása műtét és sebesülés után. Sikeresen alkalmaz­ható a reumatikus betegségek, kelé­sek és bőrbetegségek gyógyításánál is. Sikerült már készíteni oly apró műsze­reket is, melyek lehetővé teszik a szer­vezetben, főként a nagyagyban lévő daganatok felfedezését. Az ultrahang besugárzók olyan kicsinyek, hogy a nyelőcsövön át lebocsáthatók a gyo­morba és így belülről világítják át a szervezetet. Nincs kizárva, hogy már a közeljövőben egy keskeny ultrahang sugárnyaláb segítségével nemcsak fel­fedezik, hanem műtéti beavatkozás nélkül sikerül az agydaganatokat el­­mállasztani is. A molekuláris akusztika a fizika egyik legrohamosabban fejlődő ága­zata. S mi lesz tovább? Továbbfejlesz­tik az ultrahangú hullámok elméletét, új, egyszerűbb és olcsóbb ultrahangú áramfejlesztőket készítenek, megálla­pítják az ultrahangú sugárzás para­métereit: milyen a rezgésszám, a ha­tásfok, a sugárzás tartama stb. # A Kamcsatka folyó völgyében kutató paleontológusok értékes leletekre buk­kantak: ősbölény maradványaira, mam­­mutagyarakra, őskori jávorszarvas agan­csaira. Az őslénytankutatók feltételezik, hogy a Szovjetunió északkeleti részén az óriásemlősök sokkal később haltak ki, mint más vidékeken. A közeljövőben behatóan fogják tanulmányozni, milyen volt a Kamcsatka-félsziget állatvilága a harmad- és negyedkorban. # Melyik a világ legnépszerűbb itala? Természetesen a tea. A legújabb tea­­lajtát, az űrhajósok gyorsan oldódó teáját azonban még nem sokan isme­rik. A barna színű teapor, amelynek előállítási módszerét szovjet biokémiku­sok dolgozták ki, erős párlatot ad, hi­deg vízben sem ülepszik le, a teában levő valamennyi hasznos anyagot tar­talmazza, és aromája igen kellemes. # A fűrészporral behintett konyhaker­tek talaja beissza a műtrágyát, és az­után a szükséghez képest továbbadja a növényeknek. A jaroszlavli Zavolzssz­­kij (Volgán túli) Szovhoz kertészei re­kord uborkatermést érnek el ilyen ker­tekben: az üvegházban 40 kilót ter­mesztettek minden négyzetméteren. A fában gazdag Jaroszlavl megyében a fűrészpor semmibe sem kerül a gazda­ságoknak: ingyen kapják a fafeldolgozó vállalatoktól. # Vakító csillagokkal teleszórt fekete ég tárult Gagarin szeme elé, amikor kitekintett űrhajója ablakából. Ehhez a látványhoz hasonlói produkált itt a Föl­dön a természet a szinpompás vjatkai porfiron, amelynek gazdag lelőhelyét fedezték fel mostanában az Utóiban. A porfir vulkáni kőzet, melynek apró­­szemcsésüveges anyagába különféle kvarc-, földpát- és más kristályok ágya­zódtak be. Ezt a követ újaban „Gaga­rin egének" is nevezik. # A képen látható védőruhát a bakui Kőolajipari Munkavédelmi Kutatóinté­zetben készítették. A munkások bizton­ságosan tudnak dolgozni ebben a ru­hában a gáz- és kőolajkitőrések meg­szüntetésekor. Az olajat át nem eresztő szövetből készült öltözetet légzőkészü­lékkel látták el, amely még erősen szennyezett körzetben is mintegy 50 perces tartózkodást tesz lehetővé. I 19

Next

/
Thumbnails
Contents