A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-26 / 30. szám
EMLÉKEZÜNK A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei KÉRDÉSEK: 1. Mi a címe Fuíík magyarul is megjelent, börtönben irt, hiressé vált naplójának? 2. Hol és mikor végezték ki a fasiszták Schönherz Zoltánt, a kommunista mozgalom kiemelkedő harcosát? 3. Mikor (mely napon) és ki olvasta fel a szabad szlovák rádióban a Csehszlovák Köztársaság helyreállításáról szóló kiáltványt? felesleges mindenféle kérdezőskődés. A két bajtárs egymással versengve Idézi fel a harminc év előtti eseményeket. Mindketten a Klement Gottwald partizánbrigádban harcoltak. — Tudja, működött a környéken egy magyarokból álló csoport is, a Petőfibrigád. A parancsnokuk, Fábri József hívott minket is, hogy menjünk át hozzájuk. Mi gondolkoztunk is a dolgon, de amikor a kapitányunk megtudta, hogy min törjük a fejünket, megkérdezte tőlünk, nem mindegy-e, kikkel — magyarokkal, szlovákokkal vagy oroszokkal — harcolunk együtt, hiszen mindannyiunknak közös a célunk. így aztán maradtunk a Klement Gottwald brigádban. Most már Pista bácsi is lelkesedik, s minden tréfálkozás nélkül megmondja, hogy ő volt a brigád legidősebb tagja. Ezerkilencszázegyben született, s 1921-től tagja a kommunista pártnak. János bácsi az izgalmasabb akciókat igyekszik feleleveníteni: — A számomra legérdekesebb, legveszélyesebb ütközet Krokaván volt. Pistával együtt voltunk őrségen, amikor megtámadtak a németek. Váratlan támadás volt, mindjárt kaptam a géppuska után, s képzelje el, hogy a géppuska nem sült el: úgy befagyott, hogy nem működött. A németek már csak körülbelül nyolcvan lépésnyire lehettek. Pista aztán tüzelt. — Na és ki győzött? — Ki győzött volna? A németek elmenekültek, nekünk meg csak két sebesültünk volt. A következőkben teljesen kiesem a beszélgetésből. János bácsi és Pista bácsi egymással vitatkozik, illetve mindegyikük más-más történetet akar elmesélni: — 1944. november 17-én a Kakason bekerítettek bennünket, reflektorokkal világították meg és lőtték az erdőt. Aztán mi kitörtünk ... — Turcsokon hét-nyolc ember eltűnt közülünk... — Ratkószuhán elfogtunk egy hidászcsapatot, nyolcvantagút. Pótokra vittük be őket... • Az emlékek megelevenednek, a két hetvenévesnél idősebb ember újra fiatal, puskával a kezükben vonulnak a Rozsnyó környéki erdők, hegyek keskeny ösvényein, őrt állnak, harcolnak, a földre vetik magukat és felállnak, s felemelt fővel futnak előre: piros hajnalok felé. Szaladnak a partizánösvények, találkoznak, majd újra elválnak, vezetik a vándort, aki elindult, hogy megtalálja a hősöket. Varga Erzsébet FRANTI5EK KUBAC — született 1887. december 3-án Szereden. Részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja szlovákiai szervezetének megalapításában, A szlovákiai marxista baloldal 1921. január 16— 17-én megtartott lubochríai (fenyőhózai) kongresszusán a III. Internacionáléba való belépés irányelveinek elfogadására szavazott. A kommunista párt megalakulása utón különböző funkciókat töltött be: volt járási párttitkár, később titkára a Mezőgazdasági Munkások Szövetségének, 1929-ben a kosicei (kassai) választókerület képviselője, 1935-ben szenátor volt. 1937-ben azonban az ifjúmunkások hlohoveci (galgóci) tüntetése után megfosztották mandátumától. 1938 őszén, a párt feloszlatása után, illegalitásba vonult. Közreműködött a párt lapjának a Hlas Tudu-nak kiadásában. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején népjóléti megbízott volt. A felkelés leverése után tagja volt az SZLKP munkabizottságának. Számos jelentős tisztséget töltött be a felszabadulás után. Meghalt 1958. június 15- én Bratislavában. JULIUS FUCIK -született 1903. február 23-án Prágában, cseh kommunista újságíró, kritikus, író, a cseh nemzeti ellenállás harcosa, cseh nemzeti hős. 1921-től Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja. A prágai Károly Egyetem bölcsészkarán tanult. Tanulmányai befejezése után a Tvorba című művelődéspolitikai folyóirat, 1927-től 1929-ig a haladó Kmen folyóirat és a Haló noviny napilap szerkesztője. Irt a Pravda, Socialista, Avantgarde című lapokba. 1929-től a Rudé Próvo szerkesztője. Cikkeiben harcolt a cseh történelem meghamisítása, a fasiszta ideológia térhódítása ellen. Kétszer járt a Szovjetunióban, először 1930-ban illegálisan, majd 1935—36-ban mint a Rudé Právo levelezője. Első útjának eredményeiről az Ahol a holnap már a tegnapé című riportgyűjteményében számolt be (megjelent 1931-ben). Második Szovjetunióban tett útjának tapasztalatait cinekben, riportokban ismertette, ezek könyv alakban 1949-ben jelentek meg A szeretett országban címen. A megszállás alatt tagja volt a CSKP illegális központi bizottságának, ahol az antifasiszta ellenállás sajtóját irányította. 1942-ben a Gestapo elfogta, a Pankróc börtönbe került, innen a berlin-plötzenseei börtönbe vitték, ahol 1943. szeptember 8-án kivégezték. A börtönben írt, híressé vált naplójában (Üzenet az élőkhöz — cseh címe: Riport az akasztófa alól) emléket állított harcostársainak és leleplező képet rajzolt a fasiszta gépezet kiszolgálóiról és az árulókról. Halála után, 1952-ben Nemzetközi Békedíjjal tüntették ki. SCHONHERZ ZOLTÁN — született 1905, július 25-én Kassán, a kommunista mozgalomnak: Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiemelkedő harcosa. Egyetemi hallgató korában kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. A mérnöki oklevél megszerzése után Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja munkájában vett részt, később Kassán kapott pártfeiodatot. A csehszlovák rendőrség ismételten letartóztatta és ítélet nélkül hónapokig fogva tartotta. Az 1920-as évek végétől kapcsolatban állt a Kommunisták Magyarországi Pártjával, mely akkor illegalitásban működött. 1935—36-ban a Szovjetunióban a CSKP ifjúsági szövetségét képviselte a Kommunista Ifjúsági Internacionáléban. A Komintern VII. kongresszusa után Csehszlovákiában az egységes antifasiszta ifjúsági mozgalom s elsősorban a Magyar Fiatalok Szövetsége megszervezésében tevékenykedett. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) után először Kassán szervezte meg az illegális KMP területi bizottságát, amelynek hatásköre Rozsnyótól egészen Ungváríg terjedt. Később Kulich Gyula mellett részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság munkájában. 1940-ben a Kommunista Internacionálé határozata alapján a KMP vezetésének megerősítésére a központi bizottság és a titkárság tagjaként dolgozott. Részt vett az antifasiszta függetlenségi mozgalom szervezésében, az illegális Szabad Nép szerkesztésében. 1942. július 6-án elfogták, hadbíróság elé állították. Október 9-én o Margit-körúti katonai fogház udvarán kivégezték. Rozáava — a Bányászok tere. tani, akadályozni a németek vonulásait. Legtöbbször egy kis faluban, Krokaván tartózkodtunk, de akkor már sokan voltunk, s a legkülönbözőbb nemzetek fiai — szlovákok, magyarok, oroszok, jugoszlávok, sőt németek Is — részt vettek a harcokban. Brigádparancsnokunk orosz volt: Kvetyinszkij, a Szovjetunió Hőse. Hogy mf volt a feladatunk? Elvenni a németektől, amit ők fosztogatásaik alkalmával a lakosságtól elraboltak. Egyszer egy egész marhacsordát elvettünk tőlük. A visszavonuló német csapatokat az erdő szélén vártuk és rajtaütésszerűen megtámadtuk őket. Nagyon féltek az erdőktől, „minden fa lő“ — mondták. Minden partizáncsoportnak megvolt a saját körzete, mozgási területe. Miután megjött a Vörös Hadsereg, már-Bacsó István a felkelés idején cius 15-én hazatértem és művezető lettem itt, az üzemben. Később a káderosztály vezetője voltam, most pedig már nyugdíjba készülök. Az ösvény fut tovább. Fehéren és porosán, zöldellő fák között, egy domboldalon felfelé. Mert dimbes-dombos helyen épült Gömörhorka.* Hosszú barangolás után végre rátalálunk Bacsó István házára. István bácsi meglepődik. amikor megtudja, ki keresi. Aztán hamisan elmosolyodik, s kijelenti: — £n bizony nem voltam partizán. Rossz nyomon jöttünk volna? Lehetetlen ... Tanácstalanságunkban István bácsi menye siet segítségünkre. Elárulja, hogy apósa szeret tréfálni, s most — úgy látszik —, elhatározta, hogy megtréfálja az újságírót. Tehát mégsem tévedtünk el. Hamarosan megérkezik István bácsi harcostársa, BACSÖ JANOS is, aki véletlenül — és szerencsénkre — éppen most határozta el, hogy meglátogatja barátját. Most már A megfejtő neve Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2.
