A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-13 / 50. szám

Épp osztálylátogatásra készült. (KONTÁR GYULA felvételei) „Majd az Imre!" (Cséfalvay (József) „Huszonnégy kirándulást szerveztünk." (Mikulasik Mária) „ ... természetesen megkapja az igazo­lást." (Szabó János) • Cséfalvay Józsefné r--------1 gy vagy nyolc? j ßj El kell ismernem, hogySza-I bó János holicei (gellei) hnb-J LJ titkárnak van stílusa — nem «- I hiába tanító az eredeti fog­lalkozása. A fiatalember, aki­vel együtt léptem be a községházára, úgy látszik, szintén érzi ezt, mert szó nélkül, fekete üstökét lehajtva tűri, hogy a község vezetője amúgy kurtán­­furcsán, de alaposan megmossa a fe­jét. Már hónapok óta nem dolgozik sehol, az édesanyja nyakán élősködik, pedig kitanult szakmunkás, szépen ke­reshetne. Szabó János, akitől valami­féle igazolást jött kérni, minden ha­rag nélkül közli vele, hogy természe­tesen megkapja az igazolást, pecséte­set, arról, hogy munkakerülő, noha ezt saját maga is tudhatná mindenféle igazolás nélkül, sőt hogy idevonatkozó törvények értelmében előbb-utóbb köz­­veszélyes munkakerülés miatt börtönbe kerül... Csak amikor a legény elsom­­fordált, legyint szomorúan a titkár: — Nemrég halt meg az apja. Sze­gény anyjának nem elég a maga gondja-baja, még a fia is gyötri. Az ilyeneket.. . Nem fejezi be a mondatot, rám bíz­za, találjam ki, mire gondol. Nincs kedvem találgatni, inkább ar­ról kérdezősködöm, mekkora falu is ez a Gelle, ahol most vagyok először, és amelyről eddig csak azt tudtam, hogy van egy hétszáz éves temploma és hogy itt sütik a legjobb kenyeret a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban. Kiderül, hogy nem is egy, hanem nyolc falu. Helyesebben nyolc faluból egyesítették. Ennek ellenére csak két­ezer lakosa van, s ez azt is bizonyítja, hogy apró falucskák lehettek azok, amelyekből azt a községet létrehozták. Hát igen, kicsik, de most aztán ember legyen a talpán, aki egy nap alatt be akarja járni az új Gellét, különösen gyalog. Azt, hogy elég jómódú község lehet, azt a rengeteg új ház láttán magam is kitalálom (kb. 12 ház épül évente, mintegy másfél millió korona értékben). Szabó János egyre jobban beleme­legszik a beszélgetésbe, úgy látszik, már elfelejtette a munkakerülő legény­két. Tervrajzokat rak elém az asztal­ra, az új művelődési otthon terveit. Jö­vőre kezdik építeni, és ha minden jól megy, három év múlva felavatják. Négymillió koronájuk van rá, ez ke­vés lesz, mondja a titkár, a hiányzó összeget társadalmi munkával pótol­ják majd. Szabó János szenvedélyes közéleti ember, az volt már fiatal korában is. Tizenhét éve áll a gellei hnb élén. Ez a tény már önmagáért beszél, de be­szélnek a községi létesítmények, pél­dául az 1966-ban felépült gyönyörű is­kola, a rendbehozott sportpálya, az új üzletek, amelyek létrehozásához, a pénzkeret előteremtéséhez, de sokszor még „betervezéséhez“ is a községi ve­zetők okos érvelésére, határozott fel­lépésére is szükség van — a társadal­mi munka megszervezéséről nem is beszélve. Hol tanulta meg mindezt: az ő tit­ka. Cselédszülők gyermeke. Az ötvenes évek elején Horné Saliby-ben (Felső­­szeliben) tanított, szervezte a kulturális munkát, a CSEMADOK színjátszó cso­portjának oszlopos tagja volt, ő ját­szotta például akkor a Csikós fősze­repét. Úgy látszik, aki korán megszok­ja a közösségi, közéleti tevékenységet, később sem tudja abbahagyni. BÜSZKESÉGÜK — AZ ISKOLA Elkísér az új iskolába, amelyre Gel­­lénél még nagyobb község, is joggal büszke lehetne. Az iskolát az idén festették újra, minden ragyog a tiszta­ságtól, a gyerekek a folyosón isszák a tejet, még az orruk is fehér tőle, Sidó Ferenc igazgató épp osztólylátogatás­­ra készül, nem engedjük, ettől kissé elszomorodik, de azért készségesen rendelkezésünkre áll. Megtudom tőle, hogy az iskola hu­szonegy tanerős, 332 tanulója van. Minden tanító rendes képesítéssel ren­delkezik. A végzős tanulók 47,6 szá­zaléka jelentkezett középiskolákba, a többiek ipari tanulónak, mégpedig a népgazdasági szempontból legfonto­sabb ágazatokba — e fontos feladat teljesítésében a gellei általános isko­la az első helyre került a járásban. Jól működik az iskola kétszáz tagú úttörőcsapata. Mikulasik Mária pionír­vezetőtől tudom, hogy az „Expedíció 30“ nevű akció keretében összesen 24 kirándulást terveztek és részben már megvalósítottak) a felszabadítási har­cok emlékhelyeinek megtekintésére. A tornatermet nem néztük meg, mert a gyerekek pogány futballcsatát rendeztek az udvaron, s ez teljesen le­kötötte a figyelmünket. Szavamra ügye­sebben mozogtak, mint sok nagynevű labdarúgó sztár — még gólt is rúg­tak. így hát, az igazat megvallva, nem is tudom, van-e ennek a szép iskolá­nak tornaterme. MAJD AZ IMRE... Cséfalván Cséfalvay Józsefet kere­sem. ő volt a falu nemzeti bizottsá­gának első elnöke, illetve előbb poli­tikai biztosa, később elnöke, egészen a falvak egyesítéséig. Ma már nyugdí­jas, de még mindig dolgozik a szövet­kezetben. A felszabadulás előtt gaz­dáknál szolgált, meg egy ideig az Ál­­lamvasútnál is. Magas, tagbaszakadt termetét hat­vannégy éves korára is megőrizte. Épp motorkerékpáron indulna valahova, pi­ros bukósisakkal a fején. Visszatartom, némi bűntudattal, hogy hát ki min­denkit kell nekem, szegény emberfiá­nak, munka közben megzavarnom. Lassan, meggondoltan beszél, mint általában az idős falusi emberek. Erős, barna karján tetoválást veszek észre. Valami cseh felirat és évszám, amit elfelejtettem. Katonai emlék. Prágában MMDK Edit lányuk Somorján van férjnél, József, a legidősebb fiú Széliére nő­sült, de még itt dolgozik a szövetke­zetben. — Szeretnénk, ha Imre ide nősülne, ebbe a házba hozna menyecskét. De­­hát ki tudja ... Mert nem jó kettesben maradni ilyen nagy lakásban. Vagy legalábbis jobb, ha unokák csevegik-csiripelik tele a házat és környékét! Talán majd az Imre ... ZS. NAGY LAJOS MíMMMS töltötte a „tényleges“ katonai szolgá­latát az első köztársaság idején. A fenti szót azért tettem idézőjelbe, mert volt ő másodszor is katona, a háború alatt, s nem tudom, nem az volt-e igazán a tényleges katonai szolgálat! Igaz, hogy onnan megszökött. Szép, háromszöbás lakásban lakik a feleségével. Ide várják haza katona­fiukat, Imrét. Ebben a házban először csak egyszoba-konyha volt, többszörös átépítés után került mostani állapo­tába.

Next

/
Thumbnails
Contents