A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-19 / 29. szám

z élelmiszerek so­rában még mindig igen előkelő he­lyet foglal el ná­lunk a kenyér. Ét­rendünket szinte el sem tudnánk képzelni kenyér nélkül. A kenyér­sütés eredetét a rég múltban kellene keresnünk, kutatnunk. Egy azonban bizonyos: a kenyér­sütés technológiája az utóbbi húsz év folyamán sokkal többet fejlődött, mint előtte néhány évszázadon át. Sütőipari szakembereink az utóbbi években korszerű technológiát al­kalmaznak, s jobbnál jobb termé­kekkel látják el a fogyasztókat. Sokan emlékeznek még nagy­anyáink kemencéibe, amelyekbe he­tente egy alkalommal befűtöttek, hogy megsüssék a heti kenyérada­got a családnak. Ezek a búbos ke­mencék ma már jóformán csak emlékezetünkben őrződtek meg. Ha összehasonlítjuk őket például a komárnói (komáromi) kenyérgyárral, akkor látjuk igazán mennyit fejlő­dött a sütőipor az utóbbi húsz év alatt. Itt ma már csaknem minden munkát gépek végeznek. A kiváló minőségű zsemle, kifli, kenyér anél­kül készül, hogy emberi kéz érinte­né őket. A pékek ebben a sütődé­ben csupán felügyelnek a korszerű gépek munkájára. Füri Antal, a Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat komáromi üze­mének igazgatója kalauzol végig a kenyérgyáron. Az üzemhez a ko­máromi kenyérgyáron kívül szerve­zésiig még hat pékség tartozik s ezek együtt a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és a komáromi járásnak mintegy 210 ezer lakosát látják el naponta friss sütőipari termékekkel. Az igazgató joggal büszke e nagyszerű létesítményre. A gépi munka tulajdonképpen már ott kezdődik, amikor a liszt a ma­lomból hatalmas tartálykocsikon elindul a pékségbe. A tartálykocsi­ból gombnyomásra pneumatikus szerkezet üríti át a lisztet a kenyér­gyári tartályokba. Itt aztán ismét automatikus gépsorok végzik a ke­verést, dagasztást stb. Az egész folyamat alig egyórányi időt vesz igénybe, minden emberi beavat­kozás nélkül. A liszt önműködő mérlegeken, majd a szitákon át elektromágnesek közé kerül, ezek kivonják a lisztből az esetleg elő­forduló fémrészeket, vasdarabkákat. E szerkezetre valóban szükség van, mert elég gyakori eset, hogy a liszt­ben fémhulladékot találnak. A liszt további útja a tisztítás után oz elő­készítőbe vezet. Itt megy végbe a kovászolás. A tészta nedvességéhez mérten szabják az időt a kelesztés­­hez, valamint az egész sütési folya­mathoz. Menet közben különböző szerkezetek adagolják, formálják a tésztát s végül vizes kefével meg­nedvesítik a kiszaggatott kenyér vagy péksütemény felületét. Három­negyed óra eltelte után jönnek a kemencéből a túlsó oldalon a fris­sen sült ropogós, illatos zsemlék, kiflik, s anélkül kerülnek ládákba, hogy emberi kéz érintené őket. Né­mely terméknél szükséges a be­avatkozás, mint például a zsemlé­nél, amely formákban sül, és a ke­nyérnél. Ezeket a pékek rakják a polcokra. Ebben a kenyérgyárban valamennyi munkafolyamat a lehe­tő leghigiénikusabb körülmények között megy végbe. A koszerűen berendezett kenyér­gyár 25 millió korona beruházással épült és 1970. augusztus 4-én kezd­te meg a termelést. Komárom váro­sának és a környékének lakosságát látja el sütőipari termékekkel. A kenyérgyár 75 dolgozójának csak­nem a fele nő. Annak ellenére, hogy a munka nagy részét gépek végzik el, munkájuk nem a leg­könnyebb. Három műszakban dol­goznak, a munkahét vasárnap dél­előtt tíz órakor kezdődik és szom-Miskolctapolcai képeslap Nyakunkban a nyár, a vakáció­zás, a nyaralás, az üdülés ideje. Tervezgetünk, rakjuk félre a pénzt, hogy egy-két hétre kimozduljunk hétköznapjaink megszokott körfor­gásából, ki-ki anyagi lehetőségei­hez igazítva az igényeket — a ten­gernél, a hegyek között, folyók, tavak partján töltve nyári szabad­ságát. Otthon a lakásban halmo­zódnak a sátrak, hálózsákok, a horgászfelszerelés — egyenes arányban az izgalmakkal, az üdü­lési lázzal. Szóval, amerre nézek, azt látom, hogy utazni készülnek az emberek. Csak én nem készülődöm. Nekem az utazás, úton levés mesterségem tartozéka. A pihenés az, ha marad­hatok. A magam részéről, ha tehe­tem, semerre se mozdulok. De most, mégis, ha valakinek tanácsot adha­tok, hogy merre menjen, ha már igen-igen nagy a mehetnékje, azt mondom, jöjjön utánam barlang­látogatásra. Csónakok a tavon DANTE LABIRINTUSÁBAN Frank Elemér Régen, helyesebben 1958 előtt — így hallottam —- a mai barlang-Ez a barlang Miskolctapolcán található, s arról nevezetes, hogy Európában nincs párja. A barlang ugyanis — barlangfürdő. Vagyis olyan barlang, amelyben lehet úsz­kálni, meg — egy kis szerencsével — eltévedni is. Különösen, ha az ember nem egyedül indul el a dan­tei labirintusban.

Next

/
Thumbnails
Contents