A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-19 / 29. szám
bat délután három órakor fejeződik be. Noha a fogyasztók egyre igényesebbek, a kenyérgyár termékeire nem lehet panasz. Az itteni szakemberek mindig elő tudnak állni valami újdonsággal, keresik mindig a jobbat — egyszóval arra törekednek, hogy elégedett legyen a fogyasztó. A múlt évben például a komáromi üzem egyik a „ZOBOR SPECIAL" nevű 1 kg-os kenyeret „Aronypecséttel" tüntették ki a plzeni gasztronómiai kiállításon. E kenyérkülönlegesség öt napig áll el frissen s az íze is kitűnő. Annak ellenére, hogy ebből a kenyérfajtából naponta 22—24 q kerül a boltokba, kevésnek bizonyul, valósággal versengenek érte a vevők. A Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat komáromi üzemének pékségeiben 37 fajta terméket készítenek. Csupán kenyérből 8 fajtát, sütnek, ezek barna kenyér, rozsláng kenyér, len- és búzakenyér, házikenyér, írás kenyér, Zobor-kenyér, Grahamkenyér és az ún. nógrádi kenyér azonos a magyar alföldi kenyérrel. Ez a kenyérfajta az idén május elsején került forgalomba, összetétele: burgonya helyett keményítő, 60% fehér kenyérliszt, 40 %-a még finomabb kenyérliszt. A Grahamkenyér kimondottan, gyomor- és cukorbetegek számára készül. Sokak szerint ez a kenyér hét nap utón a legizletesebb, mint mondják, a sütés utón hét napra érik be igazán. De az üzem a péksütemények terén is igyekszik bővíteni a választékot. Bevezették újra a nagykifli sütését, és újdonság a sósleveles kifli, ez is mint borkorcsolya igen keresett. Sikere van az almásretesnek és még sok más újdonságnak is. Persze olyasmi is előfordul, hogy valamely újdonság nem talál kellő népszerűségre, megértésre a fogyasztóknál, dehát ez már együtt jár minden kísérletezéssel. A komáromi üzemről el kell még mondani azt, hogy egy kollektíva versenyez a szocialista brigád címért, egy kollektíva (a nemesócsai pékség dolgozói, Presinszky János vezetésével) már el is nyerte a büszke címet. A kenyérgyári kollektíva Rapos István vezetésével a Steiner Gábor munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Ebben a kollektívában dolgozik az idei év két legeredményesebb újítója is: 2iak Michal és Dózsa József. Javaslataik a kifli minőségének javítására irányultak — és nagyon jól beváltak. A Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat komáromi üzeme a jövőben is mindent megtesz a lakosság igényeinek kielégítésére. Az igazgató elmondotta, hogy a jövőben főleg arra kívánnak igen nagy gondot fordítani, hogy termékeik minél hosszabb ideig frissek maradjanak. Kísérleteket végeznek különböző sütőporok adagolásával. Ezek az adalékanyagok a termék frisseségét a jelenlegi 8 óra helyett 36 órára növelik. Ezeket az adalékanyagokat egyébként a környező országokban már mindenütt használják. Ezek a frisseségen kívül kellemes illatot és ízt is adnak a terméknek. Az új módszer bevezetésének időpontja még ismeretlen. Egy bizonyos: megoldja majd a kenyér és a péksütemény frissesége körüli problémákat, amelyek — főleg többnapos ünnepek idején merülnek fel. KOLOZSI ERNŐ Virágh József felvételei fürdő denevérek fellegvára volt. De én már egy fia denevért sem láttam. A denevérek elköltöztek békésebb barlangokba, s helyüket a fürdőzök, gyógyulást keresők foglalták el. Következésképpen a barlang emberivé lett, ami azt jelenti, hogy rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyekkel egy „jól nevelt" fürdőnek rendelkeznie illik. Vagy még sokkal többel is. Nézzük csak, mit ír erről az útikalauz: „Ezt a természetes tavas barlangot 1958-ban építették ki és kapcsolták össze a termállal. A csodálatos szépségű barlangjáratok, kürtök és vízesések esztétikai szépségén kívül a teljesen pormentes barlangi levegő miatt évente több százezren keresik fel ezt a maga nemében páratlan fürdőt. ..“ S valóban, mikor úgy két óra múlva kiúszok a föld alól az ég kékje alá, könnyűnek érzem magamat, s mintha a fák lombja és a fű is zöldebb lenne. TEGNAP ÉS MA A miskolctapolcai fürdő múltjáról és jelenéről Frank Elemér üzemvezetővel beszélgettem, amíg kint a strandolókat egy kiadós zápor terelte a — meleg vizű medencékbe. Jobb fürdőruhában úszni, mint felöltözve fázni, gondolhatták, s a helyükben magam is azt cselekedtem volna, amit ők. Közben megtudtam, hogy e helyen már Allah kontyos szolgái, a törökök is gyógyitgatták sok harcban, háborúskodásban megrokkant tagjaikat, s azt is, hogy Görömböly község s a hozzá tartozó Tapolca, egykoron az egri káptalan birtoka volt, s a mai termálfürdő felett kolostor állott. — A fürdötelep sajátos értéke — mondja Frank Elemér — az Európában egyedülálló hármas fürdőkomplexum: a termál-, a barlang- és a tavifürdő. A tapolcai termálfürdő, amelyet gyógyjellegű fürdőnek minősítettek (nem gyógyfürdőnek), a kilencszázas évek elején kezdett népszerűvé válni, de csak 1938-ban épült ki, és többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. A strandfürdő, amely mintegy hat hektáron terül el, egy száz- és egy ötvenméteres medencével rendelkezik. Az utóbbi években minden igényt kielégítő kabinsorral bővült, ahol 3- 4 ezer vendég vetkőzhetöltözhet kényelmesen. — Milyen a fürdő látogatottsága? — Csúcsforgalomban 10—12 000 látogatónk van — mondja Frank Elemér. — De akkor úszni már nemigen lehet... FORRÁSOK Kilúgozván magamból a civilizáció mérgeit, egy kellemes ebéd utáni sétával lábaimban, beültem egy kávéra a termálfürdő csarnokába. Ahogy ott ülök és nézelődöm, egy emléktáblára esik a tekintetem. A strand Ez áll rajta: „A Miskolcz szomszédságában fekvő tapolczai hévízben kéntelenítettem hosszasan kúrát tartani.” S alatta a jól ismert név: Csokonai Vitéz Mihály. Az irodalom ügye hozott ide Miskolctapolcára, történetesen a Napjaink meghívója az ünnepi könyvhétre, több társammal együtt. S ahogy ott ültem a termálfürdő kicsi kávézójában, az járt az eszemben, hogy mennyi szép és tiszta forrást kell még felfedeznünk. Gyógyító, és erősítő forrásokat. Olyanokat, mint például Csokonai költészete vagy a tapolcai hévíz ... GÁL SÁNDOR
