A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-22 / 47. szám

ellenállás EMLÉKEZÜNK A felkelés és az antifasiszta században, de lelkesedésével mindenkit magával ragadott. A párt döntése alap­ján titkár lett Prievidzában. A várost a visszavonuló partizánegysógekkel hagy­ta el. Bonskó Bystricában, o felkelés központjában igen aktív tevékenységet fejtett ki. Amikor a fasiszta német csa­patok Banská Bystrica előtt álltak, szervezte a visszavonulást a hegyekbe, Az utolsók között lépett fel az egyik tehergépkocsi hágcsójára. Útközben egy másik gépkocsi lesodorta onnan, és súlyos sérüléseket szenvedett. A tá­bori kórházban sérülésébe belehalt. Zvolen — Főtér ez. az 1. légideszant dandár szakasz­vezetője, aki felderítésre jött a faluba. Amikor a három másik fogollyal ma­gukkal akarták cipelni a fasiszta gyil­kosok, hogy kivégezzék, kitépte ma­gát őrzői kezéből és menekülni akart, de üldözői agyonlőtték. Duréík Jánt, Ondrejt és Jurajt Li­­betbányára hurcolták, ahol a park gesztenyefáira felakasztották őket. A Szlovák Nemzeti Felkelés 5. évfordu­lója alkalmából a község hálás lakói kegyeletük jeléül a kivégzés színhe­lyén a fákat emléktáblával jelölték meg. fogták a felkelőket. Mindjárt az első támadás alkalmával kézre kerítették a Kyslinkyn és az Előpolyanán létesí­tett ellátó raktárakat, tgy a felkelő ka­tonák és a partizánok a harcok kez­detétől szenvedtek az éhségtől a Po­lyana erdeiben, különösen azután, hogy a fasiszták körülzárták a Polyanát, megakadályozva, hogy a lakosság el­lássa élelemmel a felkelőket. A né­metek harckocsikat vonultattak fel, lezárták velük a hegyre felvezető uta­kat, s erős lovas és motorizált őrjá­ratok fogdosták össze a hegy tövében csoportostól a kiéhezett felkelő kato­nákat és partizánokat, akik megpró­kegyetlenségei A megfejtő neve Foglalkozása Címe ' Válaszok: 1. 2. ^ Ezerkilencszáznegyvennégy októ­berének végén a Polyana-hegy kör­nyéke minden irányból kezdett bené­pesülni partizánokkal és felkelő kato­nákkal. Az itteni sűrű erdőkben sok üldözött is menedékre talált. Október 25-én megérkezett a Kyslinkyre az Alekszandr Nyevszkij partizándandár is, amelynek négy osztaga a Krupiná­­nál (Korponánál) vívott súlyos harcok után Véglésen keresztül érkezett a Po­­lyanára. A dandár tábort vert a Kys­­linky-fennsíkon, elaknásította a Hro­­chof-völgyből ide vezető utat és őr­séget állított. Abban az időben a né­met fasiszta alakulatok már igen gyor­san nyomultak elő Zvolen (Zólyom) felé. Ezért kellett kiüríteni a zólyomi partizánkórházat és a Polyanán elhe­lyezni. A németek egyre szorosabb gyűrűbe Ebben az épületben volt a Nógrádi Sándor vezette partizáncsapat pa­rancsnoksága Zvolenben báliak kiszabadulni a gyűrűből. A megszállók hegyi alakulatokat vetet­tek be s ezek üldözőbe vették a meg­maradt felkelőket. A helyszínen le­gyilkolták az elfogott katonákat és partizánokat. Karaszjov—Sztyepanov alezredes, a Szovjetunió Hőse, 1944. november 9-én elrendelte partizándandárának a kitö­rést keleti irányban a fasiszta záró­gyűrűből. 0 A német fasiszta alakulatok a fel­kelés kitörése után 1944. október 26- án megszállták Zvolent (Zólyomot). Mindjárt a harcoló alakulatok után megérkezett a Gestapo is. A helybeli gárdisták segítségével rettegésben tar­tották az egész várost. A Hlinka-gár­­disták és a Gestapo-ügynökök éjsza­káról éjszakára járták a házakat s összeszedték a kommunistákat, felke­lő katonákat, partizánokat, haladó gondolkodásukról ismert embereket, faji üldözötteket. Novemberben és decemberben a fog­lyokat a zsidótemetőbe hurcolták, le­mészárolták őket, s az agyonlőtt száz­huszonhét férfi, nő és gyerek tetemét öt tömegsírba dobálták. Csak 1945. március 14-én szűntek meg a fasiszták kegyetlenkedései, amikor a szovjet hadsereg felszaba­dította a várost. A zólyomi új temető­ben külön helyen temették el a város felszabadításáért vívott harcokban el­esett szovjet és román katonákat, a főtéren pedig emlékművet emeltek a hősök tiszteletére a város hálás lakói. A felkelés alatt átmenetileg Zólyom­ban volt a parancsnoksága a Nógrádi Sándor vezette partizáncsapatnak, amely Rimaszombat—Salgótarján tér­ségében harcolt. kiemelkedő személyiségei Kosicében (Kas- H/ sán), a párt és a kommunista HT ifjúsági szervezet M aktív harcosa. I i f tislavai körzet Kk . jíM illegális párt- «HÍV £SmK| szervezeteinek M' élén állt. Tagja HL ' ; és később titkára Ibm t flSr volt Szlovákia Kommunista Pártja bratislavai körzeti bizottsága politikai bizottságá­nak, eqészen 1941 augusztusáig, amikor letartóztatták. 1943-ban a fasiszta bíró­ság tízévi börtönre ítélte. A német fa­siszták a mauthauseni koncentrációs tá­borba akarták hurcolni. 1945. február 19-én az ausztriai Melknél angolszász bombatámadás áldozata lett. SCHÖNFELD . GYULA, született 1894-ben,^ az illegális ^ kerületi bírósáq El'' 1943. április 3-án f háromévi « t&sjmp börtönbüntetésre giSSf <*’. ítélte. Amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, m- jszökött az illavai internálótáborból s fnqyverrel a kezé­ben részt vett Hondlovó és Szklenó fel­szabadításában. A legidősebb volt a ZIMBAUER FERDINAND, 1910, október 22-én született Bratislavóban, illegális párt­munkás a háború alatt. 1942 októberében le­tartóztatta a szlovák állam­­védelmi ható­ság, két áruló besúgó, Hander és Hlinensky segítségével. A fasiszta államvédelmi szervnek sike­rült szolgálatába állítania ezt a két árulót. Befészkelték magukat az illegá­lis pártmunkások bizalmába, s amikor bejutottak a pártsejtekbe is, sorban ki­szolgáltatták az ismert kommunistákat a fasiszta rendőrségnek. Zimbauer elv­társat a rendőrségen, akárcsak harcos­társait, ütötték, verték, kínozták, de sem ezzel, sem fenyegetésekkel nem tudták őt megtörni. 1943 májusában tízévi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 májusá­ban a politikai foglyokat, köztük Zim­­bauert is átszállították a nyitrai törvény­szék fogházába. 1945 januárjában a fa­siszta Tiso-kormány kiadta a politikai foglyokat a Gestapónak, amely ezeket koncentrációs táborba hurcolta. 1945. február 19-én Ausztriában, Melk köze­lében angolszász repülőgépek légitáma­dást intéztek a szállítmány ellen. Sok politikai fogoly meghalt, mások súlyos sérüléseket szenvedtek. Zimbauer elvtárs túlélte a légitámadást, segített a sebe­sült bajtársainak, így érkezett meg a mauthauseni koncentrációs táborba. A megelőző hosszú fogság és a mauthau­seni szigorú bánásmód megtörte ennek a rettenthetetlen elvtársnak az egészsé­gét. Tüdőgyulladást kapott. Magas láz­ban feküdt. Néhány nappal a tábor felszabadítása előtt, 1945. április 27-én, a szükséges ápolást nélkülözve, meg­halt. KÉRDÉSEK: Melyik Garant menti községben áll a „Harci dicsőség háza"? 2- Mikor, mely napon haltak meg Szabó István és Zimbauer Ferdinánd elvtársak, útban a mauthauseni koncentrációs tábor felé, angolszász bombatámadás következtében? Hol, melyik Garam menti városban volt átmenetileg a Nógrádi Sándor vezette magyar partizáncsapat parancsnoksága? 5

Next

/
Thumbnails
Contents