A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-15 / 46. szám
hé 1 Stirlitz felkeresi a papot, hogy megnyerje a bizalmát, feltárja előtte, hogy egy Gestapo ügynöknek, egy provokátornak adott menedéket. Egyben fontos megbízatást ad a papnak. Svájcba kell utaznia és fel kell vennie a kapcsolatot régi Ismerősével, Krauzse volt német miniszterrel. Csak így mentheti meg hozzátartozóit, akiket a Gestapo túszul szánt. Tulajdonképpen Himmler utasításának értelmében jár el, de éppen ellenkező direktívákat ad. Nevezetesen, hogy ne higyjenek Himmler békeszándékának, mert ez csupán provokáció és jóvátehetlen hiba lenne a nyugatiak részéről, ha az SS-el és Himmlerrel tárgyalnának. Garantálja, hogy a pap húga, a gyermekeivel mindaddig biztonságban lesz, amíg: „ön azt teszi, ami emberi kötelessége a német nép iránt". 2 Käthe „ügynöke" ujjlenyomatokat vetett a rádióvevőről s a bőröndről. A kórház ügyeletes orvosát pedig utasítja, ha látogatója jönne vagy telefonálni akarna, levelet küldeni, azonnal értesítsék őt, — Käthe előtt továbbra Is a Irta: JURIJ SZEMJONOV Rendezte: TATJANA LIOZNOVA Magyar szöveg: SZALÓKI JÓZSEF Képregényre átdolgozta: GÁL ZOLTÁN VI.-VII. rész joviális biztosítási ügynök szerepét játsza. Két kezest kér a segély kifizetéséhez. így akarna nyomra bukkanni és a cinkostársakat is elkapni. De Käthe Is résen van. 3 Stirlitz nyomára jut a bőröndnek, Rolf SS Sturmbannführernél. Nem tudta, és nem Is sejthette, hogy a laboratórium kimutatta Käthe ujjlenyomatát, és nemcsak a bőröndön, hanem a skálán és a fekete ebonit fülhallgatón Is. Rolf közlékeny Stirlltz-cel. Az adó-vevő egy asszonyé, aki most szült. De tekintet nélkül az állapotára behozatja. Stirlitz azonnal felkeresi főnökét és csellel eléri, hogy az orosz nőt neki adják ki kihallgatásra és őrizetre. Szigorúan faggatni kezdi a rádióadóról —, de úgy, hogy ezt mások Is hallhassák. Az érti és várja az utasításait, amit a folyosón kap meg, feltételezve, hogy ott nincs lehallgató készülék. „Kösd ki, hogy a gyerek veled maradhasson. A beszélgetésünket magnóra veszik, ezért jól játszd a szerepedet a szobámban." Stirlitz hazárdírozott. Tudta, hogy a slfrét nem Ismerik, és a rejtjeleket nem tudják megfejteni, hiszen ez az ő saját rejtjelzése volt. Amiatt azonban kétségei voltak, hogy helyesen tette-e, hogy Idehozta a börtönbe fegyvertórsát Käthe Klnnt, vagyis Kátya Kozlovát? Nem szöktetheti meg, mert riasztanák az egész Gestapót és a nyomok hozzá vezetnének. 4 Käthe megjátszott kihallgatását, amint azt Stirlitz várta, titokban magnóra vették és a felvétel egy óra múlva már Müller asztalán feküdt. Schellenberg jót mulatott Müller bosszúságán, ami azt keltette benne, hogy kivették az ő emberei kezéből az ügyet, de elvégre „csak az eredmény fontos — mondja Schellenberg — és teljesen mellékes, hogy ki kapja a cukorkát és ki a letolást". El kell Ismerniük, hogy Stirlitz remekül dolgozik. 5 Bombák zuhannak, nyomukban tüzek és romok. Az emberek fejvesztetten rohannak az óvóhelyekre. Stirlitz egy darabig áll a bombazáporban, végül ő is megindul az óvóhely felé. A bunker egyik ajtaján felirat: Idegeneknek szigorúan tilos a bemenet. Ez a kormány telefonközpontja. Mindegyik készülék közvetlen kapcsolatban állt a Führer-bunkerrel, Bormann, Goebbels és Görlng dolgozószobájával, Stirlitz, a D ll-es, Bormann telefonjához lép. Megkérdezi: megkapta-e a levelét? Bormann kérdezi, hogy ki beszél? Stirlitz: Egy hűséges párttag. — Mind a ketten tudják, hogy még Bormann telefonját Is lehallgatják, ezért „virágnyelven" beszélnek és megállapodnak a találkozásban. Bormann közölni akarja gépkocsijának számát, de Stirlitz közbevág. Tudom. — Csak azt kérdezi, hogy ki fogja vezetni. Ugyanis Bormann egyik sofőrjét már elkapta a Gestapo és kegyetlenül megkínozta. A führer helyettese csodálkozik, hogy az ismeretlen levélíró és telefonáló milyen jártas a birodalom legbensőbb ügyeiben is, ezért már egészen komolyan veszi. Már csak a találkozó Időpontját kell megbeszélni. Még ma — mondja Stirlitz. — Vegyen el két órát a múltkor kitűzött időpontból és a maradékot adja hozzá a mostani Időhöz. — Bormann beleegyezik. 6 A telefonbeszélgetést követő félóra múltán a Természettani Múzeum mellett Stirlitz meglátott egy páncéiborítású személygépkocsit. Miután megbizonyosodott afelől, hogy nem követik, a gépköcslhoz lépett. Hátul a kocsiban Bormann ült. Kinyitotta a kocsi ajtaját és szabályszerűen — ám még név nélkül — jelentkezett. Bormann némán kezet szorított vele és maga mellé ültette. „Már valahol láttam magát — mondta. — Vegye csak le a szemüvegét." — „Igen — felelt Stirlitz. — Amikor átnyújtotta nekem a kitüntetést azt mondta, hogy az arcom Inkább egy matematika tanáré, nem pedig egy kémé." — Bormann utasítást adott a sofőrjének, majd az üveggel elfedte a szalonrészt és Stirlitzhez fordult: „Nos, mi történt? Beszéljen." Az a készülék, amely Bormannt a birodalmi biztonsági vezetéssel összekapcsolta, egész éjszaka néma volt. Ezért, amikor reggelre Himmler asztalán feküdtek a lehallgatás adatai, az először őrjöngve, majd ijedten hivatta Müllert és megparancsolta .tisztázza, de óvatosan, hogy ki beszélgetett ma éjjel a közvetlen kormányvonalon, Bormannal.
