A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-08 / 45. szám
ELEKTRONIKUS NAPOZÁS Az elővigyózatlan napozásnak közismerten könnyebb-súlyosabb következményei lehetnek: az ibolyántúli sugarak nagy adagjától felég a bőr, és az egész szervezet károsodhat.' Ám honnan lehet tudni, hogy mennyi a napozás célszerű adagja? Leningrádi mérnökök most újfajta műszert szerkesztettek, amellyel meghatározható a szervezet számára célszerű ibolyántúli sugárzás értéke. Az újfajta mérőműszernek nemcsak az orvosok vehetik hasznát, hanem a mezőgazdaság szakemberei is: meghatározhatják vele a tyúkfarmok, istállók szükséges sugárzási viszonyait. LÜKTETŐ GLECCSER A Pamír-hegység lüktető Megyvesigleccsere ismét elérte a legnagyobb áramlás? sebességét. A jelentések szerint a völgybe csúszó jégtömeg már elzárta az Abduga-A megmentett láb Hangos szirénázással mentőkocsi száguld a kórház felé. Utasa, egy fiatalember rendkívül súlyos állapotban van. Motorkerékpárjával elcsúszott az esőtől felázott úton. Egyik lábát csak keskeny bőrcsík tartja a térd alatt, térdcsontja összeroncsolódott, s az izmokkal együtt valamennyi ér és idegszál megsérült. Az első teendőként a súlyosan sérült fiatalembert ki kellett hozni a sokk állapotából. És azután? A hagyományos módon a beteg életének megmentése érdekében amputálni kellett volna a sérült lábat. Mégpedig azonnal! A legkisebb késlekedés is végzetes lehet: a beteg túlságosan sok vért vesztett, sebe súlyosan szennyeződött és már megkezdődött a vészt hozó mikrobák támadása. Ezen az emlékezetes napon, Vlagyimir Minacsenko volt a jaroszlavli városi kórház traumatológiai osztályának ügyeletes orvosa. Megvizsgálta a sérült fiatalembert s arra gondolt, hogy az egész életén át rokkant lesz. Elméletileg van más lehetőség is: a replantáció, vagyis a súlyosan roncsolt láb visszaültetése. Az elmúlt években már sok száz szívátültetésre került sor a világon és hatezer sikeres veseátültetést végeztek — effajta műtétet azonban még sohasem hajtottak végre. Dr. Minacsenko azonban jól ismerte dr. Jurij Novikov professzor munkásságát. Novikov tíz évvel ezelőtt már sikerrel replantálto egy kislány súlyosan sérült kézfejét. Néhány évvel később egy másik kislány kezét sikerült megmentenie, aki egy véletlen robbanás során sérült meg. Egyetlen esetben sem a szerencse, hanem egy nagy orvoscsoport elmélyült kutatómunkája hozta meg az eredményt. Novikov professzor munkatársaival sok száz betegen tanulmányozta az erek sérülését, és a sérült erek helyreállításával a betegek hetvenöt százalékának sikerült megmentenie a lábát. Dr. Minacsenko azonkor folyó útját, a jéggát mögött új tó keletkezett. Szovjet tudósok megfigyelései szerint a pulzáló jégáradat legnagyobb „aktivitása" idején, átlagosan 10—12 évenként egy nap alatt annyit halad, mint egyébként egy év alatt. A különös lüktetésnek a szovjet szakértők szerint az az oka, hogy a gleccserben ritmikusan feszültségek válnak szabaddá. TÖMÖRÍTÉS ROBBANTÁSSAL A Szovjetunió harkovi légiközlekedési intézetében kifejlesztett MIB típusjelzésű berendezéssel szilárd és tömör brikettek készíthetők ömlesztett anyagokból. Robbanási energia mozgatja a MIB alakverő nyomófejét másodpercenként 20— 40 méteres sebességgel. Az impulzus-brikettáló berendezésnek zárt áramköre van, így a visszafutási energiát is hasznosítja, s nincs szükség költséges alapozásra. A legkülönbözőbb hulladékok sajtolna! érintkezésbe lépett Novikov professzorral. Amíg az orvosok azon fáradoztak, hogy a beteget kihozzák a sokk állapotából, a sebészek konzíliumra ültek össze. Minden szempontból megvizsgálták a replantáció lehetőségeit. A legkisebb tévedés is végzetes lehet. Még az izmok is, amelyek sokkal kevésbé érzékenyek a sérülésre, mint az idegek, csak néhány órát bírnak ki a szervezeten kívül, azután visszafordíthatatlan változások következnek be bennük, s ezek a változások a pusztuló szövetekkel éritkező egészséges szövetekre is végzetesek lehetnek. Mindössze negyven perc telt el a baleset óta. A betegnek szerencsére nem volt más sérülése, és fiatal kora — mindössze 16 éves volt — is megnövelte a beavatkozás sikerének esélyét. A műtét öt órát vett igénybe. A világ legnevesebb sebészei ilyen esetben a vénák összevarrását ajánlják, s csak azután az artériákét. Jaroszlavlban megfordították a sorrendet. Ezt a technikát már régebben begyakorolták a szovjet sebészek. És nagy segítségükre volt a nagyszerű szovjet ér-. varrá berendezés is, amelyet a világ sebészei a sebészet szputnyikjónak neveznek. A műtét kitűnően sikerült, de az orvosok tudták, hogy még sok nagyon nehéz nap van hátra. Valóban, a beteg láza a harmadik napon 40 fokra szökött fel. Az orvoscsoport a beteget átsegítette a krízisen. A sebészetben eddig egyedülállóan ritka műtét igozolta azokat az elméleti és kísérleti következtetéseket, amelyekre korábbi kutatásaik alapján a jaroszlavli sebészek, mikrobiológusok, biokémikusok és más kutatók jutottak. A sikeres műtét új távlatokat nyit a sérülések kezelésében. Jurin Jeroklnnak, a fiatal motorosnak a korszerű orvostudomány és a fáradtságot nem ismerő orvosok megmentették a lábát. Ma már újra motorozik, de most már sokkal elővigyázatosabban. ■I Elektronikus lázmérő A kórházak használatára újfajta, rendkívül gyorsan működő, a beteg hatók vele szilárd briketté — a titánötvözetektől a konyhasóig. ULTRAHANGPILLANTAS AZ ACÉLBA A különböző fémgyártmányok; vasbetonszerkezetek esetleges hibáinak felderítésére újfajta ultrahangos berendezést fejlesztettek ki egy kisinyovi kutatóintézet mérnökei. A roncsolás nélküli anyagvizsgálati eljárás főként a kohók és a gépgyárak részére kínál előnyöket. Rövidesen megkezdik egy hordozható defektoszkóp sorozatgyártását is az épületszerkezetek szilárdságának a vizsgálatára. AZ ANYAI GONDOSKODÁS HORMONJA Az emlősállatok anyai gondoskodási magatartásának alapjául szolgáló fiziológiai mechanizmusokról HÍREI hőmérsékletét számjegyekkel mutató elektronikus lázmérőt fejlesztettek ki Svájcban. Az autók sebességmérőjére emlékeztető műszerben villanymotor működik, folyamatosan forgatva a számjegyeket a 32—42 fokos hőmérséklet-tartományban. A motor azonnal megáll, ha forgós közben a számérték eléri a beteg hőmérsékletét. A kikapcsolást egy Wheatsthone-híd vezérli, ebben a műszer szájrészében levő termisztor a változó elem. A mérés pontossága 0,1 fokon belül van. A mérési érték leolvasása után csupán egy gombot kell lenyomni és ezzel a motort újra elindítani — máris sor kerülhet az újabb mérésre. A kisméretű tranzisztoros készülék hordozható, telepek áramával működik. Remény a mdjbetegeknek? A súlyos mójelégtelenségben szenvedők számára talán új reményt jelenthet az az új módszer, amellyel legújabban a heidelbergi egyetemi klinikán kísérleteznek. Az Ulmban épített újfajta szerv-perfúziós gép átmeneti javulást ígér a súlyos szervi májmegbetegedésben szenvedőknek. Az állatkísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy az újfajta gép bekapcsolása — amelyben sertésmáj működik — előnyösen befolyásolhatja az emberi máj-anyagcserét. A sertésmáj ideiglenesen átveheti a beteg emberi máj szerepét, míg a beteg szerve bizonyos mértékig regenerálódik. Ez a beavatkozás egyelőre még korántsem rutineljárás. Olyankor jöhet számításba, amikor a beteg bizonyos májmérgezés vagy heveny májgyulladás következtében súlyos ójulásos állapotban van. A megfelelő erek megcsapolásával a beteg vérét átvezetik a sertésmájon, majd visszajuttatják az emberi szervezetbe. Ezen a módon a sertésmáj 3—4 órára átveheti az emberi máj méregtelenítő funkcióját A sertésmájjal működő perfúziós berendezés egy lépést jelenthet a mesterséges máj kifejlesztéséhez, még nem sokat tud korunk tudománya. Feltételezik, hogy ebben a fiatal állatokból kiinduló ingereken kívül nagy szerepük van a hormonoknak is. A New Jersey-i egyetemen nemrégiben érdekes kísérleteket végeztek ezzel kapcsolatban: frissen ellett anyapatkányok vérét ömlesztették át olyan nőstényekbe, amelyek még sohasem voltak vemhesek, s ezen a módon sikerült az anyai ' gondoskodási magatartást mesterségesen kiváltani. Mi szabályozza a macska dorombolását? A macska dorombolását a belső gégeizmok működése idézi elő. Megállapították, hogy másodpercenként 20—30-szor igen szabályosan váltakozva elektromos hullámok futnak végig a gégeizmokon. Az izmok elektromos potenciálváltozásakor záródik a gégefedő, és emiatt a mögötte levő térben megnövekszik a légnyomás. Az izom ellazulásakor a gégefedő kinyílik, a tüdő felől jövő, feltorlódott levegő szabadon kiáramlik — és ilyenkor keletkezik a doromboló hang. De vajon mi szabályozza a gégeizmok ilyen működését? A dorombolás idegrendszeri szabályozására vonatkozóan két feltevés született. Az első szerint a gégefőben levő érzőidegvégződések érzékelik a nyomásváltozásokat, és azok hatására ingerület keletkezik bennük. Az ingerület meghatározott idegrostokon keresztül a központi idegrendszerbe jut, és a kapott információ hatására az ott levő szabályozó központ hozza működésbe izmait. A másik feltevés szerint a gégefő érzőídegvégződéselnek nincs szerepük a dorombolás szabályozásában, a központi idegrendszer tőlük függetlenül idézi elő az izmok szabályosan váltakozó összehúzódását és elernyedését. A kutatók a vizsgálatok során átvágták azokat az idegrostokat, amelyek a gégefőtől a központi idegrendszerbe vezetik az ingerületet, de sértetlenül hagyták a központi idegrendszerből a gégefőbe vezető rostokat. A dorombolás nem szűnt meg, jóllehet az agy nem kapott információt a gégefő felől. Ellenben amikor az agyból a gége felé vezető rostokat vágták át, a dorombolás megszűnt. Ebből arra következtetnek, hogy a második elképzelés felel meg a valóságnak: a dorombolás kizárólag a központi idegrendszer szabályosan váltakozó ingerületének a hatása alatt áll. FALAK KÜZE ZÄRT SZUPEREXPRESSZ A japán szupergyors vonatok 250 km/ó sebességgel száguldanak. Az elviselhetetlenné vált zaj ellen rritost a vasútvonalak mentén két métV magas falat építenek. A falak belső oldalát hangtompító burkolattal látják el, a vágányok kavicságya alá pedig gumigyékényt fektetnek. Remélik, hogy ezek az intézkedések a zajszintet 80 decibelre csökkentik. AZ ORVOSTUDOMÁNY hxat, 19 /
