A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-08 / 45. szám
Az arabok fényes kultúrát teremtettek a városokban, türkizkék és zöld minaretjeik ma is fejlett építőművészetükről tanúskodnak, 1221-ben Dzsingisz kán elpusztította a virágzó városokat, kései utóda, Timur Lenk azonban Szamarkandot tette a XIV. században birodalma fővárosává. A ma is látható mecsetek és a medrészek Timúrnak és közvetlen utódjának idejében épültek. Ulug bég nyolcszögletű csillagvizsgálója Szamarkandban a XV. század elején a világ egyik csodájának számított. Ulug bég emberséges felfogású tudós ember volt, aki 1425-ben egyetemet alapított. Pártütő fia azonban megölette. Ulug bég után a széthúzó nagy török-tatár hűbérurak — kánok, szultánok — egymást gyengítő háborúi a virágzó oázis pusztulására vezettek. Szamarkand gazdasági és művelődési élete a mélypontra süllyedt, és onnan Jalangtus-bej csak a XVIII. században emelte ki egy időre. De a fellendülés nem tartott sokáig. Az ősi kultúrák földjén megrekedt az életmód, tunyaság, tudatlanság és belső ellentétek emésztették. Ilyen körülmények közepette sok vonatkozásban kedvezően hatott, hogy a cári Oroszország csapatai 1868-ban bevonultak Szamarkandba. A béke és a közbiztonság kedvezett a gazdasági élet fejlődésének. Néhány évtizeden belül megváltozott az a szomorú kép, melyet Vámbéri Ármin festett a városról. Az oázisok déli gyümölcse eljut a Szovjetunió minden területére A FORRADALOM KÖVETKEZMÉNYEI A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Szamarkand történelmében új fejezetet nyitott. Persze, nem azonnal, hiszen a békés építőmunka csupán 1920 után, baszmacsoknak nevezett helyi ellenforradalmárok leverése után indulhatott meg. Szamarkandban — csakúgy, mint Taskentban, Ferganában és Turkesztán többi városában — a Vörös Hadsereg soraiban az oroszokkal, ukránokkal és a turkesztáni hazafiakkal együtt magyar harcosok is szép számmal küzdöttek a forradalom eszményeiért. 1925-ben Szamarkand Szovjet Üzbegisztán fővárosa lett, öt évvel később azonban Taskent lett a főváros, mert sokkal kedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkezett. Ez azonban nem lassította le Szamarkand további gazdasági fellendülését. 1938-ig több mint ötven ipari üzem épült a városban. Köztük csupán a teaszárító és osztályozó nagyobb gazdasági kapacitással rendelkezett, mint a régi ipar. Szamarkandban a könnyű- és élelmiszeri üzemeken kívül a második világháború idején meghonosodott a nehéz ipar is. Oda telepítették Ukrajnából a gépipart. A háború után ezek a gyárak és a munkások egy része ott maradt. Megkezdődött a város céltudatos iparosítása, melynek eredményeképpen megváltozott a város lakosainak összetétele. A lakosságnak ma már több mint a fele Iparból él. Elsősorban a gép-, élelmiszer- és műszeripar fejlett. A közeli földgázbázis feltárása után hatalmas műtrágyagyár és vegyimű épült a város közelében. Szamarkand ma Közép-Azsia egyik legfontosabb művelődési központja. Ott, ahol 1917-ben a lakosság 98 százaléka még írástudatlan volt, ma már több mint 28 000 egyetemi és főiskolai hallgató készül élethivatására. Kutatóintézeteiben tüzetesen vizsgálják a környező sivatag természetrajzát, és keresik a gazdasági élet fejlesztésének további útját-módját. jött első önálló államalakulatuk. Az ebből az időből származó festészeti és szobrászati, építészeti és az iparművészeti emlékek igazolják, hogy az egyetemes történelemnek egyik legjelentősebb kultúrája alakult ki trák földön. A trákok az erőteljes görög római hatás után beolvadtak a népvándorláskori népekbe. Nyelvük az i. sz. 6. században kihalt. A trák ötvösművészek által létrehozott műremekek közé tartoznak a trák aranytárgyak. A Vlcseternben talált trák aranykincs, amelynek eredete kb. az i. e. 10. századra tehető, 12,5 kg súlyú. Egy nagy edényből, három ivócsészéből, egy különleges háromrészes mécsesből, továbbá három pór egyforma és egy külön fedőből áll. Ez a trák aranyedények eddig leggazdagabb lelete. A talált tárgyak feltehetően kultikus rendeltetésüek voltak. Közülük nyolc a háromrészes mécses és a hét edényfedő egészen egyedülálló, hozzájuk hasonlókat még sehol a világon nem találtak. Különleges módon készültek, éspedig bronz és arany-ezüst ötvözet felhasználásával. Az ilyen megmunkálási mód igen ritka — mivel a bronzot és az ötvözeteket öntik, az aranyat viszont lemezből kalapálják ki. Ez a tény is igazolja, hogy a trák ötvösművészet magasabb fokon állt, mint a mükénéi arany- és ezüstedények készitöinek mesterségbeli tudása. A vlcseterni leletet a legnevesebb régészek és történészek vizsgálják. A másik hires aranylelet az úgynevezett panagjurai kincs (az időszámításunk előtti 3. és 4. századból). Ez kilenc darabból áll, súlya 6,1 kg. Három ivóedény állatfej, három amazonfej, egy pedig kecskeszarv formájú. Ezek az ivóedények minden valószínűség szerint III. Szevt trák uralkodó számára készültek. Az edényeket a művészek mitológiai jelenetekkel díszítették. Görög, és perzsa hatás figyelhető meg rajtuk. A trák kultúra fénykorának az i. e. 3. században a Balkán-félszigetet elözönlő kelták vetettek véget, akik megsemmisítették a trákok sajátos kultúráját. A széthullott trák birodalom két évszázaddal később a római légiók áldozata Tett. De a trákok gazdag hagyományai még évszázadokig éltek és nyomot hagytak a balkáni római kultúra alkotásain is. A moszkvai kikötőből 1946 nyarán indult el az első motoroshajó turistákkal a fedélzetén. A folyami utazás azóta a moszkvaiak egyik legkedveltebb szórakozása lett. Egyetlen hajózási idényben 120 millió utast szállítanak a folyami flotta hajói. A száz motoroshajón évente mintegy négyszázezren utaznak a szabadságuk alatt. A 80 szovjet folyami útvonul közül a volgai utak (Moszkva—Volgográd, Moszkva—Uglics stb.) a legnépszerűbbek. Az Oka mentén Konsztantyinovo faluba, Jeszenyin szülőföldjére is mindig sok utast visznek a hajók. Nagy népszerűségnek örvend az idén indított Novgorod—Leningrád— Moszkva hajójárat is. Lengyelország és az NDK mintegy 130 millió tonna szovjet kőolajat kapott tíz év alatt a Barátság olajvezetéken, A Barátság vezeték megépítésével sikerült megoldani egy igen fontos problémát: szilárd nyersanyagbázist teremtettek a testvéri szocialista országok gyorsan fejlődő olajfinomító és olajkémiai ipara számára. Lengyelországon és az NDK-án kívül Csehszlovákia és Magyarország is kap olajat a Szovjetunióból. A Barátság vezetéken tíz évvel ezelőtt még csak alig több, mint 8 millió tonna kőolajat továbbítottak. Jövőre már 50 millió tonnára lehet számítani. R. Solukivi tallini festő tengeri tájképei a szó szoros értelmében árasztják a tengerszagot, a művész ugyanis halpikkelyt használ festék és ceruza helyett. Kolázsait az árnyalatok gazdag skálája és a színek telítettsége jellemzi. A művész változatos technikával dolgozik: némelykor pikkelyekből remekel bámulatosan finom mozaikokat, máskor az angolna bőrét vagy a halak uszonyát részesíti előnyben. Egy éjszaka, amikor a Volgográd megyei Cservijoníj Szovhoz fölött zivatar vonult át, a hazafelé siető V. Glebov munkás mellett egy fehéres-kékes repülő gömb haladt el, majd eltűnt az egyik házban. Néhány pillanat múlva robbanásszerű zaj hallatszott. Glebov a földre zuhant és elvesztette az eszméletét. Amikor magához tért, látta, hogy a robbanás leszakította a tetőt és betörte az ablakokat. Emberéletben nem esett kár. Tizenkét turista útvonalon lehet utazni a „Kék tóvidéken" — Szovjet-Karéliában, amelyet fél év alatt mintegy kétszázezren kerestek fel. A közeljövőben, elsősorban a jövő évben több autós kempinget és turistaszállót építenek fel, főleg Olenyec, Megvezsjegorszk, Kalevala és más nevezetes helyek közelében. Moldovában óriási, hatezer hektáros kolhozközi gyümölcsöst létesítenek. Az ültetvényt, ahová a legjobb fajtákat fogják telepíteni, hatalmas hűtőházakkal és gyümölcslékészítő üzemekkel egészítik ki. A szivattyútelepekkel működtetett zárt öntözőrendszer lehetővé teszi, hogy egyetlen ember végezze száz hektár öntözését. Megnyílt a Kaunasi Falumúzeum. Területe csaknem kétszáz hektár, nevezetesebb objektumai: falusi kovácsműhely, kocsma, szélmalom, lakóházak bútorral, munkaeszközökkel, használati tárgyakkal, népviseleti ruhadarabokkal.
