A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-04 / 40. szám

Környezet­­védelem az iskolában V __J Az ENSZ Egészségügyi Szervezetének jelentése szerint az emberiség 85 százaléka egészségre ár­talmas vizet fogyaszt. Ugyancsak e jelentés sze­rint egészségtelen víztől évente mintegy 5 mil­lió gyermek hal meg a világon. A szennyezett levegő szintén naponta követel emberéletet. A víz és a levegő, — illetve különösen a növény­védő szerek nemegyszer gondatlan használata következtében — a föld szennyezettsége pusztít­ja az állatokat és a növényeket is. Olyannyira, hogy egyes fajták végképp eltűnnek a földről. Természetes, hogy jelentős változások nélkül századunk következő évtizedeiben a baj hatvá­nyozottan fokozódna. Ennek belátása, az embe­riség jövőjének féltése következtében az utóbbi években minden társadalmi rendszerben a szű­kén vett tudományos problémából társadalmi üggyé fejlődött. 1968-ban Párizsban kormányközi konferencia követelt radikális intézkedéseket a levegő védelme és a természeti források ésszerű kihasználása érdekében. A békeszerető erők moszkvai világfóruma pedig ugyanezt a követe­lést a béke, a leszerelés ügyével hozta kapcso­latba. A jövő iránt felelősséget érző erők minden fó­rumon hangsúlyozzák a környezetvédelemben a nemzetközi együttműködés szükségességét. Arról is gyakran szó esik, hogy a természetvédelem­nek az iskolában kell kezdődnie, az oktatásban, a nevelésben is helyt kell kapnia. Ismeretesek a szocialista országok erőfeszíté­sei mindkét területen. A szocialista pedagógia a környezetvédelmi felvilágosító munka célját az iskolában nem csupán abban látja, hogy felké­szítse tanítványait: képesek legyenek megérteni a természeti egyensúly megsértésének veszélyeit, hanem abban is, hogy tanulóink tudjanak és akarjanak harcolni az egyensúly megsértése el­len. Az oktatás eddig az ember természetátala­kító munkájának csak pozitív hatását emelte ki, nyilvánvalóan szükséges, hogy a jövőben — kü­lönösen a természettudományos tárgyak tanítá­sában — a beavatkozás negatív hatásait is be­mutassa az oktatás úgy, hogy egyben megmutat­ja: ismerve a természet törvényeit, az ember képes az egyensúlyt fenntartani, a természetet továbbra is szolgálatban tartani. A nyugati országokban is figyelemre méltó tö­rekvésekkel lehet találkozni a környezetvédelmi oktatás megvalósításában. Mind az 1971-ben Ne­­vadában, mind az 1971—72-ben Svájcban meg-Ami sok az sok A kutyarajongók világszerte új meg új bo­londságokat eszelnek ki. Az egyesült államok­beli Denverben kiállításon mutatták be a ku­tyatartás néhány „nélkülözhetetlen“ kellé­két, például a nyakörvre erősíthető kutyaeser­nyőt és a kutyarekedtség elleni szirupot. Az előkelő New York-i Ötödik Avenue-n megnyílt az Animal Gourmet állatvendéglő. Fő vendégei kutyák. A vendéglő specialitása: borjúcsont paradicsommártásban. New Yorkban virágzó kutyasétáltató vál­lalat és hétvégi kutyaotthon működik. Vál­tartott nemzetközi értekezleten foglalkoztak a környezetvédelmi oktatás tartalmával, céljával és formájával. Ez utóbbiban nem teljes az egyet­értés. Általában ugyan az a felfogás, hogy he­lyesebb nem külön tárgyként tanítani, hanem valamennyi tantárgyban az egész iskolai oktatás során foglalkozni kell a környezetvédelem különböző aspektusaival. Kétségtelen azonban, hogy így hiányzik az ismeretek összefoglalása, általánosítása. Az északi államokban az alsó osz­tályokban honismeret és később a természetis­meret tantárgyakban kapnak önálló természet­védelmi ismereteket a tanulók, a felsőbb osztá­lyokban pedig a különböző — főként a biológia és a földrajz — tantárgyakban integrálják a tudnivalókat. Az Egyesült Államok Szövetségi Tudományi Minisztériuma az országos környezetvédelmi program részeként egy intézményben (a kasseli „Theodor Heuss“ nevű iskolában) 1971—1972- től azt vizsgálja: külön tárgy vagy beépített tan­anyag legyen a különböző tantárgyakban a kör­nyezetvédelem. A költséges és a kétféle eljárás­ban párhuzamosan folyó kísérlettől az oktatás­ügy szakemberei sokat várnak. Egy bizonyos: a nemzetközi oktatásügy szá­mára elodázhatatlanul szép feladat a jövő gene­rációjának felkészítése környezetünk védelmére. Öröm, hogy minden jel arra mutat; képes is fel­nőni ehhez a feladathoz. lalja a kutyák napi sétáltatását vagy hétvégi ellátását, amikor a tulajdonosok elutaznak. Egy órai sétáltatás hétköznap 15 dollár, szom­baton és vasárnap 30 dollár. Bergenben, Norvégia egyik legszebb váro­sában, amely igényt tart a „tiszta város“ névre, a városi hatóságok kutyaillemhelyek tervét dolgozták ki, hogy a négylábúak ne piszkítsák be az utcákat és parkokat. A ku­tyaillemhely terve: deszkafallal körülvett ho­mokos térség, közepében villanyoszlop. De nemcsak a kutyák testi szükségleteire gondolnak a kutyabarátok. Az Egyesült Álla­mokban egy állatorvos professzor megnyitot­ta a világ első pszichológiai tanácsadóját ku­tyák számára. Óriási sikere van. A professzor szerint a mai ideges idők az ebek lelkivilágát épp úgy megterhelik, mint az emberekét. Aki pedig a kutyája jövőjére kíváncsi, az sem marad már bizonytalanságban. Egy an­gol hölgy, a brightoni Miss Bramlett mancs­jóslással foglalkozik: a kutyák mancsából ki­olvassa jellemüket és jövőjüket. Az új szak­mának nagy sikere van, mi is lehetne más ... mini magazin CSAKIS EGYEDÜL A 28 éves Bili Radclitf angliai férfi arra a meggyő­ződésre jutott, hogy az a legjobb autó, amelyet maga csinál. Fél évig dolgozott a képünkön látható kocsin, melynek hossza 6 méter és 9 utas szállítására alkal­mas. A kocsiban rádió és stereo magnetofon van. UJ PADOKBAN Több szovjet is­kolában új pa­dokat helyeztek el ebben a tan­évben. Külső ki­vitelezésük nem­csak érdekes, hanem a tanu­lók is kényelme­sen ülhetnek benne. A pado­kat egyik grú­­ziai üzem gyárt­ja. KÜLÖNLEGES FOGLALKOZÁS Mar sokat hallottunk arról, hogy az emberek külön­böző foglalkozást választanak. A képünkön látható férfi arról nevezetes, hogy békákat edzz. Neve híressé vált, mivel az ö békái megnyerték a kaliforniai versenyt. JO LÁTÁS, BIZTOS VEZETÉS Autóvezetők előtt ismert az a tény, hogy a látási vi­szonyok nagyon szükségesek a biztonságos közlekedés­nél. A nyugati államokban most bevezették a kötelező szemvizsgálatot. Olyan gépkocsivezető nem ülhet a kor­mány mögé, aki szemorvosi vizsgálaton nem esett át. A szemüveget viselő gépkocsivezetőknek olyan igazol­vánnyal kell rendelkezniük, amely bizonyítja, hogy leg­kevesebb tiz hónappal azelőtt szemorvos vizsgálta ki őket.

Next

/
Thumbnails
Contents