A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-27 / 39. szám

A nesvadyl (naszvadi) iskolások zenekara pedagógusok segítségét. Minden he­lyi szervezet tevékenységén meglát­szik, ha ott a pedagógusok is mun­kát vállalnak. A Tavaszi szél vizet áraszt nép­­dalverseny is igen népszerű a járás­ban. Ennek nyomán alakultak meg a citeraegyüttesek, szám szerint ti­zenöt. A megalakulás óta főleg a marcelházi, búcsi, és naszvadi együt­tes folytat rendszeres és színvona­las tevékenységet. A citerákat Dobi Mihály, perbetei citerakészítő csi­nálta. A sikeres „rajt“ után, nem győzte gyártani a citerákat. A per­betei citerások hasznos mozgaimat indítottak útnak. Naszvadon már az iskolában is van követőjük. Méry Kálmán tanító a tanulókból szerve­zett egy citeraegyüttest. Azonkívül ő szervezte meg a mintegy negyven tagú mandolinzenekart is, mely több­ször fellépett már a CSEMADOK rendezvényein. Legutóbb például a CSEMADOK járási bizottságának ünnepi ülésén szerepeltek. Itt kell még szólni a népdalosokról, éneklő csoportokról és az énekkarokról. Több jóhangú szólóénekes van a já­rásban, akik a helyi rendezvényeken kívül, gyakran szerepelnek járási és körzeti rendezvényeken is. A Tava­szi szél vizet áraszt népdalverseny legutóbbi országos döntőjében is si­keresen szerepelt Belokosz­­t o 1 s z k y Júlia Imelyről és Ró­sz i c s k a Andrásné Izsáról. A járásban tizenegy rendszeres te­vékenységet kifejtő énekkar és ki­lenc éneklő csoport van. Az ének­kari mozgalom 1967-ben kezdett ki­bontakozni. Azóta egyre emelkedő fejlődést mutat. Ezen a téren főleg azok a pedagógusok nyújtanak nagy segítséget, akik a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekka­rában is szerepelnek. Hogy a járás­ban ezen a téren valóban jó ered­ményeket értünk el, azt a több he­lyen megrendezett dalos találkozók sikere bizonyítja. A tavaszi hóna­pokban három helyen rendeztek da­los találkozót, s ezeken V a s s La­jos, Erkel-díjas zeneszerző is meg­jelent. Elismerőleg nyilatkozott a já­rásban működő énekkarok munká­járól. Kár, hogy nem lehet név sze­rint felsorolni mindazokat, akik vál­lalják ezt a sok lemondással járó, nehéz, de igen szép és nemes fel­adatot. A járási dal- és táncünnepélyeket egy időben közösen rendeztük Ko­­lozsnémán a Dunajská Streda-i (du­­naszerdahelyi) járással. Néhány éve azonban már mindkét járás külön­­külön rendez CSEMADOK-napokat. Harmadik éve már, hogy nem „im­portálunk“ szereplőket, hanem az egész műsort a járás CSEMADOK- csoportjai adják. Tavaly 518 szerep­lő lépett fel, s a közönségnek tet­szett a műsor. Itt szeretném elmon­dani azt is, hogy a legtöbb efsz ve­zetősége segíti a szereplő csoporto­kat és a szövetkezeti tagok tömege­sen eljönnek a rendezvényekre. Természetesen, a CSEMADOK-cso­­portok is elsőrendű feladatuknak tartják, hogy a szövetkezetek ren­dezvényeit műsorral gazdagítsák. A közös munka így mindig meghozza a kívánt eredményt és a kolozsné­­mai találkozó nemzetiségi kultúránk járási seregszemléjévé vált. Járásszerte folynak a jubileumi ünnepi ülések. Mindenütt, ahol már megtartották, ott a beszámolókon kívül, igen színvonalas kultúrműsort is biztosítottak. A legtöbb helyen az elmúlt huszonöt év műsoraiból is ízelítőt adtak. Valamennyien tudjuk azonban, hogy az elkövetkező időszakban nem az ünneplés, hanem a munka domi­nál majd. Sokszor elmondtuk már: korszükséglet a művelődés. Semmi­lyen tekintetben sem elég a tegna­pi tudás ma, és a mai kevés lesz holnap. Vonatkozik ez a kultúrára is. A CSEMADOK-szervezetek egyik fontos feladata, hogy hozzájárulja­nak a széles látókörű, művelt szo­cialista emberek neveléséhez. Ma a fejlődés olyan ütemet diktál, hogy mindenkinek művelődnie kell, aki nem akar lemaradni. A komáromi helyi szervezet például rendszeresen tart tagjai számára különféle témá­jú előadásokat. Ebben az évben fő­leg történelmi előadásokat tartottak. A „Ki tud többet a Szlovák Nem­zeti Felkelésről?“ néven meghirde­tett országos vetélkedőn 5 felnőtt és három iskolai csoport nevezett be a komárnói (komáromi) járásból. Ezek közül a naszvadi és a komáromi csoportok jutottak be az országos elődöntőbe, ahol szintén jól megáll­­ták a helyüket. E verseny sikerét nagy mértékben segítette a Hétben közölt segédanyag. így nemcsak azok Ismerkedtek meg az SZNF igen bő témakörével akik versenyeztek, ha­nem valamennyi olvasó is. A köz­ponti bizottság és a járási szervek által meghirdetett vetélkedők elég népszerűek járásunkban. Példa erre a tavályi, „Nagy évfordulók“ néven megrendezett országos méretű iro­dalmi vetélkedő is. Az ilyen és ha­sonló rendezvények irányításánál nyújtanak megfelelő segítséget a kü­lönböző szakbizottságok. Tudjuk, hogy koronként változik a műveltségről alkotott fogalom. Ma például egészen másként képzeljük el a művelt embert, mint negyed­századdal ezelőtt. Szocialista társa­dalmunkban sokoldalúan és korsze­rűen képzett embereket kell nevel­ni. Olyan emberekre van szüksé­günk, akik a saját szakmájuk mel­lett igénylik az esztétikai, a kultu­rális értéket. Igen jelentős feladat vár hát a CSEMADOK-ra, hogy ezen a téren a következő években még eredményesebb munkát végezzen. Járásunkban jelenleg 40 helyi szer­vezet működik, 6500 taggal. Ezeknek és többi magyar dolgozónak érdeké­ben kell valamennyi vezetőségi tag­nak vállalni azt a munkát, amely­nek célja, hogy az életszínvonallal, az anyagi kultúrával párhuzamosan, a szellemi kultúra is emelkedjék. KURUCZNANDORNÉ A CSEMADOK kolárovoi (gútai) helyi szervezetének sortáncjárói KITÜNTETETTEINK A CSEMADOK megalakulása 25. év­fordulójának jubileumi ünnepségei kapcsán, több alkalommal megálla­pítottuk már, hogy Szövetségünk a központi párt- és állami szervek bi­zalmát élvezi. Ezt mi se bizonyíthat­ja jobban, mint az a tény, hogy az SZSZK Művelődésügyi Minisztériu­ma a CSEMADOK Központi Bizott­ságának április 20-án Bratislavá­­ban tartott ünnepi ülésén tiz dolgo­zónkat magas kitüntetésben része­sített. Kitüntetetteink közül már né­hányat bemutattunk olvasóinknak, és ezt a sorozatot folytatjuk most. Az alábbi két kérdésre kértünk tőlük választ. Milyen érzés kitüntetettnek lenni? Miképp képzeli el a CSEMADOK- ban végzendő munkáját a jövőben? MAJOR ÁGOSTON, a Hét főszerkesztője A munko folyamatában már lassan feledésbe megy a kitüntetés pillanatá­ban átható kellemes érzés. A kulturális tevékenységért adományozott kitüntetést nemcsak a Hét-ben végzett munkám­mal érdemeltem ki, hanem azzal a tár­sadalmi munkával is, amit a felszaba­dulás óta a szocializmus építésében, a kommunista eszmék terjesztésében, a dolgozók kulturális jólétének meg­teremtéséért kifejtettem. Bár az elisme­rő szót, oklevelet és kitüntetést az el­végzett munkáért szokták adni, nem jelenti azt, hogy az ember önbizalom­mal telten megálljon tevékenységében. A kitüntetés mindenesetre serkentő ha­tású, de egyúttal kötelez is. Az én sze­mélyemben arra ösztönöz, hogy a szer­kesztői munkaközösséggel, külső munka­társaink, levelezőink és a Hét olvasói­val együttműködve még termékenyebb legyen nemzeti kultúránk és serkentő­leg hasson a szocialista gondolkodás­ban és az emberek mindennapi munká­jában. Megnyugtató érzés lesz számomra, ha tevékenységemmel e társadalmi szerve­zetekben, a politikai közéletben és első­sorban is a Hét-en keresztül segíteni tudom a szocializmus célkitűzéseinek, a nemzetek közti testvéri együttélés le­nini elveinek megvalósítását. Kulturális tevékenységemmel, a CSEMADOK-ban betöltött tisztségemmel és a Hét szer­kesztői kollektívájával továbbra is a szo­cialista ember anyagi, szellemi felemel­kedését, egyéni és családi boldogulását igyekszem elősegíteni. A CSEMADOK megalakulásának ne­gyed évszázados és a Szlovák Nemzeti Felkelés minap ünnepelt 30. évfordulója után, jövőre újabb jelentős eseményről: a felszabadulás 30. évfordulójáról em­lékszik majd meg hazánk minden lako­sa. Munkámmal azon leszek, hogy az ország dolgozóival együtt, a Hét-ben is méltóképp megünnepeljük hazánk fej­lődésének eme fontos mérföldkövét és tovább erősítsük a csehszlovák—szovjet barátság mély szálait.

Next

/
Thumbnails
Contents