A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-27 / 39. szám
A nesvadyl (naszvadi) iskolások zenekara pedagógusok segítségét. Minden helyi szervezet tevékenységén meglátszik, ha ott a pedagógusok is munkát vállalnak. A Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny is igen népszerű a járásban. Ennek nyomán alakultak meg a citeraegyüttesek, szám szerint tizenöt. A megalakulás óta főleg a marcelházi, búcsi, és naszvadi együttes folytat rendszeres és színvonalas tevékenységet. A citerákat Dobi Mihály, perbetei citerakészítő csinálta. A sikeres „rajt“ után, nem győzte gyártani a citerákat. A perbetei citerások hasznos mozgaimat indítottak útnak. Naszvadon már az iskolában is van követőjük. Méry Kálmán tanító a tanulókból szervezett egy citeraegyüttest. Azonkívül ő szervezte meg a mintegy negyven tagú mandolinzenekart is, mely többször fellépett már a CSEMADOK rendezvényein. Legutóbb például a CSEMADOK járási bizottságának ünnepi ülésén szerepeltek. Itt kell még szólni a népdalosokról, éneklő csoportokról és az énekkarokról. Több jóhangú szólóénekes van a járásban, akik a helyi rendezvényeken kívül, gyakran szerepelnek járási és körzeti rendezvényeken is. A Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny legutóbbi országos döntőjében is sikeresen szerepelt Belokoszt o 1 s z k y Júlia Imelyről és Rósz i c s k a Andrásné Izsáról. A járásban tizenegy rendszeres tevékenységet kifejtő énekkar és kilenc éneklő csoport van. Az énekkari mozgalom 1967-ben kezdett kibontakozni. Azóta egyre emelkedő fejlődést mutat. Ezen a téren főleg azok a pedagógusok nyújtanak nagy segítséget, akik a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarában is szerepelnek. Hogy a járásban ezen a téren valóban jó eredményeket értünk el, azt a több helyen megrendezett dalos találkozók sikere bizonyítja. A tavaszi hónapokban három helyen rendeztek dalos találkozót, s ezeken V a s s Lajos, Erkel-díjas zeneszerző is megjelent. Elismerőleg nyilatkozott a járásban működő énekkarok munkájáról. Kár, hogy nem lehet név szerint felsorolni mindazokat, akik vállalják ezt a sok lemondással járó, nehéz, de igen szép és nemes feladatot. A járási dal- és táncünnepélyeket egy időben közösen rendeztük Kolozsnémán a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járással. Néhány éve azonban már mindkét járás különkülön rendez CSEMADOK-napokat. Harmadik éve már, hogy nem „importálunk“ szereplőket, hanem az egész műsort a járás CSEMADOK- csoportjai adják. Tavaly 518 szereplő lépett fel, s a közönségnek tetszett a műsor. Itt szeretném elmondani azt is, hogy a legtöbb efsz vezetősége segíti a szereplő csoportokat és a szövetkezeti tagok tömegesen eljönnek a rendezvényekre. Természetesen, a CSEMADOK-csoportok is elsőrendű feladatuknak tartják, hogy a szövetkezetek rendezvényeit műsorral gazdagítsák. A közös munka így mindig meghozza a kívánt eredményt és a kolozsnémai találkozó nemzetiségi kultúránk járási seregszemléjévé vált. Járásszerte folynak a jubileumi ünnepi ülések. Mindenütt, ahol már megtartották, ott a beszámolókon kívül, igen színvonalas kultúrműsort is biztosítottak. A legtöbb helyen az elmúlt huszonöt év műsoraiból is ízelítőt adtak. Valamennyien tudjuk azonban, hogy az elkövetkező időszakban nem az ünneplés, hanem a munka dominál majd. Sokszor elmondtuk már: korszükséglet a művelődés. Semmilyen tekintetben sem elég a tegnapi tudás ma, és a mai kevés lesz holnap. Vonatkozik ez a kultúrára is. A CSEMADOK-szervezetek egyik fontos feladata, hogy hozzájáruljanak a széles látókörű, művelt szocialista emberek neveléséhez. Ma a fejlődés olyan ütemet diktál, hogy mindenkinek művelődnie kell, aki nem akar lemaradni. A komáromi helyi szervezet például rendszeresen tart tagjai számára különféle témájú előadásokat. Ebben az évben főleg történelmi előadásokat tartottak. A „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről?“ néven meghirdetett országos vetélkedőn 5 felnőtt és három iskolai csoport nevezett be a komárnói (komáromi) járásból. Ezek közül a naszvadi és a komáromi csoportok jutottak be az országos elődöntőbe, ahol szintén jól megállták a helyüket. E verseny sikerét nagy mértékben segítette a Hétben közölt segédanyag. így nemcsak azok Ismerkedtek meg az SZNF igen bő témakörével akik versenyeztek, hanem valamennyi olvasó is. A központi bizottság és a járási szervek által meghirdetett vetélkedők elég népszerűek járásunkban. Példa erre a tavályi, „Nagy évfordulók“ néven megrendezett országos méretű irodalmi vetélkedő is. Az ilyen és hasonló rendezvények irányításánál nyújtanak megfelelő segítséget a különböző szakbizottságok. Tudjuk, hogy koronként változik a műveltségről alkotott fogalom. Ma például egészen másként képzeljük el a művelt embert, mint negyedszázaddal ezelőtt. Szocialista társadalmunkban sokoldalúan és korszerűen képzett embereket kell nevelni. Olyan emberekre van szükségünk, akik a saját szakmájuk mellett igénylik az esztétikai, a kulturális értéket. Igen jelentős feladat vár hát a CSEMADOK-ra, hogy ezen a téren a következő években még eredményesebb munkát végezzen. Járásunkban jelenleg 40 helyi szervezet működik, 6500 taggal. Ezeknek és többi magyar dolgozónak érdekében kell valamennyi vezetőségi tagnak vállalni azt a munkát, amelynek célja, hogy az életszínvonallal, az anyagi kultúrával párhuzamosan, a szellemi kultúra is emelkedjék. KURUCZNANDORNÉ A CSEMADOK kolárovoi (gútai) helyi szervezetének sortáncjárói KITÜNTETETTEINK A CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójának jubileumi ünnepségei kapcsán, több alkalommal megállapítottuk már, hogy Szövetségünk a központi párt- és állami szervek bizalmát élvezi. Ezt mi se bizonyíthatja jobban, mint az a tény, hogy az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma a CSEMADOK Központi Bizottságának április 20-án Bratislavában tartott ünnepi ülésén tiz dolgozónkat magas kitüntetésben részesített. Kitüntetetteink közül már néhányat bemutattunk olvasóinknak, és ezt a sorozatot folytatjuk most. Az alábbi két kérdésre kértünk tőlük választ. Milyen érzés kitüntetettnek lenni? Miképp képzeli el a CSEMADOK- ban végzendő munkáját a jövőben? MAJOR ÁGOSTON, a Hét főszerkesztője A munko folyamatában már lassan feledésbe megy a kitüntetés pillanatában átható kellemes érzés. A kulturális tevékenységért adományozott kitüntetést nemcsak a Hét-ben végzett munkámmal érdemeltem ki, hanem azzal a társadalmi munkával is, amit a felszabadulás óta a szocializmus építésében, a kommunista eszmék terjesztésében, a dolgozók kulturális jólétének megteremtéséért kifejtettem. Bár az elismerő szót, oklevelet és kitüntetést az elvégzett munkáért szokták adni, nem jelenti azt, hogy az ember önbizalommal telten megálljon tevékenységében. A kitüntetés mindenesetre serkentő hatású, de egyúttal kötelez is. Az én személyemben arra ösztönöz, hogy a szerkesztői munkaközösséggel, külső munkatársaink, levelezőink és a Hét olvasóival együttműködve még termékenyebb legyen nemzeti kultúránk és serkentőleg hasson a szocialista gondolkodásban és az emberek mindennapi munkájában. Megnyugtató érzés lesz számomra, ha tevékenységemmel e társadalmi szervezetekben, a politikai közéletben és elsősorban is a Hét-en keresztül segíteni tudom a szocializmus célkitűzéseinek, a nemzetek közti testvéri együttélés lenini elveinek megvalósítását. Kulturális tevékenységemmel, a CSEMADOK-ban betöltött tisztségemmel és a Hét szerkesztői kollektívájával továbbra is a szocialista ember anyagi, szellemi felemelkedését, egyéni és családi boldogulását igyekszem elősegíteni. A CSEMADOK megalakulásának negyed évszázados és a Szlovák Nemzeti Felkelés minap ünnepelt 30. évfordulója után, jövőre újabb jelentős eseményről: a felszabadulás 30. évfordulójáról emlékszik majd meg hazánk minden lakosa. Munkámmal azon leszek, hogy az ország dolgozóival együtt, a Hét-ben is méltóképp megünnepeljük hazánk fejlődésének eme fontos mérföldkövét és tovább erősítsük a csehszlovák—szovjet barátság mély szálait.
