A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-27 / 39. szám
A jubileumi évfordulók elgondolkoztatják az embert. Arcok és emlékek elevenednek fel a CSEMADOK negyedszázados munkája kapcsán is. Kik voltak azok, akik az indulás óta lankadatlan szorgalommal viszik előre azt az ügyet, amiért annak idején harcba indultak. Nehéz lenne felsorolni mindenkit, pedig valóban megérdemelnék. Huszonöt éve, amikor a CSEMADOK megalakult, a mai komárnói (komáromi) járás területe még jóval kisebb volt. Ugyanis az akkor még önálló hurbanovói (ógyallai) járás csak késébb egyesült a komáromival. Mindkét járásban rövid időn belül megalakultak a helyi szervezetek és tagjaik élénk kulturális tevékenységet fejtettek ki. A járási titkárok és munkatársaik gyakran kerékpáron látogatták a falvakat, szervezték, segítették a kulturális életet. Mindkét járási székhelyen példamutató színjátszó csoportok alakultak és működésük ösztönzőleg hatott a járás többi helyi szervezetére is. A komáromi színjátszók már a kezdettől fogva igen aktívak voltak. A Vitézek és hősök című színdarabbal az országos vetélkedőre is eljutottak. Az öntevékeny színjátszók országos versenyén 1953-ban első dijat nyertek. A női főszereplő: Czibulka Gabriella elnyerte a legjobb női alakítás díját. Igen jelentős siker volt ez, mely nagyszerű kulturális pezsgést indított el. A komáromi helyi szervezet színjátszó csoportja az ötvenes években élte fénykorát. Nyáron szabadtéri bemutatókat is tartottak. Ebben az időben mindkét járás területén főleg a színjátszás virágzott. Bár kezdetben az emberek számára főleg az volt fontos, hogy színdarabot lássanak, később ez megváltozott. így aztán nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is előtérbe került. Az öntevékeny színjátszás az eltelt évek alatt nagyon sok emberben növelte a kultúra, a művelődés iránti igényt. A járás sok-sok helyi szervezetét meg lehetne említeni, amelyek igen jelentős eredményeket értek el a színjátszás terén. Ebben az időben az emberek igen élénken érdeklődtek a kulturális élet iránt. Sőt, aktívan részt vettek benne. Nem gátolta őket a kultúrházak hiánya, a próbák fárasztó, éjjelbe nyúló nehézsége. A legtöbb helyen igen nehéz körülmények között dolgoztak. Ennek ellenére elmondhatjuk az akkori falusi műkedvelőkről, hogy annyi lelkesedés és küzdeni tudás volt bennük, mellyel minden nehézséget legyőztek. Nemcsak vallották, de hitték is: küldetést teljesítenek — fényt juttatnak a falvakba. Terjesztik a szocialista kultúrát, ápolják a haladó népi hagyományokat, az anyanyelvi kultúrát. Az öntevékeny színjátszást a járási dramaturgiai szakbizottság segíti. Szabados Péter, a CSEMADOK járási bizottságának titkára hetedik éve dolgozik fáradhatatlanul, hogy egyre színvonalasabban tevékenykedjenek a járás öntevékeny színjátszó csoportjai. A járási népművelési szervekkel közösen az idén már hetedszer rendezték meg a színjátszók járási fesztiválját. Ezek a fesztiválok azért hasznosak, mert lehetőség nyílik a csoportok tudásának, felkészültségének összehasonlítására, fórumot biztosítanak az öntevékeny színjátszás számára. A tavalyi járási vetélkedőből az izsaiak kerültek ki győztesként. Utána egyedüli magyar csoportként részt vettek az amatőr színjátszók országos versenyén a C kategóriában. Itt az izsai színjátszók egyik szereplője, Izsák Elvira kapta a legjobb női alakítás díjét. Az idei járási vetélkedő győztesei a CSEMADOK Radvaft nad Dunajom-i (dunaradványi) szervezetének színjátszói voltak, és Jókai Anna: Tartozik és követel című színművével őket hívták meg Surányba, az amatőr színjátszók V. országos vetélkedőjére. A zsűri dicsérőleg értékelte előadásukat, s Kubicáné Viczena Erzsébet — Tercsi mama szerepében — elnyerte a legjobb női alakítás díját, a járási vetélkedőn pedig Kalácska József kapta a legjobb férfi alakítás díját. A CSEMADOK Komárnói (Komáromi) Járási Bizottságának Elnöksége és a dramaturgiai szakbizottság határozata alapján, a járási verseny győztese ezüstserleget kap, mely a győztes csoport helyi szervezetének tulajdona marad. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a CSEMADOK Volt olyan év, hogy több, mint tíz is működött. Jelenleg a CSEMADOK helyi szervezeteinek keretében hét irodalmi színpad tevékenykedik. Ezek közül talán a búcsi és az izsai a legjobb, melyek a Jókai-napokon kívül, Balassagyarmaton is vendégszerepeitek az elmúlt években. De ugyancsak aktív tevékenységet fejt ki a többi irodalmi színpad is. Itt ugyancsak a járási fesztiválok segítik a magasabb művészeti színvonal elérését, a folyamatos fejlődést. Minden járási fesztivál előtt, a járási népművelési szervek bevonásával, a közeli Patincén (Patfürdőn) iskolázást rendeztek a csoportok számára. Ezeken szakelőadók, művészek segítik a csoportok munkáját. Az eddigi megtett út, persze, nem volt zökkenőmentes. Sok-sok fárasztó munka eredménye, hogy ma már nem kell toborozni a közönséget az irodalmi színpadi bemutatókra. Kezdetben a Jókai-napoknak ezeket a rendezvényeit — a szakembereken kívül — esetleg a diákok közül néhányan tekintették meg. Több éve azonban, már elővételben elfogynak a jegyek ezekre a bemutatókra is. Ez nemcsak a szereplőkre van jó hatással, hanem azt is bizonyítja: közönségünk érti és igényli ezt a műfajt. Az elmondottak igazolják, hogy e helyi és járási irodalmi színpadi rendezvények, ha nem is közvetlenül, de közvetve arra irányulnak, hogy közönséget neveljenek egy országos rendezvény számára. A kölcsönös bemutatók és vendégszereplések közönségének szervezése egy olyan kis közönséget kovácsolt Szabados Péter járási titkár rek elbeszélése alapján próbálták felkutatni a régi hagyományokat. Az ötvenes években csaknem valamennyi faluban működött tánccsoport. Legjelentősebbek voltak ebben az időben a martosl, az aranyosi, a gútai, az izsai, a nemesócsai és a naszvadi csoportok. A martosiak és az izsaiak akkoriban a zselízi fesz-HOGY A SZELLEMI KULTÚRA IS EMELKEDJÉK A CSEMADOK munkája a komárnói (komáromi) járásban járási bizottsága részéről rendszeres és céltudatos irányító munka folyik. Szabados Péter járási titkárnak, aki jelenleg is instruktor nélkül dolgozik, sokat segít az elnökség és a Lőwinger László vezette dramaturgiai szakbizottság. A közös munka, az állandó aktivitás jó eredményeket hoz. Ennek ellenére nem hallgathatjuk el, hogy a mi járásunkban is volt egy időszak, amikor a színjátszók aránylag keveset hallattak magukról. Ebben az időszakban, főleg a pedagógusok, az úgynevezett kisszínpadl formákkal kezdtek foglalkozni. Először irodalom népszerűsítő csoportok alakultak, majd több mint tíz évvel ezelőtt a járásban elsőként Izsán alakult irodalmi színpad, Komlósi Menyhért vezetésével. Utána sorban alakultak járásszerte. össze, amely erkölcsi kötelességének tartotta az előadások megtekintését. A CSEMADOK búcsi helyi szervezetének Lant Irodalmi Színpada az idén már ötödször szerepelt a Jókai-napokon. Ez is azt bizonyítja, hogy a rendszeres munkának megvan az eredménye. Ennek nagyon kell örülni, mert ez is igazolja: nem lehet különbséget tenni falusi és városi csoport között. A CSEMADOK egyik fő feladata a népi hagyományok ápolása. Az ötvenes évek elején bontakozott ki a néptáncmozgalom Is. A helyi rendezvények után a járási dal- és táncünnepélyeken, valamint a május elsejei ünnepségeken egyre több és jobb tánccsoport szerepelt. Tánctanfolyamokat szerveztek a vezetők részére. A központi szaktanácsadók gyakran jöttek segíteni. Idős embetiválon is nagy sikerrel szerepeltek. A Martosi lakodalmasban idős emberek is felléptek, bemutatva a község népi hagyományait. A gútaiak sortáncjárása is nagyon híres. Ezt azóta csaknem minden éven bemutatják Gútán. Jelenleg azonban alaposabb munkát kell kifejteni a járásban a néptánc-mozgalom terén. Igaz, a közelmúltban már történt néhány intézkedés. K o z á r í Péter személyében jó szakember került a néptánc-mozgalmat népszerűsítő szakbizottság élére. A tánckarvezetők részére tanfolyam szervezését tervezik. Szeretnék a pedagógusokat is bekapcsolni ebbe a munkába. Jó lenne, ha minél több iskolában alakulna tánccsoport. Az iskolák tanulói közül lehetne felnevelni az utánpótlást, a CSEMADOK-táncosokat. Szabados Péter nagyra értékeli a ________ A CSEMADOK marcelházi citeraegyüttese A CSEMADOK martosi menyecskekérusa
