A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-12 / 28. szám

EMLÉKSZÜNK A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei roncsnoksága alatt. Egy felderítő-egy­­séghez osztották be. Két kis hordozható adó-vevő készülékük volt. Ezzel indultak Hrusov környékére, majd a celovcei (csalli) és a már említett csóbrádi er­dőkbe. Itt bunkert építettek, szlovák és magyor katonaszökevényekből, bujdosó kommunistákból mintegy harminc kato­nát szerveztek be, de egy sereg hír­szerzőt is a szlovák és magyar lakosú falvakból. Később, amikor sikerült fel­venniük a kapcsolatot a II. Ukrán Front főparancsnokságával (ekkor Budapest környékén volt a főhadiszállása), mind­ezt jelentették. Azt a parancsot kapták, hogy amennyire lehet, kerüljék a nyílt összeütközést a németekkel: a hírszer­zés lesz a fő feladatuk. A parancsot igyekeztek pontosan teljesíteni. Csak hát lehetett-e? Ami a hírszerzést illeti, igen, hiszen mindenütt segítőkre, támo­gatókra akadtak, de a nyílt összeütkö­zés elkerülése annál nehezebben ment. Különösen, amikor a németek leverték a felkelést, s a felkelők, partizánok szét­széledtek a hegyekben. A németek természetesen keresték a két adóállo­mást, valami harminc katonát küldtek rájuk. Ipolynyék felé menekültek. Három napig bujkáltak étlen-szomjan, nyo­mukban a fasiszta martalócokkal. Végül sikerült őket lerázni a nyakukról. Tevékenységük tehát mindenekelőtt hírszerzésből és a hírek továbbításából állott. De emellett, ahol csak tehették, igyekeztek a lehető legnagyobb káro­kat okozni a fasisztáknak. így például 1944 novemberében az Ipoly völgyében Domaniky és Hont. Tesáre között meg­tani o mozgósítást, mert már szeptem­ber 4-én egy csoport német katona ér­kezett Szpescsütörtök felől a városba. A felkelők felvették a harcot a vasúti fütőház mellett és rövid tűzváltás után visszavonulásra késztették az ellenséget. Az első harc a városért sikertelenül végződött a németek számára. Tizen­három halottat hagytak vissza. A fel­kelők három lőszerrel megrakott teher­autót és három ágyút zsákmányoltak. A harcban három felkelő esett el. A szovjet hadsereg alakulatai 1945 januárjában és februárjában az egész Szepességet felszabadították. „HALÁL A FASIZMUSRA" A Pomstitel' (Bosszúálló) nevű partizán­­csoport, amelynek Morozov őrnagy volt a parancsnoka, 1944. december 21-én Staré Horyban (Óhegyen) megtámadott és megsemmisített egy fasiszta német járőrt. Ugyancsak a zvoleni (zólyomi) járásban az Ufanka—Staré Hory közötti útszakaszon 1945. január elsején a le­vegőbe röpítettek három hidat, január 10-én pedig a jeleneci villanytelepet. 1945. február elején a partizánok az óhegyi völgyben össztűzzel teljesen megsemmisítettek egy német századot. A „Halál a fasizmusra" partizánosz­tag destrukciós egységei Liptóban és Turócban is tevékenykedtek. Szokolov százados egysége február elején Asló- és Felsőturcsek között aláaknázta a vasútvonalat és megsemmisített egy né­met katonai szállítmányt. rongálták a vasutat, teljesen megbénít­va a közlekedést. Decemberben Ipoly­­viszk és Ipolyság között kétszer is fel­robbantották a síneket, Ipolyság és Palást között több hidat is felrobban­tottak. Cerovo mellett megtámadták és szétverték a fasiszták egyik élelmezési alakulatát, Rykyncice (Rakonca) mellett öt magyar csendőrt fegyvereztek le. A kis híradó csoport 1945. január 7-ig működött, harcolt, és az éter hullámain küldte pótolhatatlan értesüléseit a szov- 1 jet csapatok részére. Január 7-én Ipoly­­nyéken találkoztak és egyesültek a szovjet harcosokkal. Moravéík Pavol a felszabadulás után is folytatta azt az áldozatos munkát, ! melyre feltette életét: egy új, szaba­dabb világ építését; másfajta munka volt ez, mint a katonai felderítés és a r partizánharc. Fontos párttisztségeket töltött be a kerületben, a járásban szervezte és vezette a szocialista épí­tést. Helyét mindig mindenütt igyekezett becsülettel megállni. 1965-ben gépkocsibaleset érte: egy hirtelen meginduló teherautóról a jár­dára esett és súlyosan megsérült. Azóta nyugdíjas. Vel'ky Krtísben (Nagykürtösön) él. Tehát itthon, ahol olyan szépek tudnak lenni az erdők, különösen nyáron és ősszel. Ezer szín­ben játszók. S amelyeket kevesen ismernek nálá­nál jobban, hiszen hónapokig harcolt bennük. — zsélyi — Staré Hory községnek ebben a házában nyomták a felkelés alatt a „Halál a fasizmusra című lapot A partizánakciók sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a környék lakossága nemcsak élelemmel, ruházattal, gyógy- és kötszerekkel támogatta a partizáno­kat, hanem híreket is hordott nekik a fasiszta egységek mozgásáról, létszá­máról. Staré Hory lakosai a felkelésben el­esettek emlékére emlékművet emeltek, azt a házat pedig, ahol a felkelés ide­jén a „Halál a fasizmusra" című lapot nyomták, emléktáblával jelölték meg. j A községet a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékérmével tüntették ki. LUDOVIT KUKORELU, született 1914. november 8-án az árvái Krasznahorkán. Egyike volt azoknak a katonatiszteknek, akik 1939 után is hűek maradtak o Csehszlovák Köztársasághoz. A Lengyelország elleni hadművelet so­rán megtagadta, hogy mint repülőtiszt a lengyelek ellen harcoljon. Fasiszta­ellenes ellenállást szervezett a szlovák hadsereg katonái között. A Szovjetunió­ba akart szökni, s miután ez meghiú­sult, kizárták a hadseregből, majd 1941. augusztus 20-án bebörtönözték, ahon­nan 1942. május 20-án szabadult. Sikerült Árvába szöknie, ahonnan 1943 tavaszán Kelet-Szlovákiába ment. Itt szervezte a Csapájev partizáncsoportot, amely fokozatosan a legnagyobb parti­zánegységgé duzzadt Kelet-Szlovákiá­­ban s a felkelés előtt és alatt élénk harci tevékenységet fejtett ki. Kukorelli mint a törzskor főnöke és V. Kokin pa­rancsnok feladata volt, hogy kivezesse a Csapájev partizáncsoportot a néme­tek gyűrűjéből, amely egyesülni akart az előrenyomuló szovjet hadsereggel. Kukorelli ebben az akcióban 1944. no­vember 24-én életét vesztette. Halála után a Szlovák Nemzeti Felkelés Hőse éremmel tüntették ki. LADISLAV EXNAR, született 1907. június 18-án a Dvúr Králové-i járásban levő Chvalkovice községben. Egyike volt a partizán­alakulatok első szervezőinek Közép-Szlovákiában. Banská Stiavnicában (Selmecbányán) tevékenykedett. Az ún. szlovák állam alatt a kommunista párt egyik vezető funkcionáriusa volt a Banská Bystrica-i (besztercebányai) járásban. 1940-ben letartóztatták. 1942-ben megszökött a börtönből és partizáncsoportot szerve­zett a Selmeci hegyekben. Exnár munka­társai és bizalmasai nemcsak fegyveres akciókat hajtottak végre, hanem dróto­soknak, szerelőknek, erdei munkások­nak, csavargóknak öltözve járták a kör­nyék városait, falvait s propaganda­­tevékenységet folytattak a lakosság között, hirdetve az antifasiszta fegyve­res ellenállás szükségességének gondo­latát. Ladislav Exnár tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fel­kelés gondosan elő volt készítve a Felső-Garam völgyében. A fasisztáknak sikerült öt elfogni. Börtönbe zárták, ahol sok kínzást kellett kiállnia. 1945 február­jában kiszolgáltatták a németeknek, akik a mauthauseni koncentrációs tá­borba hurcolták. Február végén az embertelen bánásmód következtében súlyosan megbetegedett s március ele­jén meghalt. A Szlovák Nemzeti Felke­lés 20. évfordulóján Ladislav Exnár a Vörös Csillag Renddel tüntették ki in memórián. VAJDA ISTVÁN, százados, születeje 922. január 17-én a kárpátaljai Huszton. A második világháború alatt az elsők között volt, akik jelentkeztek a Szovjetunióban alakult 1. cseh­szlovák dandárba. Mint harckocsizó részt vett a Bjelaja Cerkov, Ruda, Kyjev melletti és a duklai harcokban. Fokoza­tosan kivívta bajtársai és parancsnokai elismerését mint kiváló katona. Az 1. csehszlovák harckocsizó dandárnak Ostrava felszabadításáért folytatott hadműveleteiben már mint alhadnagy, századparancsnok vett részt. 1945. ápri­lis 6-án esett el a lengyelországi Twor­­kównál. Kiváló parancsnoki képessé­geiért és hősi magatartásáért in memó­rián századossá léptették elő s 1945- ben a Szovjetunió Hőse címmel tüntet­ték ki. KÉRDÉSEK: 1. Mi volt a neve annak a partizánalakulatnak, amelyet Ludovit Kuko­relli szervezett 1943 tavaszán Kelet-Szlovákiában? 2. Hol, melyik lengyelországi város közelében esett el Vajda István szá­zados, a Szovjetunió Hőse? 3. Mikor, mely napon szabadította fel a szovjet hadsereg Lovoáa (Lőcse) várost? A megfejtő neve Foglalkozása Címe v Válaszok: V * 1. 2Í 3. H'iéSkt* 5

Next

/
Thumbnails
Contents