A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-13 / 37. szám
a műkedvelő csoportokat, instruktorként, segítik műkedvelő kollégáikat, tanfolyamokon előadásokat tartanak, CSEMADOK- ünnepélyeken fellépnek stb. Hogy csak pár nevet említsek, ilyen lelkes műkedvelő-pártoló MATESZ- tagök: K'onrád József, Fazekas Imre, a Siposs-fivérek, Dráfi Mátyás. Király Dezső, Tari'cs János, Németh Ica, Udvardi Anna és sokan mások. 1959-ben a Faluszínház magyar csoportja a MATESZ-hoz került, és további tehetséges kollégák — Bugár Gáspár, Palotás Gabi, a Lengyel-házaspár, Várady Béla és Szabó Rózsi, Szentpétery Ari — töltötték fel a MATESZ társulatát. De sorolhatnám tovább a tehetségkutató felvételi vizsgákon, színházunkhoz került CSEMADOK-műkedvelőket, akik hivatá7 sós színészek és a MATESZ erősségei lettek a húsz év folyamán. Ilyenek Tóth László, Rozsár József, Csendes László, Ropog József, a budapesti Színművészeti Főiskola elvégzése után hozzánk került Dráfi Mátyás, Németh Ica, Thirring Viola, Beke Sándor, Holocsy István, Kovács József, Petrécs Anna és a mai fiataljaink: Bittó Eszter, Boráros Imre, Kusiczky Gyula, Kövesdi Szabó Marika, Tamás Jolán és a többiek — javarészt a CSEMADOK- csoportok műkedvelői voltak. Summázhatjuk így is: a MATESZ művészutánpótlásának kiapadhatatlan forrást jelentett a múltban és jelent ma is a CSEMADOK- műkedvelő színjátszó mozgalma. Azért tudtuk 1970-ben Kosicében (Kassán) létrehozni Thália Színpadot, mert volt állandó forrás, amelyből utánpótlást, tehetségeket meríthettünk. A színészutánpótlás és a művészettel, szakmai együttműködéssel kapcsolatos munka mellett, a színház és a CSEMADOK kapcsolatának jelentős mutatója: a színház népszerűsítése. A CSEMADOK hetilapja, a Hét, bemutatóinkra elküldi színházi kritikusát, a bemutatókról képes beszámolót hoz, sőt több alkalommal színészeink fényképével hozott sorozatokat, népszerűsítő cikkeket, megemlékezik jelentős évfordulókról. Soha nem hiányzik a CSEMADOK KB képviselője bemutatóinkról, és ha nem akadályozza egyéb elfoglaltság, személyesen Lőrincz Gyula elvtárs, a CSEMADOK KB elnöke is mindig eljön hozzánk a bemutatóra, a MATESZ minden évfordulóján őt üdvözölhettük ünnepi szónokként. Egyébként színházunk megalakulásában is érdemeket szerzett s azóta is a MATESZ igazi barátja és propagátora. A CSEMADOK Központi Bizottságában a MATESZ mindig delegál egy tagot; ezzel is kifejeződik az a kapcsolat, amely a két magyar intézményt összefűzi. És az is örvendetes, hogy a MATESZ színészei, alkalmazottai tagjai a CSEMADOK valamelyik helyi szervezeteinek. A Komáromban lakó és működő színháziak a komáromi helyi csoportnak, a Kassán élők és dolgozók a kassai helyi csoportnak tagjai, és legtöbbjük aktívan segítik a helyi csoport öntevékeny színjátszóinak munkáját. A CSEMADOK országos népművészeti rendezvényein (Gomba-Az elmúlt esztendők során sok-sok szép alakítást láttunk a MATESZ két legrégibb tagjától Siposs Jenőtől és Fazekas Imrétől. Felvételünk Katájev: Bolondos vasárnap című vígjátékának egyik jelenetét eleveníti föl (Podhorsk# és Nagy László felvételei) szög, Zselíz stb.) a színház társulata nem lép fel, mert műfajilag ezek a rendezvények nem egyeznek a színház művészi ténykedésével. De a Jókai-napok rendezvénysorozatát évek óta rendszeresen a MATESZ díszelőadása nyitja meg. Az idei Jókai-napokon Madách: Az ember tragédiája című művét mutattuk be. És azokon a helyeken, ahol játszunk, a CSEMADOK helyi szervezetei lelkes propagálói előadásainknak, sőt Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) — a korszerű új Szakszervezetek Háza megnyitásáig — a CSEMADOK újvári székháza adott otthont nekünk, ha ott felléptünk és a helyi csoport szervezte a közönséget az előadásokra. Itt is megállapíthatjuk a hagyományos kölcsönösség tényét: a CSEMADOK-tagok szinte kötelességüknek érzik a MATESZ előadásainak látogatását, propagálását. Előadásainkon nem hiányoznak — sőt jóleső érzéssel állapítjuk meg — öltözőinkben felkeresnek bennünket, ha náluk játszunk, azok az oszlopos színjátszó vezetők, akik nélkül a CSEMADOK- műkedvelői mozgalma elképzelhetetlen. Lőwinger László Komárnóban (Komáromban), Drobka Géza, Rimavská Sobotán (Rimaszombatban), Nagy László Levicén (Léván), Boleman Iván Nővé Zámkyban (Érsekújvárott), Lőrincz János Bratislavában — mindig ott örülnek velünk együtt a sikernek. A színháznak azolö a tagjai, akik tőlünk az évek folyamán távoztak, a CSEMADOK keretében folytatják a munkát. A 21 éves MATESZ és a jubiláló 25 éves testvérszervezet, a CSEMADOK kapcsolatában a múltban annyi sok szép esemény történt, hogy helyszűke miatt csak a legjelentősebbeket soroltuk fel. 1973-ban a MATESZ megalakulásának 20. évfordulóján a CSEMADOK köszöntötte a csehszlovákiai magyarság színházát nagy szeretettel, a megbecsülés hangján, és kívánt nekünk további sikeres, dolgos és művészi munkánkban termékeny új évadokat. Most mi vagyunk a soron, és kívánunk szervezetünknek, a 25 éves CSEMADOK-nak — az összes kultúrtársnak, a Központi Bizottságnak, az apparátus összes dolgozóinak és elsősorban színházunk igaz régi barátjának, Lőrincz Gyula elvtársnak — a jubileum alkalmából, jó egészséget, a további munkához sok sikert, és a hazai magyar kultúra ápolásában, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében kifejtett tevékenységében eredményekben gazdag, további éveket. Dr. KRIVOSÍK ISTVÁN, a MATESZ igazgatója Az ímelyi női éneklő csoport nem csökkent a műsor befejezéséig. Meg kell dicsérni mindenkit, rendezőket, szereplőket s közönséget egyaránt, mert nem kis dolog az, hogy annyian eljöttek az ünnepségre s nem a fürdést választották ezen a kánikulai napon. Felvételeink a sikeres dal- és táncünnepély néhány emlékezetes mozzanatát örökitik meg. KURUCZ LUJZA Kis falu - élénk Reca (Rété) nem tartozik a galántai járás nagy községei közé. Annál sokrétűbb kulturális élet folyik azonban a faluban — főleg a CSEMADOK tagjainak és vezetőségének jóvoltából. A CSEMADOK helyi szervezetéről, munkájáról beszélgetünk Pomic h a 1 Lajossal, a gazdag hagyományokra visszatekintő műkedvelő színjátszó csoport jelenlegi rendezőjével, a Jurkovié-díj ezüst fokozatának tulajdonosával. Mint megtudtam, a szép hagyományok gyökerei a két világháború közti időszakra nyúlnak vissza. A rétéi műkedvelők már ekkor rendszeresen tartottak színielőadásokat Szüllő Mihály vezetésével. A felszabadulás után először 1949-ben léptek színpadra Varga Ábrisné irányítása alatt. 1950-ben Rétén is megalakult a CSEMADOK, amely pártfogása alá vette a színjátszókat. Azóta szinte minden évben új darabbal lepik meg a falu lakosságát. A legnagyobb sikerei között Pomichal Lajos az Ingyenélőket, a Csikóst, A debreceni lunákulturális élet tikust, a Gazdag szegényeket, a Mi is emberek vagyunk, valamint a Jegygyűrű a mellényzsebben című darabokat említi. Tavaly a Szépasszony madarát mutatták be. Ezzel a darabbal még az idén tavasszal is járták a környező falvakat, mindenütt szép sikert aratva. Pár héttel ezelőtt új darabbal — a Könnyű a nőknek című komédiával — mutatkoztak be sikeresen. A vígjátékot Cséplő László rendezte. Az elmúlt negyedszázad alatt kb. 150—200 szereplője volt a csoportnak. Ezek közül szeretnék néhányat megemlíteni. íme, a legaktívabbak: Uhrovics Mihály, Ásványi Károly, Farkas Irma, Horácsek Ilona, Gyurcsi Zsófia, Rajci Magda, Poór Juliska, Toman Erzsébet, Hollósy Rózsa, Urbanovics Titusz, Hajzok Zoltán, Bohony János és mások. Az ősszel ismét új darab bemutatására készülnek Récén a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére. A választás ezúttal Egri Viktor: Közös út című darabjára esett. A színdarabokon kívül számos irodalmi előadást, író-olvasó találkozót és esztrádműsort is- rendezett a rétéi CSEMADOK-szervezet. Színvonalas esztrádműsort állítottak össze pl. 1972-ben az új kultúrház megnyitójára. A faluban az ötvenes évek derekán szép sikereket ért el a tánccsoport is. Figyelemre méltó a népi hagyományok qjzése és ápolása terén kifejtett igyekezetük. Immár másodízben megrendezték az aratóbált, amelyet népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, legények felvonulása előzött meg. A felpántlikázott létráskocsiban ülve játszották a zenészek a szebbnél szebb népdalokat. Őket követték a lányok az aratási koszorúval, a férfiak a kaszákkal. A kezdeményezés figyelemre méltó. Az az érzésem azonban, hogy több fiatal s idősebb tag bevonásával és alaposabb szervező munkával még szebb lehetett volna a felvonulás. A jövőre nézve talán az efsz vezetősége is észreveszi az igyekezetei s talán még anyagiakkal is hozzájárul az ünnep sikeréhez. GORFOL JENŐ 'i
