A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-06 / 36. szám
2. Erdélyi László kosicei (kassai) olvasónk felvétele: A biztonság mindenekelőtt 1. Krojcsovics István seneci (szenei) olvasónk felvétele: Emberek és villámok 3. Heinrich Sándor Moldova nad Bodvou (szepsi) olvasónk felvétele: Az utánpótlás Tizennyolcadszor a Rysy -csúcson Újra találkozások színhelye volt a Magas-Tótra. Ezúttal tizennyolcadszor gyűltek össze a fiatalok a csorbái réteken. hogy megmásszák a 2499 méter magas Rysy-csúcsai. Hagyomány ez már a csehszlovák ifjúsági mozgalom életében. Itt találkoznak Csehszlovákia s a többi szocialista ország fiataljai, hogy hódoljanak V. I. Lenin emlékének. Lenin 1913 augusztusában, amikor a lengyelországi Poronin faluban tartózkodott, szintén megmászta a Rysyt: erről a csúcson elhelyezett emléktábla is tanúskodik. Ezért jött össze tehát Csehszlovákia fiatalsága, hogy hódoljon a nemzetközi munkásmozgalom vezéregyéniségének emléke előtt, fejlessze a nemzetközi baráti kapcsolatokat és a turisztikát. Augusztus nyolcadikán kezdődött a Rysy-csúcs megmászásával egybekötött nemzetközi ifjúsági táborozás. A rendező szervek — elsősorban a SZISZ SZKB — már hetekkel azelőtt hozzáláttak a helyszín előkészítéséhez, amiből a bratislavai üzemek ifjúmunkásai is kivették részüket. Nyolcadikára minden készen állt. Autóbuszokon, gépkocsikon, motorkerékpárokon végeláthatatlan sorokban érkeztek a fiatalok, mintegy háromezernyolcszázan. Délre már egész sátorváros épült a csorbái réten. Bizonyára nagyon érdekes lehetett azoknak a trnavai fiataloknak az útja, akik 12 nappal a megnyitás előtt indultak útnak a találkozó színhelyére. Útjuk Trnavából, a felkelés hőseinek emlékhelyein át vezetett. A 340 km hosszú úton meg-megálltak egy-egy emlékezetes helyen, elbeszélgettek a felkelés résztvevőivel, s elhozták az útjukba ejtett községek SZISZ alapszervezeteinek üdvözletét és a SZNP 30. évfordulója alkalmából tett kötelezettségvállalásuk teljesítésének eredményeit, megkoszorúztak több felkelési emlékművet. Az első nap az idő is kedvezett a résztvevőknek. A verőfényes napon, a sokhelyütt hóval borított tátrai hegycsúcsok alatt felhangzott a találkozó szignálja. A vendégeket Ján Pavlovcin, a találkozó törzskarának alelnöke üdvözölte, majd Milan Schmidt, a törzskar elnöke megnyitotta a négynapos rendezvénysorozatot. Utána a bratislavai Revival együttes adott műsort. Vidám kacagástól volt zajos a tábor. Akinek kedve volt — és felfért a színpadra — táncolhatott. Az esti szürkületben lassan kigyúltak a barátság tábortüzei. Az egyes kerületek külön-külön raktak az első este tábortüzet. Sok nyelven, gitár, harmonika, hegedű kísérete mellett magasba szállt a nóta. Minden egyes tábortűznél megjelent egy-egy volt partizán, az SZNF résztvevője. Elbeszélgetett a fiatalokkal, együtt szórakoztak. A következő napon került sor a nagy eseményre. Reggel négykor már újra zajos volt a tábor. A résztvevők egy része elindult a csúcs felé. De évről évre mindig akad valaki, aki megelőzi őket. Nemsokára jött a jelentés: egy hatvanéves bácsi már reggel négy órakor ott állt az emléktábla előtt. Tíz órára, annak ellenére, hogy esett az eső, 2900 fiatal jutott fel a csúcsra; köztük ott volt Frantisek Oldrich, a CSKP KB titkára is. A több helyen hóval borított út meglehetősen próbára tette a hegymászókat, de lelkesedésben nem volt hiány, így senki sem maradt le útközben. Fent minden fiatal emlékjelvényt kapott. A fiatalok 1970-ben, ugyanebből az alkalomból, vállalták, hogy gondozásba veszik a Tátrai Nemzeti Parkot, és azóta a „SZISZ a Tátrának" akció keretében társadalmi munkát végeznek. Most is több száz fiatal, akik másnap vettek részt a Rysy megmászásában, indult korán reggel a különböző építkezésekre segíteni. Dékre mindkét csoport éhesen, fáradtan visszatért a táborba, ahol már várta őket a jó, kiadós ebéd. Mint minden évben, most is, katonák gondoskodtak főzésről, mert 3800 adag kiszolgáltatására akármelyik szálloda konyhája kevésnek bizonyult volna. Egy harmadik csoport sportvetélkedőket rendezett. Férfiak, nők külön-külön röplabdázásban, céllövészetben versenyeztek. Estére a „partizán tábortűznél" gyülekeztek valamennyien. A hatalmas tábortűz lángjainál került sor az énekesek és gitárosok versenyére. Nemcsak csehszlovák fiatalok vertek sátrat a csorbái réteken. Együtt töltötték velük a négy napot a szovjet, magyar, lengyel, NDK, bolgár, román ifjúsági szervezetek öt, illetve háromtagú küldöttségei is, sőt jugoszláv, angol, kanadai, svéd, dán, amerikai, afrikai, japán fiatalokkal is találkozhattunk. Másnap egy másik csoport indult neki a csúcsnak, s ezalatt sor került a tájékozódási futóversenyre a köztársasági elnök serlegéért. Mozgalmasak voltak a napok. Nem törte le a jókedvet az olykor-olykor eleredő eső sem. Az utolsó napon szinte alig akadt olyan fiatal, akinek a mellém ne csillogott volna a Rysycsúcs megmászásáért kapott jelvény. ZOLCZER JANOS
