A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-23 / 34. szám
A HÉT FOLYTATÁSOS KÉPES FILMREGÉNYE fa Mindennap beljebb mentek a télbe. Az idő '*'* csípős volt, a föld szinte dőngött a lépések alatt. Az egyik reggelre leesett a hó. A parancsnok megbeszélésre hívta össze társoit. — Parancsot kaptam a visszavonulásra. A harcosokat az erdő mélyén összpontosítják. Azt hiszem, nagy támadásro készülünk, mert az erdészlakot nem adjuk föl. Itt morad néhány önkéntes, akiknek az lesz a feladatuk, hogy szemmel tartsák a völgyet és megfigyeléseiket azonnal közöljék a parancsnoksággal telefonon. — Te nem maradhatsz itt! Éjszaka leviszlek a faluba — mondta Dusán Jelának. — Ott várod majd meg a felszabadulást... Éjszaka nincsenek járőrök, elbújnak a hideg elől. Félelemre nincs okod. 'T A faluban senkit sem ismerek. Nincs kihez ' • mennem — válaszolta könnyes szemmel Jela. — És tudod, igazolványom sincs. Ha a nácik elfognak, megölnek vagy elhurcolnak. — A szüléimhez mégyl Ott biztonságban leszel. Jól jegyezd meg: Bodicky kovácsmesternél hivatkozzál rám, ő majd szerez neked igazolványt, és ha szüleim azt kérdik, hol vagyok, mondd azt, nagyon messze. Dusán az éjszaka leple alatt a faluba kísérte Jelát, Megmutatta a lánynak szülőházát, majd elbúcsúzott. — Várj meg! A háború után feleségül veszlek. Nagyon szeretlek, ne félj, visszatérek — suttogta magához ölelve a lányt. Dusán szülei bizalmatlanul fogadták Jelát, de amikor átadta Dusán levelét, házukba fogadták. A nácik és a gárdisták akcióra készültek. Kora reggel az erdő átfésülésére indultak. Q — Elegendő lőszer és élelem marad itt. Legyetek éberek, óvatosak. Hiábavalóan ne kockáztassatok! És ha valamit észleltek, azonnal jelentsétek a parancsnokságnak! — utasította harcostársait a parancsnok. Lent a völgyben a nácik és kiszolgálóik garázdálkodtak. Parancsnokuknak, a náci kapitánynak megtetszett Jela. A náci tiszt legyeskedni kezdett a lány körül. Dusanék háza előtt le is fényképezte. Jela felkereste Bodicky kovácsmestert, aki a falu- w ban bujdosó Marossal hozta össze. A lány nagyon f megörült, amikor régi ismerősével találkozott, aki a felkelés előtt apja nyomdájában dolgozott. Az ügyes nyomdász hamis igazolványt állított ki Jelának, melybe azt a fényképet ragasztották, melyet a náci tiszt készített. 9 Maros elmondta a lánynak, hogy másnap éj• jel az erdőbe, a partizánokhoz megy. Megígérte, hogy Jela levelét átadja Dusánnak. A fasiszták ellepték az erdőt. Szinte lépésről lépésre mindent átkutattak. Az erdészlakot erős egységgel vették körül. Dusán a váratlan támadást közölni akarta a parancsnoksággal, de a telefon nem működött. A támadók átvágták a vezetéket, majd erős tűz alá vették az erdészlakot. Vojtech, Dusán barátja súlyosan megsebesült a harcban. — Mentsétek meg az életeteketl Adjátok meg magatokat! — szólította föl az erdészlak védőit a gárdisták parancsnoka. w — Nem adjuk meg magunkat! Rövidesen segít- f ség jönl — bátorította társait Dusán. 410 — A parancsnoksággal kapcsolatot kell teremtenünk! Az átvágott vezetéket megjavítom — javasolta Ondro. — Ha az erdészlak elé érek, a támadókat bal oldalon vegyétek tűz alá. A kézigránátokkal ne takarékoskodjatokl — De hogyan jutsz ki az erdészlakból? — kérdezték társai. — Felemelt kézzel, fegyver nélkül megyek ki. A nácik majd azt hiszik, hogy megadom magam. Ha a telefonvezeték közelébe érek, nyissatok tüzet. Dusán egy kézigránátot vett magához, kezére kesztyűt húzott. Megvárta, míg a tüzelés kissé elcsendesedett, aztán felemelt kézzel az erdészlak elé ment. A fegyverek teljesen elhallgattak. Lassú kimért léptekkel közeledett a telefonvezetékhez. Amikor odaért, hirtelen lekapta kesztyűjét és a gránátot a nácik állásába dobta. Ugyanabban a pillanatban az erdészlak védői is megkezdték a tüzet. . . (Folytatjuk) • Szlovák filmdráma • Irta: Dr. Milos Krno • Rendezte: Stefan Uher 14
