A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-23 / 34. szám

Vakáció - munkaruhában! Bratislava a diákok, a főiskolások, egyetemisták városa. Mikor nyár elején elnéptelenedtek a diák­otthonok, az utcákon s a népszerű Duna-parti sé­tányon is megfogyatkozott az emberek száma, mintha egy fokkal szegényebbé vált volna főváro­sunk. Ez a „néptelenség" azonban csak egy hétig — pontosan július 7-ig — tartott. Azon a napon érkeztek meg Bratislavába az első brigádosok, kö­zép- és főiskolások, hogy segítsenek Szlovákia fő­városa épitésében-szépítésében. Az utcák újra meg­teltek a diákok nevetésével, „tömöttebbek" lettek a villamosok, az autóbuszok, s esténként újra hatal­mas tömegek várakoztak a főiskolások V-klubja előtt. Visszajöttek . . . Visszajöttek a diákok: könyveiket lapátokra cse­rélték fel, munkaruhát öltöttek magukra, s megkezd­ték az épitömunkót: szocialista hazánk építését. A diákok nyári aktivitásáról Molnár Lászlóval, a Komensky Egyetem bölcsészkara SZISZ-szervezete brigád-stábjának az elnökével beszélgetünk: — Hány fiatal — közép- és főiskolás — vett és vesz részt ezen a nyáron a brigádmunkákban? — Bratislava területén júliusban körülbelül 1600 brigádmunkás dolgozott, s augusztusban is lesznek ennyien. Egész Szlovákiában 36 000 brigádozó diá­kot tartunk számon, ebből 13 000 a főiskolás. A bra­­tislavai tejgyár építésénél 35 főiskolás segédkezik, közülük heten a berlini Humboldt Egyetem hallga­tói, húszán pedig a varsói egyetemről jöttek. A Dunajskó Streda-i (dunaszerdahelyi) konzervgyárban ötvenen,’ a sládkovicovói (diószegi) Major István Cukorgyár konzervgyári részlegében pedig negyven­ötén dolgoznak. Huszonkét főiskolás a Hliník nad Hronom-i agrokémiai egységet építi. Mikor ezek a fiatalok oda mentek, a mostani építkezés helyén még kukorica volt. Két hét elteltével —- mikor ellen­őrizni mentem a munkát — már le voltak rakva az építkezés alapjai. Az ott dolgozó huszonhét diák 1. Molnár László 2. Könyveiket csá­kányra, lapátra cserélték fel..." 3. Német brigádo­sok csoportja 4. Pihenő az árok­ban Molnár László jelvételei közül tizenöten a Szovjetunióból: Szaratovból, a Csernyisov Egyetemről jöttek. Vezetőjük, Valerij Gur­­zov docens a diákokkol együtt dolgozott. Júliusban három hétig tartott a munka . . . — Közben mindennap — munka után — volt valamilyen kulturális műsor, szerveztünk egy egész napos kirándulást is, Bojnicére (Bajmócra) és Pies­­fanyba (Pöstyénbe), esténként filmeket vetítettünk vagy diszkotékót rendeztünk. Július végén pedig bri­­gódfesztivált rendeztünk Bratislavóban a Vaskutacs­­kán, oz úgynevezett Partizónréten: a fesztiválon ott volt Stefan Chochol, az SZSZK iskolaügyi minisztere és Milan Pavlásek, a SZISZ szlovákiai Központi Bi­zottsága brigád-stábjának az elnöke is. A kulturá­lis program keretében szlovák táncdalénekesek lép­tek fel, többek között Pavol Hőmmel, Dusán Grún, Karol Cernoch, az Akvarell együttes stb. Ez termé­szetesen csak az első nap műsora volt: a fesztivál három napig tartott. A második nap délelőttjén a sportversenyek kerültek sorra, délután pedig a kül­földi diákokkal beszélgettünk, majd megkoszorúztuk a hősök emlékművét a Slavínon. Az este újra a könnyűzenéé volt: a Kultúra és Pihenés Parkjában, a V-klubban és a STEPS-ben léptek föl különböző együttesek. Természetesen táncolni is lehetett. A bri­gádfesztivál harmodik napjára városnézést és hajó­­kirándulást szerveztünk. A külföldi diákok egyhetes országjáráson is részt vettek, meglátogatták a Ma­­gas-Tátrát, Prágát és több nevezetesebb helységet. — A munka utáni műsorra tehát nem lehet pa­nasz. . . De milyenek a diákok kereseti lehetőségei? — Júliusban három hétig dolgoztak a brigádo­sok. Ez alatt az idő alatt nálunk — azaz Bratis­­lavában — 900 korona volt az átlagkereset, 2iar nad Hronomban pedig 1500 korona. Volt olyan nap is, amikor nem pénzért dolgoztak a diákok. Például július 20-i keresetüket a Szolidaritási Alap számá­ra ajánlották fel. — Bizonyára rengeteg új élménnyel is gazdagod­tatok . , . — A. legszebb élmény az volt, mikor a külföldi diákok és a hazai brigádosok jelvényeket, zászlókat, sapkákat cserélgettek egymással . . . Nekem is van már egy szép jelvénygyűjteményem. Na meg van egy kevésbé szép — de legalább érdekes — élmé­nyem is: egy héttel ezelőtt éjszaka gyalog mentem húsz kilométert: Serecfből Slódkovicovóba. Nyár... A pihenés, a szabadság, a gondtalanság időszaka. A diákok számára a vakáció két boldog, izgalmas, kalandokban gazdag hónapja. A főisko­lákon azonban még nem fejeződött be az iskolai év: a nyári vizsgaidőszak szeptember 30-ig tart. Bizony, nagyon sok dióknak maradt szeptemberre is egy­két vizsgája. A vakációt mégis munkaruhában töl­tik: hiszen szükség van fiatal, erős kezükre. Mindannyiuknak jó munkát, az új tanévben pe­dig sok sikert kívánunk! VARGA ERZSÉBET MEGÉRDEMELT VILÁGBAJNOKI CÍM. A hamburgi kong­resszusi központ­ban megtartott tánc-világbajnoksá­got az osztrák Inga és Hans-Peter Fischer pár nyerte. A győzelem meg­szerzéséért a tudó­sítók szerint tánc­számukat a legne­hezebb lépésekből állították össze. A felvételről ítélve csöppet sem esett nehezükre a bravú­ros táncmutatvány. BOLDOGSÁG NÉLKÜL Keserű-édes története van a The Affair című ame­rikai filmnek. A film hősnője egy gyönyörű leány, béna, két botra támaszkodva próbál úgy élni, mint a többiek. A szerelemmel is találkozik, de a férfi­nek nincs elég lelkiereje ahhoz, hogy vállalja a leányt és sorsát. A film főszereplője: Natalie Wood és Robert Wagner, akik évekkel ezelőtt összeháza­sodtak, majd elváltak s két évvel ezelőtt újból há­zasságot kötöttek. HOGYAN SZÖKJÜNK MEG? A Nagy Man­­du nevű bű­vészt képün­kön edzés köz­ben látjuk: a kényszerzub­bonyból való szabadulás rekordját ké­szül megdön­­teni. Közben a híres dart­­moori börtönt szeretné meg­látogatni, hogy bebizo­nyítsa, onnan is képes meg­szökni. mini-magazin

Next

/
Thumbnails
Contents