A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-16 / 33. szám
Tóthpál Gyula felvétele Tizennyolc éves fiú vagyok. Néhány hónapja megismerkedtem egy nálam két évvel fiatalabb lánnyal, és nagyon megszerettük egymást. Sajnos, az utóbbi időben feltűnően megváltozott, és már arra sem képes, hogy a leveleimre válaszoljon. Azóta egyszer személyesen is találkoztam vele, és akkor világosan értésemre adta, hogy nem bízik bennem, feltételezi rólam, hogy nekem csak akkor van rá szükségem, ha nincs más lány a közelemben. És én nem tudtam megmagyarázni neki, hogy csak őt szeretem, senki más nem érdekel. Ügy érzem, tanácsra van szükségem, ezért is fordultam Önökhöz, hogy legyenek segítségemre. Jelige: Nekem csak vele kell a szerelem Válasz „Mondd, mit tegyek hát...?“ jeligére Mikor elolvastam a leveled, mindjárt elhatároztam, hogy válaszolok neked. Előrebocsájtom, hogy én még csak 15 éves vagyok, még nem ismertem meg igazán „az élet szépségét és keserűségét“, és ezt nem is sajnálom, mert amíg tanulok, ilyesmire nincs is szükség. írod, hogy ismét kiábrándultál a fiúból. Ha újra beleszeretnél, kérlek, fogadd meg a tanácsom. Ez csupán annyi: amíg tanulsz, tartsd távol magadtól a szerelmi ügyeket, jelenlegi széptevődnek is add ki az útját. Mert mit érdemel az olyan fiú, aki először mézes-mázos szavakkal igyekszik elnyerni a tetszésedet, aztán pletykába kever, megszégyenít mások előtt, más lányokkal jár, és iszik? Ügy érzem, te csupán a mára gondolsz, a holnapra nem. Pedig arra kellene többet gondolnod. Ha a fiú már most iszákos, milyen lesz később amikor már a családjáról is gondoskodnia kell? Na és még valamit. Az osztályfőnököd is tud a dologról, és amint írod, kettes magaviselettel fenyeget, és be akarja hívni szüléidét az iskolába. Természetesen, te félsz, hogy elveszíted az édesanyád bizalmát. Újra kérdem: mi ér többet, egy iszákos, mézes-mázos szavú fiú széptevése, vagy az édesanyád szeretete, bizalma? Azt ajánlom, felejtsd el a fiút, hiszen még fiatal vagy, előtted az élet, és majd megismerkedsz egy olyan fiatalemberrel, aki hűséges élettársad lesz. Jelige: Júlia Válasz „Leírtam mindazt, amit leírni fájdalom“ jeligére Kedves Asszonyom! Megismerkedtem a panaszával, és őszintén szólva, hiszem is, nem is. Azt írja, visszafogadta a férjét hibáival egyetemben, mert szerette. De ha ezt megtette, a szeretethez nem tartozik-e hozzá, hogy kitart a beteg férje mellett, aki három gyermekének az apja? Nem volt helyes, amit a férje tett, de vajon ön, kedves asszonyom, magába nézett-e, nem volt-e oka ön is annak, hogy a férje úgy viselkedett? Tudjuk, hogy gyermekei már kirepültek a családi fészekből, de nem tudjuk, férjhez mentek-e, vagy csupán önt hagyták el? És most panaszkodik a rágalmazás miatt, amiatt a férfi miatt, akinek a kertjét bérbe adta. Írja, húsz év a korkülönbség közöttük, de erről konkrétabban semmit nem mond. Ha húsz évvel idősebb a férfi, még megjárja, mivel már maga is az ötvenedik évébe lép. Ha viszont húsz évvel fiatalabb korú az a férfi, akkor nevetségessé válik nemcsak mások, hanem a gyermekei szemében is. Ha annyira a szívére szedi a rágalmakat, adja ki másnak felesbe a kertjét. Jelige: Egy idős olvasó Válasz „Szeretek valakit, aki nem is tudja“ jeligére Megértem, hogy titkolod a szerelmed, hogy a bárátaidra hallgatsz. De én úgy teszem fel a kérdést: álomlovagra vársz, aki fehér paripán érkezik majd? Ha szereted a fiút, lehet akármilyen külsejű, a te szemedben a legszebb lesz. Magad írtad, hogy nem a szépség, hanem a jóság és a megértés a fontos. Szerintem a korkülönbség nem számít, sőt olyan szempontból előnyös is, hogy az idősebb megfontoltabban gondolkodik és cselekszik. Egyetértek azzal, hogy egy 19 éves lány még ráér a férjhezmenéssel, válogathat a fiúk között, én mégis figyelmeztetlek, hogy ha sokáig bizonytalankodsz, a végén hoppon maradhatsz. Nagyon sok olyan lányt ismerek, aki ma már szívesen férjhez menne ahhoz, akit valaha kíméletlenül elutasított. És tudod miért? Mert szebbet, jobbat azóta sem talált. A huszonéves lányokat már nem kapkodják, mert feltételezik róluk, hogy múltjuk van. Ha jól érzed magad a fiú társaságában, és szereted is, add tudtára, ne csak neki, hanem a szüleinek is. Jelige: Niobe Válasz „Mondd, mit tegyek hát...?“ jeligére „Még csak tizenhat éves vagyok, de már megismerkedtem az élet szépségével és keserűségével“ — írod. Ez a mondat sok embert elgondolkoztat. Ennyire könnyelmű lenne a fiatalság? Sajnálom azokat a serdülőket, akiknél a kelleténél korábban jelentkezik a szexuális érzés. Nem csodálkozom azon, hogy a szüleid ellenezték ezt a kapcsolatot. Látod, ha rájuk hallgatsz, most nem kellene segítségért folyamodnod. Megértem: félted a becsületed, és joggal izgulsz, hogy pletykába keveredsz. Sajnos, erről is te tehetsz, hiszen saját magadat tetted szóbeszéd tárgyává, későn döbbentél rá, hogy a becsület mindennél fontosabb. Még jóváteheted a hibádat, ha ezentúl komolyan fogsz viselkedni, és nem adsz okot a pletykákra. Felejtsd el a fiút. Hasznosabb dolgokkal töltsd el az időt. Tizenhat éves korában a lánygyerek olvasson, tanuljon, és persze szórakozzon is, de csak megfelelő keretek között. Az élet szépségeit, olyan értelemben, ahogy te gondolod, még ráérsz megismerni. Meggyőződésem, hogy évek múlva te is ezt a nézetet fogod vallani. Ha valóban szereted beteg édesanyádat, szerezz örömet neki, és majd megoldódik a problémád. Jelige: Most kéne abbahagyni sisis «miss fan síi; üli MUNKAKÖRNYEZET A MEZŐGAZDASÁGBAN A CSKP XIV. kongresszusának határozataiból eredő feladatok egyike a munkakörnyezet javítása. Ez magában foglalja az ember viszonyát a mezőgazdasági termelés objektív feltételeihez, az egyre nagyobb méreteket öltő társadalmi munkamegosztáshoz, a szakosításhoz és a tudományos-műszaki forradalom követelményeihez. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben végbemenő műszaki változások szintén alapvető jelentőségűek. A növénytermesztés problémája: Hogyan védjük az embert az időjárás kellemetlen hatásaitól, hogyan elégítsük ki higiéniai és szociális szükségleteit? Az időjárásváltozás hatásának csökkentésére a megszokott védekezésen kívül a gépesítés nyújtotta új lehetőségeket is igénybe vehetjük. A növénytermesztésben dolgozók egészségügyi és szociális szükségleteit kielégíthetjük részben mozgó vagy stabil bérén* dezésekkel. Persze főként villamos energiával hajtott és vontatott gépeknél szükségszerűen felmerül a biztonságos kényelem szempontja. Csökkenteni kell a technikával járó negatív hatásokat — a zajt, a rezgést, a hősugárzást, a porképződést stb. Mezőgazdaság és higiéna: Időszerű feladataink egyike a mezőgazdasági dolgozók tisztálkodási lehetőségeinek megoldása. A mezőgazdasági munkafolyamatok nagy részét gépi és más szennyhatás kíséri. A növénytermesztésben a földdel, a növényekkel való érintkezés, az állattenyésztésben pedig az állatok anyagcseréje következtében az embernek naponta számolnia kell a fertőzés veszélyével. A mezőgazdasági termelés jellegével és az elégtelen egészségügyi ellátottsággal függnek össze a specifikus és a foglalkozásból eredő betegségek. Néhány foglalkozásból eredő súlyosabb betegség háttérbe szorítása után (gümőkór, bang-betegség) azoknak a betegségeknek kell fokozottabb figyelmet szentelnünk, amelyek egyre gyakoribbá válnak, mint például a bőrbetegségek. Környezet és egészségi állapot: , A mezőgazdasági munka jelenlegi feltételei — a gépesítés, a szabadban végzett munka, a terep rendezetlensége — hatással vannak a munka biztonságára és a munkabalesetekre. Épületegységek és mezőgazdasági objektumok építésekor a kellemes munkakörnyezet kialakítása új feladataink egyike. Az új, nagy befogadóképességű termelési egységekben nagyon fontos biztosítanunk az alkalmas klímát. Szakosított farmok építésekor a megfelelő munkakörnyezet szempontjait összességükben kell figyelembe vennünk — optimális üzemeltetés, s hulladékok eltávolítása, központi egészségügyi berendezés létesítése, a felszín rendezettsége, parkosítás, lakótelep építése, beilleszkedés a környezetbe stb. Lépésről lépésre a szép és kulturális megoldásokat kell választanunk. A mezőgazdaságban (egészen a közelmúltig) csak nagyon kevés figyelmet szenteltek a munkakörnyezet formálásának. A jövőben több segítséget kell kérni más termelési ágazatoktól is, amelyek egyre nagyobb mértékben határozzák meg mezőgazdaságunk fejlődését. Dr. JÁN PETRAS