A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-16 / 33. szám
A JÖVŐ EMLÉKEI MIRŐL ÁRULKODNAK A PIRAMISOK? A hárommilliós Kairóban, a Nílusparti luxusszállók tetejéről tiszta időben, különösen alkonyaikor, három hatalmas gúla sziluettjének rajzolata tárul a szemlélődő elé a dél-nyugati horizonton: Mükerinosz, Khefrén és Kheopsz piramisa, az emberiség történetének talán legnagyobb csodái. A belvárostól mintegy 15—20 kilométerre, a gizai fennsíkon, a sivatag peremén emelkedik a három híres síremlék, az egyiptomi vallás legjellemzőbb sajátosságának, a halál utáni, túlvilági életbe vetett hitnek monumentális szimbólumaként. Sznofru utódja, Kheopsz építtette a leghatalmasabb piramist, amelynek alapterülete 53 000 négyzetméter. Ez 530 családi ház építéséhez volna elegendő. Mostani magassága 137 (eredetileg 146) méter, oldalainak alapszélessége 230 (eredetileg 232,50) méter, s becslések szerint ép állapotában a piramis 2,3 millió sziklatömböt tartalmazott. (Ezzel a mennyiséggel, egy, egész Franciaországot körülvevő, 3 méter magas falat lehetne építeni. (Egy kőkolosszus átlagban 2,5 tonnát nyomott, de volt köztük 15 tonnás is. A piramis súlya, 6,5 millió tonnának felelt meg. Ezeket a kőtömböket a Nílus másik partjáról, a Mokkatan hegységből szállították az építkezés színhelyére. Olyan korban, amikor még sem daru. sem teherautó nem létezett. Hogyan tehát? Szálfákon görgetve? Aligha. Akkoriban, akárcsak most, Ghizában szinte csak datolyapálmák nőttek, azokra pedig nagy szükség volt a piramis építőinek a táplálkozáshoz. Miféle erőmegfeszítéssel, hogyan cipelték ezeket a kőkolosszusokat például 146 méter magasra? Sokat vitatott kérdés ez. Tudósok és utazók fantáziáját egyaránt foglalkoztatta, hogy a primitív eszközökkel rendelkező egyiptomiak hogyan tudtak a piramisok építése közben felmerült technikai nehézségekkel megbirkózni. Számoljunk csak egy kicsit! Ha 20 000 munkás emberfeletti teljesítménnyel naponta 10 kőtömböt mozgatott meg és helyezett egymásra, még ebben az esetben is 664 évre lett volna szükségük a piramis felépítéséhez! S íme a „véletlenek“: Ha a Kheopszpiramis magasságát megszorozzuk cgymilliárddal. akkor csaknem «pontosan megkapjuk a Földnek a Naptól való távolságát. Puszta véletlen. Az a hosszúsági kör, amely a Kheopsz-piramist átszeli, kontinenseket és óceánokat oszt két egyenlő részre. Ez is csupán véletlen. Ludolf, holland matematikus a 16. század végén kiszámította a „Pi“ értékét, melynek segítségével meghatározható a kör kerülete. Ha a Kheopszpiramis alapkerületét elosztjuk a magasság kétszeresével, hajszálpontosan megkapjuk a 4000 évvel később kiderített Ludolf-féle számot a „Pi“ értékét. Talán ez is véletlen? Nem! Nem lehet puszta véletlenként elintézni valamennyi matematikai és asztronómiai szabályszerűséget, amit a piramisépítkezések mutatnak — állítja logikusan a film. S még egy érdekesség: Amikor 1967- ben a tudósok a piramisok belsejét modern sugártechnikával átvilágították, kénytelenek voltak eredménytelenül távozni. Először történt meg, hogy a műszerek nem szolgáltattak kiértékelhető eredményeket. Egy régi egyiptomi mondás így szól: „A világ retteg áz időtől, de az idő csak a piramisoktól retteg.“ Kheopszétól nem messze fekszik Khephrén fáraó piramisa, s e völgyépület közelében áll a legendákat termő egyik leghíresebb egyiptomi emlék, a Szfinx. A titokzatosság jelképének oroszlántestét és emberfejét egyetlen sziklából vésték ki, mérete szinte kolosszális. 20 méter magas, 57 méter hosszú, s az arcszélessége 5 méter. Kora ismeretlen. Fennállása óta zarándokok tízezrei keresték fel híres jóslataiért. Mellső lábai között ma is áll egy vörös gránit emlékkő IV. Thatmesz fáraó feliratával, amelyet az uralkodó egy nevezetes esemény emlékére állított. Neki ugyanis „megszólalt" álmában a Szfinx és arra kérte, szabadítsa ki a homokból. A derék ifjú megtette, s „hálából“ a Szfinx fáraót csinált belőle. A Nílus völgyében fekszik Luxor, arabul El-Ukszor, az ókorban Théba. A városról már nagyon régi útikönyvek is megemlékeznek, ez volt a fáraók hajdani székhelye. A fennsíkra épült város egyes pontjairól nagyszerű kilátás nyílik a Királyok Völgyére. A fáraók idejében oda, sziklákba vájt sírokba temették a királyokat, s innen a neve. A barlangszerű bejáratok mögött meredek lépcsők és kacskaringós zegzugos folyósok vezetnek a sziklasírokhoz. Száz méter mélyen a sziklába vájva található II. Szethos király sírja. Magát a sírkamrát, de a négyszögletes oszlopokat és a domborműveket is a sziklából farágták ki. A falakat, mint ahogy a többi sírkamráét is, gyönyörű festmények díszítik. Ezeket nem nappali fényben festették. A boltozat azonban nem mutat koromnyomokat, így hát olajlámpát vagy fáklyát sem használhattak. A tudósok közül sokan azt állítják, hogy bonyolult tükörrendszerek segítségével világították meg a régi egyiptomiak a kamrát. De az akkor ismert ezüst tükrök a rájuk eső fénynek csak 40 %-át továbbították. Ezt ki is próbálták. s néhány forduló után megszűnt a fény. Ugyanez történt korunk tükreinél is, csak egy kicsivel később. Hát akkor milyen fényforrást használhattak? Hogyan készültek azok a különös figurák a sírkamrák falain, amelyek mindegyike kapcsolatban áll az éggel, a világűrrel, ahogy ezt a különböző szimbólumok mutatják. Valamennyi királysír közül Tutankamoné a legkisebb, de a leghíresebb. Csaknem teljes épségben 1922-ben Howard Carter fedezte föl. Megállapították, hogy az összes többi fáraó-sírral szemben Tutankamoné az egyetlen, melyet nem fosztottak ki a sírrablók. Bár körülbelül két évszázaddal a gyermek-fáraó halála után az ő nyughelyét is meglátogatták a fosztogatók, mégis ez az egyetlen, amely megőrizte teljes gazdagságát. (Kincseiből, felfedezésének 50 éves jubileuma alkalmából, Londonban emlékkiállítást is rendeztek.) Megtalálták a 19 évesen elhunyt „isten-király“ múmiáját is, aki egyébként hitt a feltámadásban, s tetemét is ennek megfelelően készítették elő. Vagyis olyan eljárást alkalmaztak, amivel fenn tudták tartani az elhunyt fizikai lényét. A mumifikálást mindeddig vallási rítusként magyarázzák. De nem elképzelhető-e, hogy tökéletlen utánzása volt annak a testkonzerválásnak, amit az egyiptomiak a földöntúli látogatóktól lestek el? A monumentális Kheopsz-piramis keresztmetszete Tutankamon sírja — a leghíresebb piramis 100 50 100 200 300 400 BIRICZ TIBOR
